Százmilliós bukta egy egyetemi ppp-projekten

2009.08.10. 16:26

Az eredetileg tervezett konstrukcióhoz képest valószínűleg százmillió forint körüli összeggel kerül többe a magyar államnak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lágymányosi ppp-beruházása. Az egyetem és a minisztérium szerint elsősorban a gazdasági válság a felelős, a BME a legkevésbé rossz megoldást választotta.

Márciusban állt le a Q épülettömb építése a BME lágymányosi kampuszán, miután a magánpartner, a Hérosz Zrt. a gazdasági válság miatt megváltozott környezetben nem talált finanszírozót. Az építőipari cég megközelítőleg 25 százalékos készültségi állapotnál függesztette fel a kivitelezést.

A munkálatok nemrég újraindultak, és az [origo] egy, az egyetemhez köthető forrásból úgy értesült, ígéretes tárgyalások folynak egy banki konzorciummal. Gerencsér László, a Hérosz elnök-vezérigazgatója érdeklődésünkre annyit mondott, szóbeli ígéretek vannak, konkrétum augusztus 20. után várható.

Keresztfinanszírozás

A befejezést akadályozó probléma azonban valójában még mindig él. A projekt két épületből áll. A Q1 finanszírozása eddig sem volt kétséges, hiszen azt a BME 20 évre bérbe venné, vagyis csekély a megtérülés kockázata. A bérirodaháznak szánt Q2 épületre viszont továbbra sem adnának hitelt a bankok az eredetileg megálmodott feltételekkel.

A bonyolult ppp-projekt sajátossága, hogy - az eredetileg kidolgozott konstrukció szerint - a Q2 épület finanszírozná a Q1-et. Az állam azért ment bele, hogy a földterületen bérirodaház is épüljön, hogy cserébe - az irodaház által termelt reménybeli profitnak köszönhetően - az egyetem a piacinál alacsonyabb bérleti díjat fizethessen az általa használt épületért.

Legalább egyéves csúszás

E függőségi viszony miatt okoz gondot, hogy a Q2 megépítése legalább egy évet csúszni fog. A bérleti díjról szóló megállapodást a felek már módosították, ebben az időszakban a BME mégis többet fizet, tehát rosszabbul jár az eredetileg kalkuláltnál. A többletteher a futamidő végén és reálértéken térül csak meg. Az egyetemnek viszont így van esélye jövő szeptemberben, féléves késéssel beköltözni a maga épületébe. A megállapodás módosítása csak akkor válik bizonyossá, ha az új finanszírozási szerződést aláírják - de a költségeket a nemrég bevezetett áfaemelés is megnöveli majd.

 

A ppp (public private partnership) lényege, hogy az állam a szükséges létesítmények létrehozásába, fenntartásába és üzemeltetésébe versenyeztetéssel bevonja a magánszektort. Az állam mint megrendelő határozza meg, milyen szolgáltatást mennyi ideig (jellemzően 20-30 évig) akar igénybe venni. A "value for money" (pénzért több érték) elve alapján a ppp egyik előnye a hagyományos állami beruházással szemben, hogy ideális esetben hatékonyabban használja fel az erőforrásokat. Másrészt nem egy összegben terheli a költségvetést, hanem több évre elosztva.


A tervezett módosítás részletei nem nyilvánosak

Az eredeti szerződésben foglalt bérleti díj az első teljes szolgáltatási évre nettó 762 millió 315 ezer forint, amit aztán minden évben az inflációs változáshoz igazítottak volna. A dokumentum ugyanakkor rögzítette, hogy a földhasználatért a beruházónak - szintén inflációkövetéssel - évente nettó 100 millió forintot kellene fizetnie a BME-nek.

A BME szenátusa által megtárgyalt szerződésmódosítások a finanszírozási szerződések megkötésétől függően lépnek hatályba, részleteik ezért egyelőre nem nyilvánosak. A költségek ezekből adódó változásai a projekt eredeti szerződés szerinti futásához képest minden bizonnyal a 10 százalékos sávon belül marad, ennél pontosabban ez ma még nem kalkulálható - tájékoztatta az [origo]-t Andor György, az egyetem rektorhelyettese.

Egyébként meg kellene venni a torzót

"Ha a módosításról nem sikerülne megegyezni, az a költségnövekedésnél sokkal súlyosabb következményekkel járna. A 30 milliárdos éves költségvetésű BME-nek lényegében meg kellene vennie az épületet, a jelenlegi készültségi foknak megfelelően nagyjából 3-4 milliárd forintért. (A Ptk. ilyen esetekre ugyanis elszámolási kötelezettséget ír elő.) A fejlesztés minden bizonnyal több évre leállna, mivel a pontos elszámolásról, illetve a kifizetés ütemezéséről feltehetően hosszú per indulna, amelynek jogerős lezárásáig a projekt nem folytatható" - magyarázta a rektorhelyettes.

A BME ppp-szerződését az Oktatási és Kulturális Minisztérium ellenjegyzi, és a futamidő alatt évente fixen az első éves bruttó szolgáltatási díj 50 százalékának megfelelő támogatást nyújt. A minisztérium beruházási főosztályának főosztályvezető-helyettese kérdésünkre azt mondta, az adott helyzetben az egyetem a lehető legkisebb veszteséggel zárta le a dolgot. "Lehet keresgélni, hogy kinek milyen szerepe van ebben, de látható, hogy leginkább a gazdasági válság miatt alakult így. Meg kellett vizsgálni az épület sorsának lehetséges kimeneteleit, és a kisebbik rosszat kellett választani" - mondta Somogyi Botond.

 

Fotó: Hajdú D. András [origo]

 

A 2003 óta működő, előzetes kontrollra és utólag monitorozásra is hivatott PPP Tárcaközi Bizottság 2008-as jelentésében felhívta rá a figyelmet, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és az Eurostat vizsgálatai rendre jelzik a projektek korábban jelzett, de nem orvosolt hiányosságait. A minap például az ÁSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a sportberuházások során elmaradt a verseny, így azok drágábbak lettek a vártnál, az üzemeltetést pedig a privát cégektől átvették az önkormányzatok.

A bizottság szerint a testülethez véleményezésre érkezett projektek előkészítése már annyira előrehaladott fázisban van, hogy jelentős módosításra akkor már nincs lehetőség. A bizottság ráadásul csak véleményezhet, hatásköre valójában nincsen, holott négy minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a KSH és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselője foglal benne helyet.

 

Úgy tűnik, nem véletlenül avatkozott be tavaly az Európai Unió statisztikai hivatala. Az Eurostat a magyarországi gyakorlat láttán, saját módszertani útmutatóját pontosítva, szigorúbb elbírálást írt elő a KSH-nak annak megállapítása során, hogy a ppp-beruházások kockázatát mekkora részben viselik a magánpartnerek. (Ha nem kellően nagy ez a hányad, a projekt nem számolható el az államháztartáson kívül.) Az egyik legfontosabb változás a szerződések felmondásakor meghatározott elszámolással kapcsolatos: az azóta kötött szerződések értelmében, a vállalat hibájából történő felmondás esetén, az állam nem téríti meg az eszköz amortizált értékének 100 százalékát.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK