Félmilliárd euróval segíti Koszovót az EU

A Koszovó javára pénteken Brüsszelben rendezett adományozó konferencián az Európai Unió bejelentette: 500 millió euróval járul hozzá Koszovó fejlesztéséhez. Ezen felül az egyes uniós tagországok külön felajánlást is tesznek.

Tomaj Dénes külügyminisztériumi főosztályvezető arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Magyarország 300 millió forint erejéig nyújt támogatást Koszovónak, 2010-ig szóló kétoldalú programok keretében. Ezen belül biztonsági okmányokat juttatnak Koszovónak, továbbképzést szerveznek a koszovói államigazgatás különböző szintű tisztviselőinek, valamint koszovói mezőgazdasági, vízgazdálkodási, illetve a kulturális örökség megőrzését célzó projektekben működnek közre magyar részről.

Az Egyesült Államok előzetesen 400 millió dollárt helyezett kilátásba. EU-források úgy számolnak, hogy összesen mintegy másfél milliárd euró (2,4 milliárd dollár) jöhet össze az adományozó értekezleten. Dan Fried, európai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettes, aki a múlt héten beszélt Washington felajánlásáról, azt mondta, hogy Washington nem csupán gazdaságösztönző célokra adja a pénzt, hanem az állami intézmények - rendőrség, igazságszolgáltatás, minisztériumok - megerősítésére, valamint a koszovói adósság kiegyenlítésére is. Pristina ugyanis kész átvenni Szerbiától az államadósság rá jutó részét.

Hashim Thaci koszovói miniszterelnök bejelentette, hogy országa kérte felvételét a Nemzetközi Valutaalapba (IMF) és a Világbankba.

Koszovót, amelynek albán többsége februárban kiáltotta ki a Szerbiától való függetlenséget, és amelynek alkotmánya június 15-én lépett életbe, eddig 43 ország ismerte el. A függetlenedést el nem ismerő Szerbia pártján álló oroszok azonban kilátásba helyezték, hogy igyekeznek távol tartani Koszovót a nemzetközi szervezetektől, ott, ahol erre módjuk van.

A konferencia résztvevői körében általános a vélemény, hogy nagyon fontos lenne fokozottan ügyelni a most várható felajánlások felhasználásának mikéntjére, mert Koszovó 1999 óta már kapott mintegy 3 milliárd eurót, de az ország fejlettségi színvonala továbbra sem utal "sikertörténetre". A kétmillió lelket számláló Koszovóban, ahol a lakosság átlag életkora a legfiatalabb Európában, 40 százalék fölötti a munkanélküliségi ráta.

Koszovó gazdasága nagyon fejletlen, korábban Jugoszlávia legelmaradottabb része volt. Ipara szinte nincs. Legfőbb bevételi forrása a cigaretta- és üzemagyag-csempészet. A külföldön vendégmunkásként dolgozó koszovóiak hazautalt pénze is komoly bevételt jelent. Jelentős a korrupció.

Koszovó ugyanakkor ásványkincsekbenn bővelkedik. Az ón és az ólom világpiaci árának szárnyalása komoly perspektivákat nyit az ásványkincsek hasznosítása terén. A Trepça komplexum és egyéb bányák óriási üzleti lehetőségeket rejtenek.