Az újabb kedvezmény hivatalos indoklása a távhő versenyhátrányának csökkentése a többi fűtési módozattal szemben, a Force Motrice elemzése szerint azonban ez az intézkedés "nem ösztönöz a hatékonyság javítására, sokkal inkább a jelenlegi alacsony hatékonyságú távhőrendszer fenntartását szolgálja, és mint ilyen sem közgazdasági, sem energiapolitikai érvekkel nem támasztható alá."
A magyarországi távhőszolgáltatás rendszerébe különböző jogcímeken keresztül évente 90-95 milliárd forint közvetlen és közvetett támogatás áramlik. Ebből közel 50 milliárd forinttal részesednek a hővel kapcsoltan villamos energiát előállító erőművek, akik a Magyar Energia Hivatal nemrégiben közzétett elemzése alapján ilyen mértékben élvezik a kötelező áramátvételi rendszer előnyeit.
Ha összeadjuk a Környezeti és Energia Operatív Program, a Panel Program, az ÖKO Program, a Nemzeti Energiahatékonysági Program és a különböző önkormányzati programok távhőkorszerűsítésre fordítható éves kereteit, akkor egy újabb éves 15-20 milliárd forintos szubvenciót könyvelhetünk el a távhőrendszer érintettjei javára. Hozzáadva ezeket a számokat a "Robin Hood" adóból finanszírozott távhőkompenzáció 30 és a kapcsolt termelés majd 50 milliárd forintos támogatásaihoz, elmondható, hogy évente 90-95 milliárd forinttal támogatja a magyar társadalom a távhőellátás jelenlegi rendszerét.
"Amennyiben a távhő még ezekkel a kedvezményekkel sem "versenyképes" az alternatív fűtési módokkal összehasonlítva, úgy a megoldás nem a jelenlegi helyzet konzerválása az adócsökkentés mindent jótékony homályba burkoló bevezetésével, hanem a strukturális bajok - a gyenge hatásfokú erőművi termelés és a távhőszolgáltatás hatékonyságának javítása valamint a felhasználói oldali beruházások, így különösen az épületek energetikai korszerűsítése lehetnek" - vélik a Force Motrice elemzői.