Mesés vagyonokat termel az energiaszektor

2008.09.19. 11:17

Azok, aki felismerték az energiában rejlő lehetőségeket, hatalmas vagyonra tehettek szert. Volt persze, aki túl nagyot harapott és bele is bukott. Az energiamilliárdosok között döntő többségben vannak az amerikaiak és az oroszok.

A leggazdagabb személyek közé pedig 45 energiából megtollasodott milliárdos került, közülük 38 amerikai, illetve orosz. Kanada hármat, Szaúd-Arábia, Franciaország, Ausztrália és India egyet-egyet tud prezentálni a leggazdagabbak sorába.

Az energiamilliárdos lista élén - és a leggazdagabbak között is a meggyőző 11. helyet elfoglalva - 18,2 milliárd dolláros vagyonával az orosz Roman Abramovics áll. A kilencvenes évek elején kezdte megszedni magát máig vitatott olajexport ügyleteivel, majd szerencséje felfutott, amikor Boris Berezovszkijjal társulva piaci árának töredékéért felvásárolta a Szibnyeft olajóriást.

Kilenc évvel később, már a Putyin éra alatt, átvette az időközben kegyvesztetté vált Berezovszkij helyét az olajiparban, 2005-ben pedig - némi erőszaknak engedve - a Szibnyeftet a Gazpromnak eladva, 13 milliárd dollárra tett szert. Angliába költözött, megvette az angol Chelsea focicsapatot és Csukcsföld kormányzója lett.

Gazdag testvérek

Az energiamilliárdosok között a listán a Koch fivérek következnek. Charles és David vagyonát a Forbes fejenként 12 milliárdra saccolta. Apjuk Fred C. Koch feltalált egy technológiát, ami az olajat benzinné alakítja. A találmányt elvitte a Szovjetunióba, majd kiábrándult Sztálinból és inkább visszatért az államokba, ahol csatlakozott a konzervatív John Birch Society soraihoz.

Apja halála után Charles vette át a Koch Industries vezetését, kibővítette a tevékenységi kört energiaipari és petrolkémiai termékek, ásványi anyagok és papírőrlemények előállításával és értékesítésével. A Pacific Corporationnel való összeolvadással felkerültek a listára papírtermékek és az építőanyagok. Ezzel pedig a Koch az Egyesült Államok legnagyobb magánkézben lévő vállalatává vált.

Oroszok a politika közelében

Vagit Alekperov az egyik legtapasztaltabb, még mindig aktív olajipari vezető. Tizenöt évvel ezelőtt a Szovjetunió helyettes energiaügyi minisztere volt. Ma pedig elnöke és legnagyobb részvényese a Lukoilnak, a legnagyobb magánkézben lévő orosz olajtársaságnak. A világ harminchetedik leggazdagabb embere 11 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik. Kelet-Európai olajfinomítók megvásárlása után 2000-ben a vállalat megszerezte az amerikai Getty Petroleum-láncot, majd 2005-ben a kazahsztáni Nelson Resources céget is.

 

Forrás: Getty Images
Roman Abramovics a focit is szereti

 

Viktor Vekszelberg a negyvennegyedik leggazdagabb a maga 10 milliárdjával. Vagyonát a Szovjetunió feloszlása után, a kilencvenes években szerezte. Jóban van a Kremllel, vagyonának nagy részét azonban biztos, ami biztos, Svájcba menekítette. Az olajágazat mellett az alumíniumiparban is jelen van, de többi érdekeltségét egy holdingcégben, a Renovában egyesíti. Mivel Putyinnal relatíve jó a kapcsolata, a stratégiai szektorokon kívül szabad kezet kaphat. Egyébként az argentin nemzeti fociválogatott marketingügyeit is ő intézi.

Az ukrajnai születésű Vekszelberg a Renovával vitte véghez Oroszországban az első sikeres ellenséges felvásárlást, amikor 1994-ben megszerezte a Vladimir Tractor vállalatot. Később szerzett néhány közepes méretű alumíniumkohót és bauxitbányát, hogy beolvassza őket a Szualba, az orosz alumíniumóriásba. Vekszelberg a vagyon jelentős részét akkor alapozta meg, amikor ő és a Mikhail Fridman tulajdonában lévő Alfa Group megszerezte a TNK-t, ami egyesülve a BP-vel a második legnagyobb magánkézben lévő orosz vállalatává nőtte ki magát.

Nagyra törő egyetemisták

Vekszelberg földije, a szintén ukrajnai születésű Fridman az ötvenedik 9,7 milliárd dollárral. 1999-ben alakította meg az Alfa Csoportot két egyetemi barátjával, German Kahnnal és Alexej Kuzmicsovval. Kahn 6,41, Kuzmicsov 4,8 milliárd dollár felett rendelkezik. A társaság mára egy olajban, telekommunikációban és a banküzletben is érdekelt konglomerátummá nőtte ki magát. Csakúgy, mint Alekperov, Vekszelberg is Kreml-közelinek mondható.

A hatvan éves szaúdi állampolgárságú Mohammed Al Amoudi 6,9 milliárdjával valamelyest elmarad a híres-hírhedt oroszoktól. Etiópiában született és vagyonát az ingatlanbizniszben kezdte el gyűjtögetni, mielőtt a svéd és marokkói olajfinomítók felé fordult volna.

A lókupec vagyona

Forrás: Rockefeller Archive CenterA Rockefeller-vagyon tulajdonosa a 90 éves David Rockefeller. Egy lókupec és vándorgyógyszerész első fia, John Davidson Rockefeller - David nagyapja - 1862-ben állította fel első olajfinomítóját Clevelandtől nem messze és megszerezte a Déli Finomító Társaság - nyersolajszállító - részvénytöbbségét.

Titkos megállapodásokat kötött a Pennsylvania vasúti társasággal, olcsóbban adta olaját és felvásárolta a hordókat, hogy a konkurencia ne tudjon szállítani. Később megvette a földeket is, amelyeken csővezetékeket akartak lefektetni a versenytársak.

A Standard Oil Company-t már 70-ben alapította és 99-ben már az USA csaknem teljes finomító ipara a Standard-csoport kezében volt. Terjeszkedése során megszerezte a közel-keleti olaj 15 százalékát is.

A Rockfeller uralmat jelenleg a harmadik generáció tartja kézben. Az alapító fia után, annak öt fia, és egy lánya kapta meg a vagyon feletti rendelkezés jogát. Időközben a Standard Oil of New Jersey-ből Exxon lett, David Rockefellerből pedig a dinasztia üzleti kulcsembere 2,5 milliárd dolláros vagyonal. Az ő kezében volt a Chase Manhattan Bank, amely más olajmonopóliumok (például Shell, British Petrol) pénzügyeinek intézésében is döntő szerepet játszik. Birtokára sorozatban érkeztek a külföldi államfők látogatóba (miniszterelnökök, királyok, császárok), és - pártállás nélkül - az USA politikájának irányítói.

A listán Fridmanntól ötszáz hellyel lemaradva - a leggazdagabbak között így az ötszázhatvankettedikként - Tulsi Tanti áll 1,4 milliárdos vagyonával. Az indiai származású ex-textilkereskedő az alternatív energia felé fordította figyelmét és jól tette. 1995-ben belekezdett egy vállalkozásba és szélerőművekkel kezdett el foglalkozni. Cége, a Suzlon Energy építette Ázsia legnagyobb szélerőműparkját, mostanában pedig Amerikában, Ausztráliában és Kínában tervez terjeszkedni.

A bukott milliárdos

A csillogó világból vezet lefelé is út. Kenneth Lay, az Enron alapítója és egykori cégvezetője szintén energiából lett milliárdos, később viszont rá is fizetett. Őt és a korábbi vezérigazgatót, Jeffrey Skillinget elsősorban értékpapírcsalásban történő összejátszásban ítélték bűnösnek. Layt az ellene felhozott mind a hat vádpontban bűnösnek találták és életfogytiglani börtön várt volna rá, ha nem halálozik el az ítélet végrehajtása előtt.

Az USA hetedik legnagyobb cégeként működő, texasi székhelyű, 1985-ben alapított Enron 2001 decemberében jelentett fizetésképtelenséget. Ez ezer állás és több milliárd dolláros részvényesi vagyon eltűnéséhez vezetett, vagyis felszívódtak az alkalmazottak Enron-részvényekben tartott nyugdíjcélú megtakarításai is.

 

Forrás: MTI

Az ellenkező irányba is vezet út

 

A halasztott bukás oka az volt, hogy a cég üzleti mérlegéből sokáig nem tűntek ki azok az egyre halmozódó adósságok, amelyek a veszteségesnek bizonyult "partnerségi megállapodásokból" - adóparadicsomokban bejegyzett offshore cégekhez történt tőkekihelyezésekből - keletkeztek.

Lay korábban egyébként Bush elnök közeli barátja volt, és milliókkal támogatta a republikánusok választási kampányait. Bush elnök hivatala gyorsan ki is adott egy közleményt, amikor megszületett a bíróság döntése, miszerint a korrupció nem tolerálható.

KAPCSOLÓDÓ CIKK