Szinte minden a magyar autópiac ellen játszik

2009.09.07. 8:19

Talán soha nem volt ilyen rossz helyzetben az autópiac, ráadásul még az autóvásárlást tervezők között is vannak olyanok, akik olcsóbban, külföldről szerzik be a gépkocsijaikat. Némi segítséget nyújthattak a környező országokban beindított roncsprémiumprogramok, ám ezek a keretek is kiürültek. A fellendülés még bőven várat magára, ám ez idő alatt a szabályozás módosításával is lehetne készülni a fellendülésre.

A válság elmélyülése óta rendszeresen szóba kerül a magyar autópiac kiábrándító helyzete, ami továbbra sem javul. A JATO Dynamics piackutató társaság legfrissebb adatai alapján 2591 új személygépkocsit adtak el augusztusban, szemben az előző év azonos időszakában eladott 11 129 autóval. Idén január és augusztus vége között a JATO statiszikája szerint pedig 45 753 új autót értékesítettek Magyarországon, ami drasztikus, 57 százalékos visszaesés tavalyhoz képest.

A drasztikus piacszűkülés jól látszik a regisztriációs adóból befolyó bevételeken is. A Pénzügyminisztérium az idei költségvetésben 82,1 milliárd forint bevétellel számolt a regisztrációs adóból, ebből július végéig 21,95 milliárd forint, a tervezett összeg mindössze negyede folyt be. A Vám- és Pénzügyőrség 2008 első felében valamivel több mint 46 milliárd forint bevételre tett szert regisztrációs adóból, ami az tavalyi előirányzatnak a 49,09 százaléka volt.

Jó vagy rossz a roncsprémium?

A magyarok tehát alig vásárolnak autót, és már a külföldi roncsprémiumokra sem játszhatnak a kereskedők. A környező országokban is kifutott a program, Németországban pedig most ürült ki az ottani piacnak óriási lökést adó roncskassza. "Egyszer minden jó véget ér" - mondta Angela Merkel német kancellár a napokban, miután kimerült az állami alap, amelyből 2500 euró támogatást kaptak azok, akik a régi autóikat korszerűbb új gépkocsira cserélték.

A roncsprémium sikerességét többen megkérdőjelezték, több országban az a kritika érte a programot, hogy a vásárlók nem a hazai gyártású autók megvételéhez használták fel az állami támogatást. A Washington Times pénteki cikke szerint bár az Obama-kormány sikeresnek minősítette a programot, valójában kudarcot vallott, mert a külföldi gyárótkat segítette. Szlovákiában is csak visszafogottan segítette a belföldi ipart a roncskassza, az állami támogatásban részesülő autók 10 százaléka volt szlovák gyártású.

Szlovákia vonzereje

Az olcsó árak még így is sok vásárlót külföldre csábítanak. Szlovákiában a piaci árnál jóval, legalább 10 százalékkal olcsóbban juthatunk új autóhoz, ennek az az ára, hogy szlovák rendszámunk lesz. Az elmúlt években többször is szó volt a sajtóban a szlovák rendszámú autók terjedéséről, a jelenség a vámhatóság érdeklődését is felkeltette, a szervezet emberei azt ellenőrizték, hogy a szlovák rendszámú autó tulajdonosa betartja-e a jogszabályokat, ugyanis szlovákiai bejelentett lakcímmel kell rendelkeznie, és legalább 180 napot el kell töltenie az országban.

Van azonban egy másik, jogszerű megoldás is: ha egy flottakezelő céggel szerződünk, a cég tulajdonában lesz az autó, az ügyfél pedig szolgáltatásként veszi igénybe, és így az EU-ban és azon kívül is bárhol kedvére autózhat - mondta az [origo]-nak Debreczeni Zoltán, a Defo Leasing igazgatója, hozzátéve: két évükbe telt, míg megtalálták azt a konstrukciót, amellyel ki lehet használni a Szlovákia adta előnyöket. A cégvezető elmondta, gyakorlatilag az összes márkára tudnak konstrukciót kínálni, de a Volkswagen-csoport autóira tudják a legnagyobb kedvezményt adni.

Magánszemélyek esetében 10-20 százalékos önrészt követel meg a cég, az ezt meghaladó részt szlovákiai pénzintézet bevonásával finanszírozza a cég, amelynek az ügyfél havi díjat fizet. (Cégek esetében akár nullaszázalékos önerővel is elhozható az autó.) Csak euróalapú konstrukciót kínálunk - mondta Debreczeni Zoltán és kiemelte: több bank ajánlatából szoktak válogatni, ám a választás során nem kell sokat mérlegelni, mert a szlovákiai pénzintézetek konstrukciói között nincs számottevő különbség. Az önrész befizetése után az ügyfél már viheti is az autót, ezt követően csak fizetnie kell havonta a flottakezelési díjat.

Debreczeni Zoltán tud arról, hogy más cégek is foglalkoznak szlovák rendszámú autók magyarországi eladásával, ám többségük a fentebb említett módszerrel él, vagyis az autótulajdonosokat bejelentik egy szlovák lakcímre.

A Defo Leasing klasszikus tartós bérleti szolgáltatást nyújt ügyfeleinek, ami teljesen legális. "Erről szól az Európai Unió (EU), a verseny szabadsága" - mondta az [origo]-nak Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogásza, aki szerint ebben az esetben egy egyszerű határon átnyúló szolgáltatásról van szó. Kovács szerint nem kifogásolható, ha valaki Szlovákiában bejegyzett cégtől bérel tartósan (lízingel) autót, hisz uniós tagállamok között megengedettek az ilyen ügyletek.

Mit mond a vámhatóság?

A gépjárművek Szlovákiában történő forgalomba helyezésének feltételeiről nincs tudomása a Vám- és Pénzügyőrségnek, a vonatkozó rendelet - 35/2000. (XI. 30.) BM-rendelet 40.§ (4) bekezdése - szerint azonban "annak a magyar állampolgárnak, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, akinek lakó-, tartózkodási helye vagy székhelye (telephelye) a Magyar Köztársaság területén van, illetve került bejegyzésre, a tulajdonába kerülő külföldön nyilvántartott járműnek - a tulajdonjog megszerzésétől, illetőleg a jármű behozatalától számított legfeljebb 30 napon belül - a származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételét, illetve magyarországi forgalomba helyezését kezdeményeznie kell".

A gépjárművek használatának jogcímét, polgári jogi alapjait a vámhatóság nem minősíti. A vizsgálat ezekre a szempontokra csak annyiban terjedhet ki, amennyiben annak az adókötelezettségekre kihatása van, ezt azonban mindig egyedileg kell vizsgálni, a kérdés az általánosság szintjén nem válaszolható meg - mondta az [origo]-nak Suller György Attila, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának osztályvezető-helyettese. A vámszakember hangsúlyozta: a hatóság megkülönböztetés nélkül ellenőrzi a külföldi honosságú gépjárműveket. Ez független a honosság országától, ezért a vámhatóság olyan nyilvántartást nem vezet, ami országonkénti bontásban tartalmazza az ellenőrzött gépjárművek adatait.

A külföldi rendszámú gépjárművek ellenőrzése - a hatékonyság és a jogszerűség érdekében - az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség szoros együttműködésében történik. Az ellenőrzés lényege, hogy a vámhatóság a közúti ellenőrzések során napi 24 órában (folyamatosan) adatot gyűjt, melyet ezt követően a VPOP és az APEH között megkötött együttműködési megállapodás, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény felhatalmazása alapján megküld az APEH részére. Az ellenőrzés során tehát a vámhatóság közvetlen eszközöket nem alkalmaz az érintettekkel szemben.

A vámhatóság az ellenőrzés-sorozat megkezdése óta 497 esetről küldött adatot az APEH részére. Az adóhivatal a megküldött adatokat saját rendszereiben kontrollinformációként kezeli és ezek alapján amennyiben indokoltnak tartja, akkor a hatáskörébe tartozó adónemek ellenőrzéséhez használja fel. Az APEH legutóbbi tájékoztatása szerint a vámhatóság által átadott adatokat az egyes adónemek ellenőrzésre történő kiválasztása során eredményesen tudja felhasználni. A fellépések hatékonyságáról akkor lesz érdemes beszélni, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzések során hozott döntések jogerőre emelkedtek. Addig is a vámhatóság a rendelkezésére álló jogi eszközök keretein belül mindent megtesz a jogsértések feltárása érdekében.

Eszkalálódott a probléma

Ma már egyébként nem kizárólag szlovák, hanem liechtensteini, lett, litván, dél-afrikai rendszámmal is közlekednek gépkocsik a magyar utakon. Korábban csak luxusautók és felsőkategóriás gépkocsik jártak külföldi rendszámmal, ma már a jóval olcsóbb, középkategóriájú autók is szaladgálnak külföldi rendszámmal a magyar utakon. Bár a szakmai szervezetek több javaslatot tettek, a probléma átfogó kezelésre, az ügy rendezése egyelőre várat magára.

A magyarországi autópiacon nem látszik az alagút vége. A gépjármű-kereskedelem fellendülése csak akkor várható, ha megindul a gazdasági növekedés, és az átlagos életszínvonal emelkedni fog, s ez autmatikusan segíti majd a piacot. Fontos, hogy erre készüljön a jogalkotó, és a jelenleg az amúgy is mélyponton lévő piacot az adimisztratív eszközökkel - például a regisztrációsadó-szabályozás átalakításával - segítse a szektort.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK