Befulladóban a patikaüzlet

2008.08.11. 8:48

Két év alatt közel 13 milliárd forint árrésveszteséget könyvelhetnek el a patikák a tb által támogatott gyógyszerkörben, miközben a vény nélküli forgalom utáni ilyen jellegű bevétel csupán l,5 milliárddal nőtt - áll a Világgazdaság hasábjain.

Emiatt a 2300 közforgalmú gyógyszertár közül már az év elején hétszáz veszteséges volt üzemgazdasági szempontból, s a helyzet azóta tovább romlott - mondta a Világgazdaságnak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) alelnöke. Sürgősen be kell avatkozni, hiszen nincs lehetőségük arra, hogy a bevételkiesést költségcsökkentéssel ellensúlyozzák. Pénz híján pedig nem tudnak készletezni, ezért a betegeknek gyakran vissza kell menniük az igényelt orvosságért.

Egyre több gyógyszertárnak van határidőn túli kifizetetlen számlája a nagykereskedőknél, akik már nem szívesen hiteleznek a számukra.

Állami támogatásra várnak a patikák

A múlt év októberében Gyurcsány Ferenc azt ígérte, hogy a generikus programot segítő patikák veszteségeinek visszapótlására hárommilliárd forintot ad a kormány, hiszen azzal, hogy az olcsóbb hatóanyagú készítményeket ajánlják a betegeknek, ők is hozzájárulnak az egészségbiztosító megtakarításához.

Az új egészségügyi miniszter májusban a gyógyszer-kiskereskedelem érdemi felülvizsgálatát ígérte a kamara közgyűlésén. Felvetődött például, hogy a gyógyszerészek is pénzt kaphatnának a betegek biztosítotti jogviszonyának ellenőrzéséért, ennek a díja 25 forint lehetne.

Alternatív megoldásként szóba jött az is, hogy a receptek kontrollálásáért vényenként 12 forintot kapnának. Ez az évi 150 millió vény beváltásával 1,5 milliárdos bevételt jelentene a patikáknak.

Több a piaci szereplő, csökken az árrés

Tárgyaltak az árrés rendszerének a megváltoztatásáról is. Ha a jelenlegi 850 forintban maximált árrést 1200-1300 forintra növelnék, további 2,2-2,5 milliárdhoz jutnának. A háromféle forrásból hétmilliárd jönne öszsze, ez pedig valamelyest stabilizálná a helyzetüket - véli Hankó Zoltán.

A patikák romló állapotának javítása érdekében a kamara tízpontos javaslatot juttatott el a szakminiszterhez, s bár a szaktárca illetékes osztályával megkezdték azoknak a megtárgyalását, érdemi elmozdulás nem történt. A javaslatcsomagban azzal az indokkal kérték a patikaalapítás megszigorítását, hogy egy év alatt 260-nal, 2300-ra bővült a gyógyszertárak száma, ám a patikai árréstömeg tízmilliárd forinttal csökkent, miközben a rezsiköltség nőtt.

Az árréstömeg apadásának a gyógyszerfogyasztás visszaesése és az olcsóbb készítményekre való áttérés az oka.

Javasolták azt is, kapja vissza a gyógyszerész a szakmai felelősség jogát a patika működtetésében, s hogy korlátozzák a tulajdonosok jogkörét. Arra is figyelmeztetett a kamara, hogy ha nem törlik a gyógyszertörvényből a patikaalapítás teljes liberalizálására vonatkozó paragrafust, úgy 2010-től az állam elveszti a gyógyszerellátásba való beleszólási lehetőséget - írja a Világgazdaság. 

A patikusok rossz néven vették, hogy az ágazat kétéves programtervezetéből kimaradtak. Pedig az egészségügy vezetőinek számolniuk kell a gyógyszerész- és az asszisztenshiánnyal, a patikák pénzügyi megingásával. A kamara az érdemi tárgyalások érdekében háttéranyagokat készített és adott át a tárcának, ennek azonban eddig nincs semmiféle következménye. Így kénytelenek lesznek olyan eszközökhöz folyamodni az ötezres gyógyszerész-társadalom érdekében, amellyel eddig az MGYK jelenlegi vezetői nem éltek - tette hozzá az alelnök.

KAPCSOLÓDÓ CIKK