Jól megy a Volvónak

A világ második számú teherautógyára, a svéd Volvo AB szerdán 5,149 milliárd svéd koronás adózott eredményt jelentett a második negyedévről, 28 százalékkal többet a tavalyi második negyedévi 4,03 milliárdnál, de elmaradva az elemzők által átlagosan várt 5,21 milliárdtól..

Folytatódott a tavaly év végétől érezhető irányzat: sikerül leküzdeni az európai és az amerikai környezetvédelmi szabályok szigorítása okozta, tavalyi visszaesést, az értékesítés gyarapodik, a profit növekedésének ezt már meghaladó üteme pedig arra vall, hogy a világgazdasági lassulás ellenére az árérvényesítő képesség is javul. Változatlanul a világátlagnál gyorsabban növekvő felzárkózó gazdaságok a cég legjobban fejlődő piacai.

A nettó bevétel, 80,426 milliárd svéd korona, 13 százalékkal több az egy évvel korábbi 71,446 milliárdnál. Szervesen - azonos csoportösszetételre és valutaárfolyamokkal számolva - 17 százalékos a növekedés.

A második negyedévben, az egy évvel korábbihoz képest, Nyugat-Európában 7 százalékkal 33,67 milliárd svéd koronára, Kelet-Európában 25 százalékkal 8,911 milliárd koronára, Dél-Amerikában 35 százalékkal 5,02 milliárd koronára, Ázsiában 42 százalékkal 13,242 milliárd koronára nőtt a bevétel - ezt a szerves fejlődésen felül a Nissan Diesel tavalyi megszerzése is magyarázza -, és már Észak-Amerikában is 1 százalékkal 12,623 milliárd koronára emelkedett a bevétel, miután az első negyedben ott még csökkent, éves összehasonlításban.

Az első negyedévben a Volvo 4,215 milliárd svéd koronás adózott eredményt ért el, 12 százalékkal többet a tavalyi első negyedévi 3,756 milliárdnál.

A nettó bevétele, 76,683 milliárd svéd korona, 26 százalékkal több volt az egy évvel korábbi 61,036 milliárdnál. Ebből a szerves fejlődés 16 százalékos volt, a többi részesedésvásárlásokból és valutaárfolyam-változásokból adódott.

Tavaly a Volvo még tovább szenvedte a környezetvédelmet - amely megdrágította termékeit - és a gazdasági növekedés nyugati lassulását, de az utolsó negyedévet már a vállalati átlag szintjén is megemelte az ázsiai és a kelet-európai piac. Nyugat-Európát stabilnak, az amerikai és a japán piacot továbbra is gyengének tartják a cégnél.

A csoport tavaly 4,094 milliárd svéd koronás adózott eredményt ért el az utolsó negyedévben, 10,6 százalékkal többet a 2006-os utolsó negyedévi 3,701 milliárdnál. Ám még ezzel együtt is az egész évben 7,9 százalékkal 15,028 milliárd svéd koronára csökkent az adózott eredménye a 2006-os 16,318 milliárdról.

Az utolsó negyedben a nettó bevétel 84,556 milliárd svéd korona volt, 25 százalékkal több az egy évvel korábbi 67,627 milliárdnál. Ezzel egész évben 10,3 százalékkal 285,405 milliárd svéd koronára gyarapodott a forgalom a 2006-os 258,835 milliárdról.

Az utolsó negyedévben, az egy évvel korábbihoz képest, Nyugat-Európában 20 százalékkal, Kelet-Európában 72 százalékkal, Dél-Amerikában 56 százalékkal, Ázsiában 104 százalékkal nőtt a bevétel, de Észak-Amerikában 23 százalékkal csökkent.

Az egész évben Nyugat-Európában 8 százalékkal, Kelet-Európában 69 százalékkal, Dél-Amerikában 25 százalékkal, Ázsiában 116 százalékkal nőtt a bevétel, de Észak-Amerikában 33 százalékkal csökkent.

Segített a Nissan Diesel és a Renault megszerzése

A helyzet az év során fokozatosan javult: az első hét hónapban 4 százalékkal, az első négy hónapban 17 százalékkal kisebb volt az eladás, mint egy évvel azelőtt. A japán Nissan Diesel megszerzése is segített, az tavaly áprilistól szerepel a csoportmérlegben.

Korábban a tavaly januártól érvényes új környezetvédelmi - szennyezőanyag-kibocsátási - szabályokat és a gazdasági lassulást, azon belül az építőipar gyengeségét okolták a cégnél a gyengébb eredményekért.

A Volvo-csoporthoz tartoznak a Renault és vele az amerikai Mack teherautó-márkái is, miután a Volvo 2001-ben megvette a Renault VI-t.

Tavaly márciusban a Volvo csoport a japán Nissan Diesel teherautógyárral bővült: 96 százalékát szerezték meg 1,1 milliárd dollárért. A Nissan Diesel a tavalyi második negyedévtől szerepel a csoportmérlegben.

Az iparági konszolidációt indokolja, hogy a szigorúbb európai uniós és amerikai szennyezőanyag-kibocsátási szabályok megdrágítják a gyártást, így a cégek nyilván jobb pozícióba kerülhetnek a vevőkkel szemben, ha kevesebben vannak. Ez indokolta a német MAN teherautó- és gépgyár sikertelenül zárult törekvését a svéd Scania teherautógyár megvásárlására tavaly - habár kerülő úton sikerülhet az ügylet: a MAN-ban 30 százalékkal részes Volkswagen csoport idén márciusban 69 százalékos többséget szerzett a Scaniában -, és erre tekintettel terjeszkedik a Volvo is. A Volvo 20-25 százalékos piaci részesedést célzott meg Japánban, körülbelül ugyanannyit, amekkorával Amerikában és Európában rendelkezik.

Tavaly februárban a Volvo útépítőgép-gyártással is bővült: 1,3 milliárd dollárért megvette az amerikai Ingersoll-Rand útépítő részlegét. Előzőleg, januárban, megszerezte a kínai Shandong Lingong Construction Machinery Co., Ltd. építőipari gépgyár 70 százalékát, 42,3 millió dollárért. Oroszországban, Kalugában 100 millió euróért gyárat építenek évi 10 ezer Volvo és ötezer Renault teherautó összeszerelésére 2009-től.