Nem tudni mi lesz a Malévvel, ha nem fizetnek az orosz bank

2010.03.05. 16:10

A Malév megmentéséről szóló megállapodásban foglaltak ellenére az ügyben érintett orosz bank egyelőre nem utalta át az ígért összeget. Az MTI szerint pénteken vagy a jövő héten érkezhet meg a pénz, ám a Pénzügyminisztérium péntek délutánig nem erősítette meg az információt.

Bár a múlt pénteken megállapodás született a Malév megmentéséről, államosításáról, ám a légitársaság helyzete nem oldódott meg - írta a pénteki Népszabadság.

Egy hete Oszkó Péter pénzügyminiszter, az orosz Vnyesekonombank, a légitársaság korábbi fő tulajdonosa, az AirBridge Zrt., a Malév Zrt. és az MNV Zrt. képviselői aláírták azt a dokumentumot, miszerint a Malév Zrt-ben a magyar állam szerez meghatározó, 95 százalékos tulajdont. (A fennmaradt 5 százalékkal az AirBridge rendelkezik.)

Az átutalásra várva

A megegyezés alapján magyar állam a Malév tőkeemelésében részben készpénzzel, részben pedig apporttal, korábbi adósságok konvertálásával vett részt, így összesen 25,2 milliárd forinttal emelt tőkét a légitársaságban. Az MNV Zrt. már korábban kezdeményezte a Vnyesekonombankkal (VEB) szemben a korábban vállal 32 millió eurós garancia lehívását, a bank vállalta, hogy három napon belül fizet, 

Az átutalás azonban csütörtök esti nem történt meg. Pichler Ferenc, a PM szóvivője csütürtökön közölte: a pénz még valóban nem érkezett meg, hátravannak bizonyos adminisztratív teendők. Az MTI pénteken pedig azt közölte, információi szerint magyar részről az adminisztráció rendben van, már csak az utalásra kell várni, amire még pénteken vagy a jövő héten kerül sor. A pénzre szükség van, a magyar állam nevében eljáró MNV Zrt. ugyanis a bankgarancia lehívását szabta a tőkemelés feltételül. A Pénzügyminisztériumban az [origo] megkeresésére péntek délutánig nem adtak választ arra a kérdésre, hogy mikor futhat be az orosz bank utalása. Ahogy arra sem, hogy mi lesz a Malévvel, ha esetleg nem érkezik meg az orosz bank pénze.  

Tiltakozó légicégek, Brüsszel kezében a Malév

A Malév helyzete tehát egyelőre nincs megoldva. Ha az államosítás simán menne, akkor sem nyugodhat meg a cég. Egyrészt több légitársasásg, a magyarországi központú Wizz-Air, illetve a cseh Travel Service légitársaság is Brüsszelhez fordult a Malév államosítása miatt. A Wizz Air közleménye szerint a Malév "visszaállamosítása" ellentétes az uniós versenyjog alapelveivel. A társaságnak juttatott 90 millió eurós (körülbelül 25 milliárd forint) támogatás versenytorzító hatású, és a tiltott állami támogatás "tipikus esetének" minősülő lépés.

Másfelől Brüsszelnek kell jóváhagynia a Malév megmentésére készített tervet. Csak az uniós engedély után lehet megvalósítani a terveben szereplő lépéseket, amelyek eredményeként a cégvezetés szerint évi 6 milliárd forintot kell lefaragni a költségekből, és így 2012-re üzemi szinten nyereségessé válhat a cég.

Martin Gauss, a Melév vezérigazgatója a terv részleteiről csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az átszervezés keretében minden téren le kell faragni a kiadásokat, például olcsóbb flottaüzemeltetésre van szükség, emellett újra kell tárgyalni a jelenlegi beszállítói szerződéseket, a jegyértékesítési gyakorlatot a fapados cégek módszereihez kell közelíteni. Emellett jelentős létszámleépítésre lenne szükség, Martin Gauss közölte: a 2008 óta történt 200 alkalmazott elbocsátása után még további 300-400 fővel kell kevesebbet foglalkoztatni  a Malévnél. A cél az, hogy a leányvállalatokat nem számítva a Malév létszáma a jelenlegi 1300-ról ezerre csökkenjen.