Kelet felé fordulnak az uniós milliárdok

2009.11.21. 11:31

Megszületett a megállapodás a jövő évi uniós költségvetésről, Brüsszel csaknem 123 milliárd eurót költhet el 2010-ben. Az új büdzsében előretörnek az új tagállamok, először lesz olyan év, hogy a felzárkóztatási pénzek több mint fele jön majd a zömmel kelet-európai államok alkotta csoportba, és ezek az országok kapják az agrártámogatások ötödét is. A fő cél a válságkezelés, a siker azonban ebből a szempontból kérdéses.

A héten megállapodott a tagállamokat képviselő Európai Tanács és az Európai Parlament a 2010-es európai uniós költségvetés fő számairól. A további egyeztetés előtt álló második olvasat szerint a kiadási főösszeg 122,9 milliárd euró lesz, ami 6 százalékos növekedést jelent a 2009-es szinthez viszonyítva.

A költségvetés végleges elfogadására a parlament decemberi ülésén kerül majd sor, mégpedig a tervek szerint a december 17-én kezdődő, strasbourgi plenáris ülésen.

A 2007 és 2013 közötti időszak költségvetéseinek fő számait az EU-ban hétéves pénzügyi tervben rögzítik, az éves büdzsékben ettől csak minimális mértékben térhetnek el. "A mozgástér kicsi, de egyértelműen folytatódik az a folyamat, amely szerint a mezőgazdaság finanszírozási súlya visszaszorul, az agrárium most már csak a második a versenyképesség és a felzárkoztatás mögött. Az is látható, hogy az új tagállamok jelentősége egyre nő a kiadási oldalon" - fejtette ki az [origo]-nak Szemlér Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Világgazdasági Kutatóintézetének szakértője.

Kelet-Közép-Európa egyre fontosabb

Az EU-büdzsé a sajátosságaiból adódóan elég kötött szerkezetű (hisz a kiadások nagy része azokhoz a tételekhez kapcsolódik, amelyeket a tagállamok átadtak Brüsszelnek, mint például az agrárium és a vidékfejlesztés), de ezzel együtt tisztán látható, hogy a fő prioritás a válságkezelés. A 2010-es terv szerint a pénzek legnagyobb része szektortól függetlenül a versenyképesség növelését célozza majd, munkahelyteremtésre, infrastruktúrára és a versenyfeltételek javítására több mint 48 milliárd eurót tettek félre.

A szegényebb tagállamok, és így Magyarország szempontjából is kedvező, hogy ezen összeg nagy részét, több mint 36 milliárd eurót a fejletlenebb országokra koncentráló kohéziós célú alapokon keresztül osztják ki. Az is jó hír, hogy a 2010-es költségvetés az első olyan büdzsé, amelyben a nagy részben a kelet-közép-európai államokból álló EU-12 országcsoport kapja a felzárkózást szolgáló pénzek több mint felét (52 százalékát), és ide áramlik majd az agrártámogatások ötöde is.

A régió jelentőségének növekedése két okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy a csatlakozáskor az új tagállamok nem kapták meg azt az agrártámogatási szintet, amit a nyugatiak, de mivel 2013-ra el kell érni a 100 százalékot, így évről évre növekszik a keletieknek jutó pénz, és így az új tgországok részesedése is. A másik ok a felzárkoztatáshoz kapcsolódik, a korábban támogatásban részesülő régiók szubvencionálása ugyanis nem futott ki 2004-ben, hanem csak nagyjából most, azaz ezen a soron is egyre hangsúlyosabban szerepelnek a közép-európaiak.

"Várható, hogy egyre nagyobb lesz az új tagállamok súlya a kiadások között, főleg, hogy Bulgária és a viszonylag nagy Románia most nagyjából ott tart, ahol mi tartottunk 2006-ban, azaz még nem képesek a teljes támogatási összeg felszívására" - fogalmazott Szemlér Tamás.

Szigorítottak a tagállamok

A most elfogadott büdzséterv csaknem 5 milliárd eurós szigorításnak felel meg a parlament előző javaslatához képes (abban még 127,5 milliárd euró kiadás szerepelt), ami arra utal, hogy a tagállamok a gazdasági válság miatt ugyan otthon költekezni kényszerülnek, de a nemzetközi szinten megpróbálják visszafogni a kiadásokat.

A novemberi egyezetetés során a tagországok a szegényebb országoknak juttatott összegekből vettek vissza, miközben megállapodtak 2,4 milliárd euró válságkezelési pénz elosztásáról. A tanács és a parlament abban is egyetértett, hogy 300 millió euró pluszpénzt adnak a bajba került tejágazatnak, illetve 75 millió eurót elkülönítenek a bulgáriai Kozloduj-atomerőmű leépítésére.

 

A 2010-es uniós költségvetés elfogadott tervezete (milliárd euró)

2010-es terv változás (%)* 2010-es terv változás (%)*
Fenntartható növekedés 48,8 +2,7 EU mint globális partner 7,22 -10,6
 - ebből kohéziós alap 36,1 +2,0 Igazgatás 7,70 +1,8
Természeti erőforrások megőrzése 58,0 +11 Ellentételezések - -
Uniós polgárság, szabadság, biztonság 1,30 -31,7 Összesen 122,9 +6,0

 

*: a 2009-es évhez képest

Forrás: Európai Tanács, a tételek magyarázatát lásd itt.

 

A fő célnak kikiáltott válságkezelésre kétségtelenül szükség van, a gond Szemlér Tamás szerint csak az, hogy az uniós büdzsé jelenlegi formájában alkalmatlan hatékonyan kezelni ezt a problémát. Az EU költségvetésének bevételi és kiadási főösszege a tagállamok nemzeti jövedelmének 1 százalékát teszi ki, ami akkor is nagyon kevés, ha tudjuk, hogy ezek csak pótlólagos források.

Válságkezelésre kevés

Egy három évtizeddel ezelőtti jelentés szerint a hatékony makrogazdasági fellépéshez a GDP 20 százalékának megfelelő büdzsére van szükség, de a visszafogottabb elemzések is 5-7 százalékos költségvetésről szólnak, ami egyelőre nagyon messze van a realitásoktól.

Pedig lenne mit tenni: az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint az EU gazdasága az év második felében ugyan kiemelkedik a recesszióból, de a bruttó hazai termék (GDP) csökkenése 2009-ben összességében még így is mintegy 4 százalékot tesz majd ki. Jövőre a prognózisok szerint már fokozatos élénkülés várható, de sok a bizonytalansági tényező: nem tudni, miképp kezelik majd a kormányok az élénkítő programok kifutását, miközben az uniós munkanélküliségi ráta várhatóan meghaladja a 10 százalékot.

A nemzetgazdasági szintű válságkezelést nagy mértékben nehezíti majd, hogy a tagállamokban korábban hihetetlennek tartott szintekre emelkedhet az államadósság. Brüsszelben jelenleg úgy látják, hogy 2014-re az EU-ban az államadósságok összértéke eléri majd az uniós GDP 100 százalékát, miközben az amszterdami szerződésben előírt maximumérték 60 százalék (a pesszimista forgatókönyvek szerint a görög ráta már 2011-ben meghaladhatja a 135 százalékot is).

KAPCSOLÓDÓ CIKK