Jövőre visszatér az olcsó 100 dolláros olaj

Vágólapra másolva!
Nem győzik lefelé módosítani az olajkereslet bővülésére vontakozó becsléseiket az elemzők: legutóbb a tekintélyes Lehman Brothers bankház és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is megfelezte idei keresletbővülési előrejelzését. Jövőre egyenesen csökkenésre számítanak, az árak pedig visszatérhetnek a 100 dolláros szint alá. Egyik szemünk sír, a másik nevet, a nagyobb áresés ugyanis kedvezőtlenül hathat Magyarország adósságfinanszírozására is.
Vágólapra másolva!

Az IEA nem először volt kénytelen felülvizsgálni korábbi prognózisát, mindenesetre most már arra számít, hogy jövőre egyenesen csökken a kereslet - és ami még fontosabb: az árak is. A Lehmannál is arra számítanak, hogy jövőre úgy 40 dollárral csökken majd az olajár a jelenlegi árszintről, és hasonlóak az USA energiaügyi minisztériumának várakozásai is.

Elsősorban a kereslet várhatóan kisebb növekedése az elmúlt bő héten már 10 százalékos árcsökkenéshez vezetett - erre három éve nem volt példa. A lassulás részben éppen a magas olajárak miatt következett be, mivel az energiaköltségek általános emelkedése olyan szintre ért, ahol már negatív hatásokat gyakorol a gazdasági növekedésre.

Trendforduló

A drágaság kedvezőtlen gazdasági hatásai már hasonlóak az 1980-as évek elejiekhez. Akkor, 1980-ban a világ teljes GDP-jének 6,6 százalékát, ma csaknem 7 százalékát költi olajra. Közel 3 évtizede mindez a kereslet óriási csökkenésével és az árak jókora esésével járt. A Lehman most még nagyobb és gyorsabb árcsökkenésre számít, előrejelzése szerint az idei harmadik negyedévre várt 130 dolláros hordónkénti átlag után 2009 egészében 93 dolláros átlagos olajár várható.

Az utóbbi időben egyre több szakértő számít arra, hogy az olajár, éppen az általa okozott gazdasági és keresleti gyengülés miatt most már lefelé indul. Jövőre ráadásul jelentősen lassul a kínai GDP bővülése is, ahogy az idei nyári olimpiai játékok után a kínai kormány várhatóan visszafogja az állami költekezést, és figyelmét az infláció megfékezésére fordítja - ez pedig kisebb olajszomjat jelez az ázsiai ország részéről. Az USA gazdasága vélhetően már idén sem növekszik, és csak 2010-től várható az élénkülés. Mindez hűteni fogja az energiahordozók piacát, így az olajárak 2009 végéig akár 74 dollárig is csökkenhetnek - állítja a Centre for Economics and Business Research (CEBR) gazdaságelemző és előrejelző intézet. Ugyanígy a trend megfordulására számít már 2008 utolsó negyedében az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző háza.

Kína és India olajfogyasztása ugyan az idei első félévben a rekordárak ellenére is közel 5 százalékkal bővült, nem utolsósorban az állami támogatásoknak köszönhetően, de az Egyesült Államok még mindig háromszor annyi olajat importál, mint Kína.

Jól jöttek a befektetett olajdollárok

Érdekes módon a feltörekvő kelet-európai gazdaságok közvetve részesültek a magas olajárak előnyeiből is - állítja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss tanulmánya. A csúcsárak nyomán képződő extra bevételeket ugyanis bankokon keresztül éppen ebben az ígéretes régióban fektették be a legnagyobb arányban. Ha az olajár hirtelen nagyobb mértékben tovább csökkenne, az akár nagy zavart is előidézhetne ezekben az országokban, amelyek jócskán támaszkodnak e forrásokra. Különösen ott lehetnek problémák, ahol a magas külső adósságokat jórészt banki kölcsönből fedezik - állítja az IMF. Magyarországnak tehát, mint deficit-országnak az árcsökkenés sem egyértelműen jó.

Hasonló folyamat játszódott le az első olajválság idején, amikor a közel-keleti extra olajdollárok főleg Latin-Amerikában landoltak, majd amikor a '80-as évek közepére hatalmasat zuhantak az árak, a bankok elkezdték kivonni a tőkét. Mindez jelentősen hozzájárult a dél-amerikai adósságválság kialakulásához. Napjainkban óriási, olajból származó bevételeket kezelnek a különféle pénzintézetek, és különösen az olajárak 2001 óta tartó száguldása óta az összes feltörekvő piaci kölcsön felét Kelet-Európában helyezték ki. A tavaly nyáron kirobbant hitelválság csak erősítette ezt a trendet.

Forrás: TDCfinancial
Az olajár elmúlt hónapja: nem tudni, tartós lesz-e a trend

A kereslet-kínálat klasszikus ármeghatározó szerepét számosan megkérdőjelezik az olajpiacon. Az árupiaci termékek, így az olaj mellett az arany, a gabonafélék vagy a kukorica példátlan drágulását kétségtelenül a befektetők vásárlásai motiválták, akik a hitelválság, a dollárárfolyam és a részvénypiacok gyengélkedése miatt nagy számban váltottak árutőzsdei pozíciókra. Az óriási vagyonokat mozgató befektetők az olajárak egyik legfőbb meghatározóivá váltak. Bár az árupiacokon elhelyezett tőke még mindig csak töredéke a különféle pénzpiacokba fektetett pénznek, de máris elegendő ahhoz, hogy sokak szerint indokolatlan árak alakuljanak ki az energiahordozók piacán.

Az ár mint motiváció

Mindez arra vezette a politikát, hogy különféle eszközökkel mérsékelje a hatásokat: az Államokban az olajpiaci spekulánsok tevékenységét korlátozzák, Európában több ország extra adókat vet ki a sosem látott nyereségeket termelő olajcégekre, közben a fuvarosok világszerte tüntetésekbe kezdtek, és számos adócsökkentési ötlet lát napvilágot az üzemanyagárak kapcsán.

A drága olaj lökést adott az alternatív energiaforrások fejlesztéseinek, és előtérbe került a hatékonyság szempontja is. Ennek ellenére az olajárak mérséklődését jóval többen üdvözölnék, mint kárhoztatnák - és ma már a korábban rettenetesen hangzó 100 dolláros árra is bizakodással vegyes nosztalgiával gondolhatunk.