Romlott a feldolgozóipar helyzete

A feldolgozóipari vállalkozások helyzete júliusban romlott a három hónappal korábbihoz képest a Kopint-Tárki legfrissebb rövid távú összegzése szerint, amelyet kedden juttatott el az MTI-hez.

A Kopint-Tárki negyedéves konjunktúratesztje alapján a feldolgozóipari konjunktúrateszt közérzet-indikátorai - vállalati általános helyzet és kilátások - júliusban negatív irányban változtak, és a reálfolyamatok helyzet- és prognózis-indexei is többségükben kedvezőtlenebbek az áprilisiaknál.

Csökkent a termelés várható dinamizmusa, alacsonyabb a rendelésállomány, nem bővültek a belföldi értékesítési lehetőségek, gyakoribb a külföldi kereslethiány említése. Kivétel a magas kapacitáskihasználás és az ambiciózus külpiaci értékesítési szándék.

A különböző súlyú tényezők változása alapján valószínűsítik a kutatók, hogy a feldolgozóipari konjunktúra a következő hónapokban - az exportpiacok meghatározó súlyának következtében a külső kereslet alakulásától rendkívül nagymértékben függve - az első félévinél lassúbb tempóban folytatódhat.

Visszaesett a termelési prognózis, csökkent a rendelésállomány

Ez év júliusában a feldolgozóipari vállalkozások helyzete és féléves kilátásai - amelyekre pénzügyi és reálfolyamatok, valamint szubjektív elemek egyaránt hatnak - rosszabbak az áprilisinál és az elmúlt év júliusinál is. A közérzet-mutatókat szintetizáló barométer csökkent, trendje süllyedőre váltott.

A reálfolyamatok alakulását kifejező bizalmi index ugyancsak kedvezőtlenebb, trendje csökkenő. A változásban az index három tényezője közül kettő játszott meghatározó szerepet. Jelentősen visszaesett a rövid távú termelési prognózis, és csökkent a rendelésállomány szintje. Az előbbivel összhangban a vállalkozások beszerzési terveiket - mind hazai, mind import-forrásból - erőteljesen visszafogták. A rendelésállomány esetében a csaknem változatlan export-rendelésállomány szint az áprilisinál negatívabb belföldi rendelésállománnyal párosul. A késztermék-készlet, a bizalmi index harmadik tényezője, júliusban áprilishoz képest nem változott, szintje viszonylag alacsony.

Az összes értékesítésre vonatkozó vállalati prognózisok mindezek ellenére viszonylag ambiciózusak. A növelési szándék azonban féloldalas: sokkal általánosabb az exportra, mint a belföldi értékesítésre vonatkozóan.

Az értékesítés és a termelés bővítése szempontjából legfontosabb tényező, a kereslet hiánya az elmúlt néhány hónapban összességében nem változott. Az elégtelen külföldi kereslet jelzése azonban júliusban valamelyest gyakoribb az áprilisinál.

Hiányzik a szakképzett munkaerő

Változatlanul komoly gond a szakképzett munkaerő hiánya. Júliusban a vállalkozások 39 százalékának termelésbővítését fogja vissza a munkaerő-hiány. Továbbra is probléma a bizonytalan gazdasági környezet, ezt a vállalkozások 46 százaléka jelzi, említettsége azonban csökkenő.

A vállalkozások meghatározó kapacitásainak kihasználtsága júliusban a magas áprilisi szinten - 85 százalékon - maradt. Ebben a növekvő termelésnek és értékesítésnek, valamint az alig bővülő kapacitásoknak egyaránt szerepük van. A kapacitás-kihasználtság következő 12 hónapra vonatkozó prognózisa is változatlanul kedvező az elemzők szerint.

A júliusi foglalkoztatási prognózis sokkal pesszimistább, mint a negyedévvel korábbi volt, de így sem sorolható a legrosszabbak közé. A feldolgozóipari foglalkoztatás - a teljesítmények növekedésének várható visszaesésével párhuzamosan - a következő öt-hat hónapban minden bizonnyal stagnáló-csökkenő lesz - vélik a Kopint-Tárki szakértői.

A magyar gazdaság helyzete a vállalati menedzserek megítélése szerint az elmúlt hónapokban valamelyest javult, aminek eredményeként kevésbé rossz mind a három hónappal, mind az egy évvel ezelőttinél. A vélemények a rövidtávú makrogazdasági kilátásokat illetően is határozottan javultak, júliusban az egy évvel ezelőttihez hasonlóak.