Adózási dzsungelt hozhat a Fidesz

2010.01.08. 15:57

A családi adózás terve áll nyerésre a Fideszen belül zajló adózási vitában, aminek a bevezetése várhatóan egy a jelenleginél jóval bonyolultabb jövedelemadózási rendszerhez vezetne. A családi adózás célja az igazságosság és a családok segítése, azonban nem kizárt, hogy valójában csak egy szűk elit járna jól vele.

"A jobboldali pártszövetség elkötelezett egy családi típusú adózás bevezetése mellett" - mondta az [origo]-nak Mészáros József, a KDNP alelnöke. Az ellenzéki pártban ugyan egyelőre még nincs hivatalos döntés az adópolitikai változásokról, de egyre több jel utal arra, hogy a családi struktúra lesz a befutó.

Tavaly még komoly vita folyt a pártban a bevezetendő adórendszerről, de azóta szinte kizárólag a családi rendszer melletti érveket lehet hallani. A másik lehetséges befutót, az egykulcsos megoldást a párt vezetői közül Varga Mihály egykori pénzügyminiszter támogatta, de tavaly ősszel már ő is visszavett a lendületből, és arról beszélt, hogy el tudna képzelni egy az egykulcsos és a családi rendszereket ötvöző megoldást is.

A családi adózást támogatja Orbán Viktor pártelnök, a Fidesz fő gazdaságpolitikai teoretikusa, Matolcsy György egykori gazdasági miniszter, és a fő szövetséges, az erről 2007-ben törvényjavaslatot készítő KDNP is.

Bonyolító elemek

Azt még támogatói is elismerik, hogy a családi adózás bevezetése semmiképp sem tekinthető egyszerűsítő lépésnek - jövedelmeket kell összevonni, be kell vezetni a családtagok számától függő osztórendszert, soksávossá és sokkulcsossá kell tenni a rendszert. A kritikusok szerint épp ez az egyik baj a családi adózással: ahhoz, hogy a kitűzött céljait el tudja érni, nagyon bonyolulttá kell tenni, ami csökkenti a hatékonyságát, és végső soron az adórendszer alapvető célja, a kiszámítható bevételek ellen hat.

A családi jövedelemadózás bonyolultsága abból ered, hogy igazságosabb próbál lenni a személyinél, hisz nem csak azt veszi figyelembe, hogy ki a kereső, hanem azt is, hogy hányan élnek meg ebből a pénzből. Miután a fogyasztás alapegysége is a család, így logikus, hogy az adózás alapegysége is ez legyen - legalábbis a családi adózást támogatók szerint.  Ezekben a rendszerekben a családtagok közösen állapítják meg és vallják be az éves jövedelmüket és az azt terhelő adót, a család összevont adóalapja után, amit a családtagok számával osztanak el, így kiszámolva az egy főre jutó jövedelmet. Ez természetesen azzal jár, hogy ahol több a gyermek, ott nagyobb az osztó, vagyis alacsonyabb adókulcsba lehet ezáltal kerülni - épp ebből adódik, hogy a családi rendszer mellett gyakran érvelnek azok is, akik a népességfogyás miatt aggódnak.

A bonyolódás ott jelentkezik, hogy a társadalmi rétegek és a gyermekszám eltéréseit csak soksávos rendszerben lehet kezelni: a KDNP 2007-es javaslata például a mostani hivatalosan kétkulcsos, de valójában "lopakodó egykulcsos" adótábla helyett többsávos, 18, 36, 44 és 48 százalékos adókulcsokat vezetett volna be (1,8, 6,6 és 12 millió forintos sávhatárokkal), ezzel a progresszivitással elősegítve azt, hogy aki többet keres, az többet is fizessen.

Az sem az átláthatóság és az egyértelműség irányába mutat, hogy az egy háztartásban élő családtagok közül sem mindenki tartozik adójogilag is a családhoz. Az élettársi kapcsolatot adózási szempontból eleve figyelmen kívül hagyó kereszténydemokrata javaslat szerint például kiszorult volna az adózó család kategóriájából az a nagyszülő is, aki egyébként adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik, de a háztartás része. Az adózói kör kiszélesítését is lehetségesnek tartó KDNP-s politikus amúgy nem tart a rendszer bonyolultságától, hisz "más országokban is képesek e szerint adózni az emberek".

Fókuszban a középosztály

"A középosztály alsó és középső rétegeinek családjait kívánjuk segíteni ezzel az adórendszerrel" - mondta Mészáros József, aki szerint elsősorban nem is a nemzet fogyását, hanem a méltányossági szempontokat vették figyelembe a tervezéskor. A KDNP-s politikus szerint alkotmányossági érv is van a családi adózás mellett, mivel a magyar alaptörvény 15. paragrafusa ("a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét") érinti az adózás kategóriáját is. "A demográfiai érv pusztán bónusz, a cél az igazságosság" - fejtette ki Mészáros.

A 2007-es tervezetet nem végleges javaslatnak, hanem csak alapnak tekintő Mészáros József az [origo]-nak azt mondta, hogy a középosztály megsegítéséhez a kulcsokat és sávokat kell kiigazítani, amelyben "nagy a mozgástér". Mészáros szerint az adókulcsokon és adósávokon kívül így lehet azt biztosítani, hogy ne a magasabb jövedelműeknek kedvezzen a tervezet.

A módosabbak kedvező helyzetbe kerülésével kapcsolatos félelem abból adódhat, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján csak viszonylag szűk kör számára előnyös a családi adózás, mert a házastársak az esetek többségében egy társadalmi rétegből kerülnek ki és hasonló nagyságrendű a jövedelmük - márpedig az új rendszer akkor igazán előnyös, ha az adózónak sikerül egy alsóbb sávba csúsznia. Erre tipikusan akkor van esély, ha valakinek az átlagosnál több gyermeke van (nagycsaládos), vagy pedig az egyik szülő nagyon sokat keres, a másik pedig mondjuk semennyit (itt abból jön a pluszpénz, hogy a sokat kereső házastárs alacsonyabb kulcs alá kerül).

Kockázatok és mellékhatások

Méltányossági szempontból épp az lehet a családi adózás nagy kihívása, hogy a rendszer tipikusan az elitcsaládokat hozza előnyös helyzetbe. "Olyan családok járnának a legjobban, amelyekben bankvezér az apa, az anya pedig háztartásbeliként nevel 3-4 gyermekeket - másoknak viszont többet kellene fizetni" - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adótanácsadó cég igazgatója, aki rámutatott, hogy a családi adórendszert működtető Franciaországban is adókedvezményt adnak az egyedülállóknak, mivel nehezebb fenntartaniuk egy háztartást.

A családi adózás ezenfelül jelentős adminisztrációs többletterhet jelentene, ha csak választási lehetőségként vezetnék be a családi adózást, de a jelenlegi rendszert is megtartanák némi módosítással. A rendszerváltáskor a személyi jövedelemadózási rendszer kidolgozása előtt és a kilencvenes évek közepén is megvizsgálták már a családi adózás bevezetésének lehetőségét is, de túl bonyolultnak ítéltetett - mindenekelőtt azért, mert egy család életében évente sok változás állhat be, a halálesettől a váláson és a gyermekvállaláson át a gyermekek munkába állásáig, ami nehezen kezelhető adózási szempontból.

KAPCSOLÓDÓ CIKK