Az ÁSZ módosíttatná a szerencsejáték-törvényt

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szükségesnek tartja, hogy a kormány intézkedjen a szerencsejáték ágazatra kidolgozott stratégia aktualizálásáról és az új törvényi szabályozás előkészítéséről. Az ÁSZ a közelmúltban végezte el az országban a szerencsejátékokkal kapcsolatos ellenőrzését, amelynek összefoglalója keddtől olvasható a számvevőszék honlapján - közölte az ÁSZ az MTI-vel.

Az ÁSZ arra a megállapításra jutott, hogy a kormánynak kezdeményeznie kellene a szerencsejáték-törvény (Szjtv.) módosítását a jelenleginél magasabb bírság kiszabhatósága érdekében ugyanazon mulasztás többszöri elkövetése esetén, kezdeményezze továbbá a Büntető Törvénykönyv kiegészítését a hírközlő eszközökre és -szerverekre az illegális szerencsejátékok elleni eredményesebb fellépés érdekében.

A szerencsejáték-szervezés feltételeiről, a játékadó mértékéről és megfizetésének módjáról a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény (Szjtv.) rendelkezik. A szerencsejáték-szervezés állami törvényességi felügyeletét, továbbá a játékadó befizetésének ellenőrzését 2006. december 31-ig a Szerencsejáték Felügyelet (SZF), ezt követően az APEH látja el.

A számvevőszéki ellenőrzés megállapította: a pénzügyminiszter felügyeleti jogkörében eljárva rendszeresen beszámoltatta a felügyeletet, illetve az APEH-et a költségvetés játék-adóbevételeinek időarányos teljesüléséről, a szerencsejáték ágazatot érintő folyamatokról. Ezeket az adatokat és információkat a PM részben hasznosította, a pénzügyminiszter azonban egyes intézkedései során nem érvényesítette a költségvetési érdekeket.

Az EU nem alakította ki a szerencsejátékok egységes szabályozást, a Római Szerződés alapján azonban a tagállamoknak biztosítaniuk kell a szolgáltatások szabad áramlását. Az Európai Bizottság 2006. április 10-én több tagországgal, közöttük Magyarországgal szemben is kötelezettségszegési eljárást indított a szerencsejáték szolgáltatásokra és a sportfogadásra vonatkozó nemzeti szabályok miatt, mivel azok nem teszik lehetővé, hogy más tagállamban működő szerencsejáték-vállalkozások Magyarországra átnyúló szervezői tevékenységet is folytathassanak. Az eljárás folyamatban van.

A PM 2004-ben szerencsejáték-stratégia tervezetet készített, amelyben indokoltnak tartotta egy új törvény kidolgozását, de azt a vizsgált időszakban nem készítette elő, ugyanakkor kezdeményezésére 2005-ben a Szjtv-t több területre kiterjedően módosították. A szerencsejátékokat érintő jogszabályok alapvetően biztosítják a költségvetés játékadó bevételeinek realizálását. Az Szjtv. 2005. évi módosítása egyértelműbbé tette az SZF működése jogi feltételeit. A szabályozás azonban nem követi a szerencsejáték piac változásait, így nem segíti az illegális on-line szerencsejátékok elleni eredményes fellépést.

A külföldön folytatott szerencsejátékok magyarországi szervezése, reklámozása miatt kiszabható bírságösszegek ugyanis nem jelentenek tényleges visszatartó erőt. A pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók tehát jogkövetkezmények nélkül segíthetik az illegális szerencsejátékok terjedését - állapítja meg az ÁSZ.

A jelentés szerint a lóversenyfogadásra és a játékkaszinók működtetésére vonatkozó koncessziós pályázatok kiírását a PM nem alapozta meg számításokkal, elemzésekkel. A lóversenyágazat eredményessé tétele érdekében megtett intézkedések (koncessziós pályázatok kiírása, 2007-ben a MLSZ Kft. alaptőkéjének 900 millió forintos emelése, a MLSZ Kft. és a NL Kft privatizációjára pályázat kiírása) nem jártak eredménnyel. 2004-2006 között a lóverseny ágazat fenntartása a költségvetés számára összesen mintegy 1,2 milliárd forintos kiadást jelentett.

A koncessziós törvény alapján, a pénzügyminiszter hozzájárulásával a Szerencsejáték Zrt. leányvállalata 2001-ben kapott két játékkaszinó üzemeltetésére jogot. E jog gyakorlásához a Szerencsejáték Zrt. leányvállalata - szindikátusi szerződésben - egy nem állami többségi tulajdonú gazdasági társaság szolgáltatásait is igénybe veszi, amelynek ebben az üzleti konstrukcióban nem kell a jogszabály szerinti koncessziós díjat fizetnie. A PM nem vizsgálta, hogy ez az üzleti konstrukció előnyős-e a költségvetés szempontjából.

A játékkaszinók esetében az I. kategóriájú játékkaszinó 2006. évi koncessziós pályázati kiírásáról a pénzügyminiszter a befektető üzleti terve és szándéknyilatkozata alapján döntött. A szerződés megkötésekor azonban nem kellő gondossággal járt el, mivel a játékkaszinó működtetésének megkezdésére nem határozott meg végső határidőt. Lemondott a koncessziós törvényben foglalt felmondási jogáról, valamint nem kötött ki biztosítékot a beruházás elmaradásának vagy időbeli elhúzódásának esetére.

Az Szjtv. lehetővé teszi, hogy koncessziós díj megfizetése nélkül I. kategóriájú játéktermek is használhassák a kaszinó nevet e-casino formájában. A PM a törvénymódosítás előterjesztésében az e-kaszinók működtetéséből mintegy 1 milliárd forint költségvetési többletbevételt prognosztizált, ezzel szemben a 2007-ben kimutatott többletbevétel mindössze 45,8 millió forint volt. Ez megkérdőjelezi az e-casino megnevezés használatának célszerűségét.

A szerencsejátékok állami törvényességi felügyeletének az APEH-ba integrálása megteremtette az állami adóhatósági funkciók egységesítésének feltételét - írja az ÁSZ. A szerencsejáték tevékenységet végző vállalkozásoknak évente mintegy 15-20 százaléka adóellenőrzés, illetve adatgyűjtés címén az adóhatóság látókörébe került. Ugyanakkor a számvevők úgy értékelik, hogy az APEH az integrációt követően nem alakította át az ellenőrzések eljárásrendjét annak érdekében, hogy az adóellenőrzési területen, illetve az SZF-nél rendelkezésre álló adatokat, információkat az ellenőrzéseikhez rendszer jellegűen kölcsönösen felhasználják. Nyilvántartása nem követi teljes körűen a pénznyerő automaták teljes életútját.