Milliárdos beruházások várakoznak a Balatonnál

Vágólapra másolva!
Annak nyomán, hogy Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a Balaton-törvényt, hozzávetőleg mintegy 100 milliárd forint értékű beruházás indítása csúszhat el a Balatonnál.Az államfő egyebek mellett a megfelelő közművek hiányából fakadó problémáktól tart.
Vágólapra másolva!

Az Országgyűlés júniusban nagy többséggel, 341 szavazattal fogadta el a Balaton területrendezési tervének és a tó területrendezési szabályzatának, a Balaton-törvénynek módosítását. Ezzel zárult le az a több mint három éves szakmai felülvizsgálati szakasz, amelyben civil szervezetek, a kormányzati oldal és a Balatoni Fejlesztési Tanács vettek részt. A törvénymódosítás augusztusban már hatályba is lépett volna, ám most újra zárószavazásra vár, azaz leghamarabb ősszel dönthetnek képviselők.

A térség polgármestereitől kapott információk és a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT) által elkészíttetett projekttérkép szerint mintegy 100 milliárd forint értékű beruházás indítása csúszhat el a Balatonnál a Napi Gazdaság információi szerint. Amíg a törvényt nem hirdetik ki, közel félszáz - a tó kiemelt üdülőkörzetébe tartozó - háttértelepülésen nem lehet jogerős építési engedélyt kiadni, hiszen nincs csatornahálózat, ahatályos törvény szerint pedig kötelező lenne.

Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Balatonederics és Lesencefalu körzetében és a Káli-medencében közel 600 hektárnyi területet szeretnének belterületbe vonni. Épülne itt üdülőfalu, nyári bobpálya, lovarda és szálloda is, mintegy 40-45 milliárd forint értékben. Csordás Péter, a kistérség beruházási ügyekben illetékes munkatársa elmondta: van olyan program, ahol már a tervek is elkészültek, sőt a jövő nyárra már a vendégeket is szervezik. Véleménye szerint, ha a nagyberuházások megvalósulnának, a befolyó adóbevételekből az érintett önkormányzatok képesek lehetnének a csatornázási program felgyorsítására.

Kulcskérdés a csatornahálózat

A köztársasági elnök a megfontolásra visszaküldött törvényben nem ért egyet azokkal a rendelkezésekkel, amelyek alapján a jövőben olyan területeket is korlátozás nélkül belterületbe lehetne vonni a balatoni üdülőkörzetben, amelyeken nincs megfelelő csatornahálózat. Sólyom kifogásolta azt is, hogy a törvény lehetővé tenné a partinak és partközelinek nem minősülő településeken az építési engedélyek kiadását akkor is, ha hiányzik a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű.

Olyan helyen, ahol nincs csatornahálózat, a telken belül épített zárt tárolóval kell megoldani a szennyvíz elvezetését. A fém és műanyag tartály földbe építésével biztosított, hogy a szennyvíz nem szennyezi majd a környezetet, azonban (tudatosan - például megfúrással -, vagy kivitelezési hiba miatt) az épített és vízzáró vakolattal ellátott tárolók úgynevezett szikkasztóként működhetnek. Utóbbiakból a szennyvíz folyékony része a talajba szivárog, így gyakorlatilag csak a "sűrűbb" részért kell a szippantás és elszállítás egyre magasabb költségét megfizetni - mondta az [origo]-nak egy szakértő.

Fontos a tájképi megjelenés

A köztársasági elnök szerint a Balaton-üdülőkörzet, mint kiemelt térség, szerves környezeti-természeti egységet képez, és határainak megállapításakor a jogalkotó tekintettel volt a környezet- és természetvédelmi célokra, mindenekelőtt a tónak és élővilágának védelmére. Ebben mind a tóparti, mind a parttól távolabb eső sávba tartozó településeknek szerepük van - tette hozzá.

Az elfogadásra váró új előírások között egyébként fokozott jelentősége van az üdülőkörzet tájképi megjelenésének, ökológiai adottságainak és az építészeti hagyományok megőrzését szabályzó előírásoknak. A törvény igyekszik megőrizni a térség különleges tájképét és panorámáját. Ennek érdekében az M7-es autópálya fejlesztési lehetőségei csak üdülési és idegenforgalmi fejlesztésekre használhatók. A Balaton-törvény ugyanis nem engedélyezi az ipari és raktározási létesítmények építését az autópálya és a Balaton-part között húzódó területeken. A törvény környezetvédelmi garanciákat is tartalmaz.

A felülvizsgálat során hangsúlyos elem volt a környezeti szempontból kedvezőtlennek ítélt folyamatok (a beépítésre szánt területek túlnövekedése, az értékes táji elemek eltűnése, a védelmi szint csökkenése) elemzése. A stratégiai környezeti vizsgálat környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból kedvezőnek ítélte meg az új Balaton-törvény célkitűzéseit és a szabályozás részletezettségét.