Újabb tízmilliókat találtak a már lebukott számlagyárban

2010.04.21. 19:08

Egy márciusban lefülelt számlagyárban újabb, több mint 60 milliós csalásra bukkant a vámhatóság.

Újabb csalást fedezett fel egy, március végén leleplezett Bács-Kiskun megyei számlagyárban a vám- és pénzügyőrség (VP).

A pénzügyőrök akkor megállapították, hogy az elkövetők 21 cég nevében bocsátottak ki 80 számlabefogadó gazdasági társaság számára főleg építőipari tevékenység körébe tartozó szolgáltatásról fiktív számlákat összesen 1,1 milliárd forint értékben. Ezeket a fiktív számlákat a befogadó cégek adóbevallásaikban felhasználták, amellyel 260 millió forinttal károsították a költségvetést.

A vámhatóság áprilisban folytatta a házkutatásokat és meghallgatásokat, ezek nyomán további 26 millió forint áfacsalásra, valamint 37 millió forint összegű pénzmosásra derült fény. A számlagyárat irányító magyar állampolgárságú férfi továbbra is előzetes letartóztatásban várja az eljárás befejezését.

Egyre több a csalás

Az utóbbi időben egyre több adócsaló és számlagyár bukik le. Konkrét számok nem ismertek, sem a VP-nek, sem pedig az APEH-nek nincs olyan statisztikája, amelyből kiderülne, hány számlagyárat találtak az elmúlt időszakban, de a nyílvánosságra került esetek alapján egyértemű a trend.

Az elmúlt hónapokban bukott le az eredetiségvizsgálati rendszer szoftverfrissítésével megbízott Eclipse Zrt. 8,1 milliárdos számlagyári ügylete, a VP március elején azt közölte, hogy közel 400 millió forintnyi adót nem fizetett be egy közép-dunántúli vállalkozó, az adóhivatal február közepén 900 millió forintos bírságot szabott ki egy cégre, amely székhelyváltással próbált eltűnni az ellenőrök elől, Pécsett pedig ugyanekkor buktattak le egy egymilliárd forintos számlagyárat a vámnyomozók.

Hogyan nyomoznak?

Az óvatlanabb elkövetők ellen már néhány hónap alatt elegendő bizonyítékot gyűjtenek össze a nyomozók, az ügyek túlnyomó része pedig APEH-vizsgálattal kezdődik - mondta március végén az [origo]-nak egy, az adó- és vámnyomozói tevékenységben jártas, neve elhallgatását kérő ügyvéd. Ha egy ellenőrzés során a revizorok bűncselekményre utaló nyomokra bukkannak, például szimpla csalásra vagy adócsalásra, okirat-hamisításra, akkor feljelentést kell tenniük az ügyben illetékes szervnél.

Az adóhivatal abban érdekelt, hogy minél több pénzt szedjen be, vagyis adóhiányt és bírságot állapítson meg - azaz nem feltétlenül abban, hogy feljelentést tegyen, bár bizonyos esetekben az adóhatóság nem mérlegelhet, és kötelező ezt megtennie. A követelt összegek ugyanakkor sokszor nem folynak be, mert egyszerűen nincs meg a pénz, amit be lehetne hajtani: ilyenkor jöhetnek a feljelentések.

A nyomozás során az adóhivatal munkatársai és a vámnyomozók együtt dolgoznak, az első szakaszban jellemzően csak két-három ember vesz részt, de egy-egy rajtaütésnél akár az is leképzelhető, hogy több száz fináncnak kell egy időben lecsapnia az elkövetőkre - főleg, ha sok cég szerepel az ügyben, számtalan telephellyel. Az ügyvéd közölte: "ilyenkor mindent visznek, a számítógépet, a mobiltelefonokat, az iratokat, még a legutolsó papírfecnit is, átvizsgálják a gépjárműveket, megmotozzák a gyanúsítottat. Lefoglalhatnak értéktárgyakat is biztosítási intézkedésként, hogy az elsíbolt adóforintok egy része befolyjon a közösbe."

KAPCSOLÓDÓ CIKK