Vágólapra másolva!
A felminősítést valószínűsítő pozitívról stabilra rontotta Oroszország hosszú futamú szuverén adósi osztályzatainak kilátását pénteken a Standard & Poor's, arra hivatkozva, hogy mélyül az orosz piacot eluraló likviditási válság, és egyre bizonytalanabb, hogy a kormány erre milyen gazdaságpolitikai választ ad.
Vágólapra másolva!

A világ legnagyobb hitelminősítőjének pénteki londoni bejelentése szerint a kilátásrontás - amellyel lekerült a napirendről az orosz devizaadós-kockázati osztályzat elsőrendű szintre emelése - a közepes befektetői, hosszú lejáratú "BBB plusz" küladósi, illetve az "A mínusz" szuverén rubeladósi besorolásokra vonatkozik. Ezeket az osztályzatokat az S&P egyben megerősítette.

A kilátásrontáshoz fűzött indoklás szerint szeptemberben "markánsan felgyorsult" a tőkemenekítés Oroszországból, részben a részvényesi tulajdonjogokkal kapcsolatos, nem egyértelmű hivatalos politika hatására.

Csökkenő bizalom, romló hitelkondíciók

A romló befektetői bizalom a globális bankcsoportokat is arra ösztönzi, hogy csökkentsék az orosz gazdasági szereplők hitelfinanszírozását. A külföldi finanszírozású hitelcsatornák bezárulása végül az orosz reálgazdaságot is érintheti, bár sok függ attól, hogy a hitelszűke meddig tart, áll a Standard & Poor's pénteki londoni elemzésében.

Oroszország költségvetési és külső fizetési tartalékai továbbra is hatalmasak, jóllehet a következő tizenkét hónapban valószínűleg megszenvedik majd a bankok szükségszerű újratőkésítését, és a nettó pénzügyi beáramlások csökkenését, sőt esetleges visszafordulását.

A Standard & Poor's szerint az orosz pénzügyi szektorra kidolgozott, legrosszabb esetre szóló stresszhelyzeti forgatókönyv alapján akár a GDP-érték 20 százalékára is rúghat a költségvetésre háruló feltételes kötelezettségteher.

Az S&P becslése szerint az orosz magánszektor és a közszféra potenciális bruttó külső finanszírozási igénye 2008-ban és 2009-ben a GDP 24, illetve 21 százaléka lehet. Ezek a GDP-arányos szintek ugyan jóval alacsonyabbak a jelentősebben eladósodott kelet-európai gazdaságokéinál, mégis, abszolút dollárértéken komoly összeget tesznek ki, áll a hitelminősítő pénteki elemzésében.

Menekül a külföldi tőke

A Goldman Sachs befektetési bankcsoport londoni részlegének éppen előző nap kiadott elemzése szerint a ház úgy számol, hogy az elmúlt egy héten rekordot döntött a nettó magántőke-kivonás Oroszországból, 15,7 milliárd dollárral. Ebből csak szeptember 11-12-én 7 milliárd dollár távozott, ahogy az eladási nyomás erősödött.

A Goldman Sachs saját számításai szerint augusztus második hete - a grúziai válság csúcspontja - óta az orosz piacról kimenekített magánbefektetések teljes értéke 42,3 milliárd dollár.

Közép-Európában nem áll le a külső finanszírozás

A GS által pénteken kiadott újabb, a felzárkózó piaci térség egészét áttekintő heti helyzetértékelésben ugyanakkor az áll, hogy a közép-európai gazdaságoknak - jóllehet bruttó külső finanszírozási igényük magas, mivel mind szorosabban illeszkednek az európai pénzügyi rendszerhez - éppen az integrációs folyamat miatt nagy valószínűséggel nem kell a külső finanszírozás hirtelen leállásától tartaniuk.

A közép-európai bankrendszerek magas külföldi tulajdonlási aránya szilárd csatornát teremt a fogyasztói szintű finanszírozáshoz, és a működőtőke-beáramlás folytatódása is várható, tekintettel arra, hogy a térségi vállalatok az európai beszállítói hálózat részét képezik, áll a GS pénteki londoni elemzésében.

Térségünkben erős a konvergencia Nyugat Európához

A Goldman Sachs szerint a közép-európai portfolió-beáramlásokban lehetnek ingadozások, amelyek okozhatnak bizonyos rövid távú árfolyamgyengüléseket, de általánosságban a konvergencia-folyamat olyan szintre jutott, hogy csekély a beáramlási lendület megtörése, nem beszélve a tőkefolyamat megfordulásáról.

A Financial Timesnak banki források az oroszországi helyzetről a múlt héten ugyanakkor azt mondták: az orosz bankok már a hitelfolyósítások korlátozására kényszerülnek a grúziai katonai beavatkozás nyomán kibontakozott tőkemenekítés miatt, és Oroszország az 1998-as törlesztési leállás óta a legsúlyosabb válsággal néz szembe.

A londoni gazdasági lap által idézett bankárok szerint például több ingatlanfejlesztő vállalkozás nem tud beruházásokat befejezni, mert már sehonnan nem kapnak finanszírozást, még állami bankoktól sem.