Átrendeződőben a devizapiac

Soha nem esett annyit az euró a dollárral szemben, mint múlt pénteken. A közös valutát immár 1,5 dolláron jegyezték, ami a február végi állapotnak felel meg: egy nap alatt annyit zuhant az árfolyam, amennyit röviddel ezelőtt egy-két hét alatt emelkedett - olvashatjuk a Népszabadságban.

A befektetők már nem számítanak arra, hogy az európai gazdaság jobban vészeli át az amerikai hitelválságot, mint maga az USA - sőt... Míg az amerikai ingatlanpiacról biztatónak mondható adatok láttak napvilágot, addig Európában egyre romlanak a bővülési mutatók.

Ráadásul - és ez befektetői szempontból is fontos - az uniós jegybank nem igazán biztatta a piacokat újabb kamatemeléssel. Miután az Európai Központi Bank - az elemzői várakozásokkal összhangban - az egy hónapja 4,25 százalékra emelt kamat tartása mellett döntött, Jean-Claude Trichet elnök a növekedési kockázatokról beszélt. Vagyis éreztette, hogy nem igazán várható újabb uniós kamatemelés. A befektetők így elkezdték átgondolni pozícióikat, és arra a következtetésre jutottak, hogy vélhetően vége az euró hat éve tartó, szinte töretlen erősödésének, a trend megfordult - írja a Népszabadság.

Áprilistól kezdve szinte folyamatosan körülbelül 1,6 dollárt adtak egy euróért, az árfolyam még július vége felé is 1,59 volt. Aztán az euró fokozatosan gyengülni kezdett, majd az EKB döntése után megindult lefelé a lejtőn.

Erősebb a dollár, olcsóbb az olaj

A dollár gyors erősödése kedvezően hatott az olaj árfolyamára: a termelők kevesebbel is beérik most, hogy jobban váltják a fekete arany elszámolási valutáját. A Brentet 113 dolláron jegyezték - ez a májusi szintnek felel meg, azóta (július elején) már volt példa 146 dolláros árra is.

Az olcsóbb olaj kedvező inflációs hatása persze előnyt is jelenthetne Európának - a kisebb inflációs kockázatok valóban esélyt jelenthetnek a jegybankoknak, hogy a növekedésre koncentráljanak (vagyis engedjenek a kamatokból, illetve az erős árfolyamból). Ez a lehetőség tükröződött a térségi valuták - és a forint - árfolyamának gyengülésében is: az elemzők többsége szerint már Magyarországon sem kell a 8,5 százalékos kamaton emelni, sőt egyre többen emlegetik a kamatcsökkentés lehetőségét.

Az erős forint, az olcsóbbá váló energia elérhetővé teheti a 3 százalékos inflációs rátát - mondják az elemzők, így most azt találgatják, mikor kezd kamatcsökkentésbe az MNB. A cseh jegybank a múlt héten e tekintetben már példával is szolgált: az ottani kamatcsökkentésből pedig a befektetők azt a következtetést vonták le, hogy a térségben máshol is előfordulhat az árfolyamot gyengíteni és a növekedést serkenteni hivatott jegybanki lépés. Ennek következtében a térség valutái együtt gyengültek a múlt héten, az eurót pedig pénteken már 237 forint közelében jegyezték, így a magyar valuta négy százalékkal gyengébben zárt az alig három hete elért árfolyamrekordnál (227,75).

A vg.hu-nak nyilatkozó elemzők ugyanakkor kizártnak tartják, hogy a hazai deviza sokkal tovább gyengülne: szerintük az euró árfolyama hosszabb távon 235-240 forint között marad - épp az erős valuta miatt látnak lehetőséget egy esetleges magyar kamatcsökkentésre.

Az orosz-grúz háború felnyomhatja az olajárat

Ám mindent átírhat az orosz-grúz konfliktus. A befektetők pénteken még nem igazán figyeltek oda az ottani eseményekre - a háborús helyzetnek az olajárak növekedésében is meg kellene látszódnia. Azt, hogy a héten miként alakulnak az árfolyamok, így jobbára csak találgatják az elemzők: a Kaszpi-tengeri olajszállítások szempontjából kulcsfontosságú, Potiban található kikötő lebombázása ugyanis felborzolhatja a kereskedők idegeit. Így az olajár - a dollár erősödése ellenére - akár növekedhet is. A háborús helyzet ráadásul hazánk szempontjából nem csak az ismét erősödő árnyomás miatt kellemetlen.

Magyarország a befektetőknek túl közel van a háborús térséghez - például néhány nagyvállalatnak van érdekeltsége Oroszországban, ez pedig már elég a befektetőknek. Az OTP árfolyama például annak ellenére esett majdnem 4 százalékot pénteken, hogy a bank orosz leányvállalata még egyáltalán nem mondható nagy súlyúnak a pénzintézet összesített teljesítményében.