Adócsökkentést javasolnak a szakértők

Vágólapra másolva!
Bemutatták adójavaslataikat a nagy tanácsadó cégek ismert szakértői, azt remélve, a nagybefektetői kört képviselő szervezetek által is támogatott csomag alapjául szolgálhat a 2009-10-es adóváltozásoknak. A kormány jelezte: a fő célokkal egyetért, de a kis keresetűektől és a kisvállalkozásoktól nem vesz el több pénzt.
Vágólapra másolva!

Meglepő optimizmussal mutatták be a nagy tanácsadó cégek vezető szakértői az általuk készített és négy gazdasági szervezet által támogatott adójavaslatot - írja a Népszabadság. Az adórendszer 2009-10-es átalakítását, ezzel a versenyképesség javítását célzó terveket László Csaba, a KPMG szakértője, volt pénzügyminiszter, Oszkó Péter, a Deloitte elnöke, Rencz Botond, az Ernst&Young partnere és Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa jegyzi. Első körben a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Joint Venture Szövetség, az AmCham és a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága támogatását élvezi a szakértői javaslat.

A szakértők két évre tervezett, 1100 milliárdos adócsomagját - a Napi Gazdaság szerint 2178 milliárddal csökkenne a költségvetés bevételi oldala, a kiadási pedig 1081 milliárddal mérséklődne - a pénzügyi tárca 1250 milliárdos egyensúlyromlásként értékelte. A reform a Napi Gazdaság szerint több év alatt vezethető be, és az első lépés 500 milliárd forintba kerülne. A minisztérium tegnap közleményben jelezte: számos ponton egyetért ugyan a szakértők által jelzett irányokkal, de a jövedelmi viszonyok javasolt átrendezését, a kis keresetűek és a kis- és középvállalkozások adóterheinek emelését nem támogatja a kormány.

A Népszabadság szerint a szakértők a leginkább sürgetőnek a személyi jövedelemadó és a járulékrendszer átalakítását tartják, ami szerintük 2009-ben a szintén javasolt adóemelésekkel ellentételezve 320-350 milliárdos kiesést jelentenének. Évi 15 milliós jövedelemig 20, utána 30 százalékos szja-t javasolnak, valamint az adójóváírás - vagyis a minimálbér adómentességének - megszüntetését.

Ez elvileg közel 15 ezer forintos többletterhet jelentene a ma minimálbér után adózó embereknek. A javaslat szerint viszont csak annak, aki nincs rossz szociális helyzetben. A gyakorlatilag ma nagyrészt szociális intézményként funkcionáló adójóváírás szerepét egyfajta kompenzáció venné át.

2009-ben a munkáltatói járulékokat összesen 13 százalékkal csökkentenék, a munkavállalói járulékot 3 százalékkal emelnék, és a ma havi 1950 forintos egészségbiztosítási hozzájárulást (eho) 8000 forintra növelnék. (Utóbbit a munkáltató fizeti.)

Értékalapú ingatlanadót is szeretnének a tanácsadók: László Csaba szerint aki sokat keres, annak a háza, a lakása is értékesebb, így arányosan többet is vállalna a közterhekből. Hogy az szja-ból leírható ingatlanadót pontosan mire, illetve kire vetnék ki, azt nem tudni. Elsősorban magánszemélyekben és 0,5 százalékos mértékben gondolkoznak. Igaz, jelezték: nyitott a kérdés az üzleti ingatlanok megterhelése ügyében, akárcsak az eva megszüntetése, megváltoztatása vagy az áfakulcsok alakulása esetében.

ami még kiemelten fontos lenne a vállalkozásoknak, az a különadó és a helyi iparűzési adó megszüntetése, az osztalékot terhelő forrásadó csökkentése, előbbi 2009-ben, utóbbi egy későbbi időpontban. Az üzleti szféra kívánsága szerint jövőre mintegy 600 milliárdos, 2010-ben hasonló mértékű kiesést okozna a költségvetésnek a terv. Arra ugyanakkor nem tesznek javaslatot, hogy a költségvetési kiadásokat hol és miként kellene csökkenteni.