A jó hírünkön múlhat, megússzuk-e a görög ragályt

2010.05.02. 11:57

Eddig nem terjedt át Magyarországra a görög válság, ami nem meglepő annak fényében, hogy a magyar gazdaság egészségesebb képet mutat, mint a görög, de hiba lenne hátradőlni, a mai számok ugyanis nem jelentenek garanciát a későbbiekre. Az új kormány intézkedései és kommunikációja is befolyásolhatja, hogy a piacok bizalma megmarad-e, és némi szerencsére is szükségünk lehet a stabilitás megtartásához.

Az egyre súlyosbodó, maholnap a vasárnapi megegyezés ellenére még mindig államcsőddel fenyegető görög válság tovagyűrűző hatásai immár az eurózóna további tagjait fenyegetik, így a kedden egyaránt leminősített Spanyolországot és Portugáliát.

Mindkét állam gazdasága egész biztosan erősebb a magyarnál, Magyarország veszélyeztetettségére, sebezhetőségére egyelőre mégis csak szórványos jelzések figyelmeztetnek - ez legalábbis érdekes annak fényében, hogy másfél éve az IMF hitelére volt szükség az ország finanszírozhatóságának fenntartásához.

Magyarázat lehet, hogy Magyarország helyzete az államadósság, a folyó államháztartási hiány és a folyó fizetési mérleg számai alapján most egyáltalán nem rossz. Ezért a piac jelenleg nem a kockázatos országok között tart számon minket - és a hiány finanszírozása szempontjából mindenekelőtt ez az, ami számít.

Fókuszban az euróövezet gondjai

Noha a magyar makrogazdasági mutatók is lehetnének jobbak, úgy tűnik, most kimondottan az eurózóna problémái vannak a középpontban, ami szintén kedvező jel az euróról egyelőre csak álmodó Magyarországnak. Ha a görögök nem konszolidálják az állam működését olyan mértékben, hogy az fenntartható legyen, akkor a segélycsomagot összeállító EU és IMF egy lyukas zsákba öntené a pénzt, ami az egész eurózóna finanszírozhatóságát veszélybe sodorná.

Arról persze szó sincs, hogy a görög válságnak ne lenne hatása Magyarországon. Van, nem is elhanyagolható, elvégre a forint nagyot gyengült a héten az euróval és a svájci frankkal szemben is (bár a hét második felére aztán összeszedte magát), de kétségtelen, hogy Portugália és Spanyolország helyzetének megítélése romlott, míg a miénk egyelőre nem.

Államháztartási hiány (a GDP százalékában)

Magyarország Spanyolország Portugália Görögország
2009 4,0 11,4 9,2 13,6
2010* 3,8 10,2 8,3 9,6

*prognózis

 

"A görög válság piaci megítélése régiós hatású. A forint árfolyamának változása feltehetően azzal a szinte hisztérikus piaci helyzettel is összefügg, ami a görög válságfinanszírozás késlekedéséből fakad" - mondta az [origo] kérdésére Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója.

A görög válság kezelésével kapcsolatos, csaknem egy hónapos időhúzás eredményeként az euró folyamatosan leértékelődik, ez hívja fel a figyelmet arra, hogy a görög helyzet megoldása a 16 tagú eurózóna egészének problémájává vált. A válság elhúzódása folyamatosan költségesebbé teszi a görög probléma megoldását: ma már úgy tűnik, hogy egy legalább 100-120 milliárd eurót kitevő hároméves támogatási csomagra van szükség a görög államcsőd elkerüléséhez - magyarázta Rácz Margit.

Hozzátette, a problémát fokozta, hogy a német ellenállást kellett leküzdeni a finanszírozás megkezdéséhez. Eközben, mivel a Standard & Poor's hitelminősító rontotta Portugália és Spanyolország adósbesorolását, nincs kizárva, hogy a görög probléma után ezek az országok is valamilyen pénzügyi támogatásra szorulnak.

Csökkenő hiány mellett is nehéz a finanszírozás

Spanyolországban tavaly 11,4 százalékos volt a GDP-hez viszonyított hiány, 2010-re pedig a 10,2 százalékra történő csökkentést tudta vállalni a kormány. Portugáliában 2009-ben 9,2 százalékra nőtt a hiány, idén 8,3 százalékra szorítanák. A hiány mindkét államban a gazdasági válság hatására ugrott meg. "Ennek a válságnak az egyik tartós következménye, hogy a piaci adósságfinanszírozás nehezebbé és drágábbá válik" - mondta a kutatási igazgató.

Dél-Európa problémái azért különösen súlyosak, mert a Görögországnak szükségessé váló 120 milliárd eurós segítség után aligha lehetne bárkinek pénze további, hasonló nagyságrendű csomagokra. Abban lehet reménykedni, hogy a görög megállapodással enyhül a piaci hisztéria. Így talán a portugál és spanyol adósság piaci finanszírozása könnyebbé válik, hiszen mindkét ország makropénzügyi helyzete összességében jobb, mint a görögöké - jegyezte meg.

Öt százalék bizonyára átmenne

Rácz Margit szerint a magyar válságkezelő csomag eredményesnek bizonyult, miután 2008-ban szinte elsőként kapta meg az ország az IMF EU-forrásokkal kiegészített készenléti hitelét. Ennek a forrásnak az igénybevételével és szigorú államháztartási konszolidációs intézkedésekkel 2009-ben sikerült 4 százalék alatt tartani a folyó hiányt. Így az ország piaci megítélése megfelelő lett - ez tükröződik a jegybanki alapkamat folyamatos csökkenésében is.

Kérdés, nem változik-e ez a helyzet, ha a Fidesz vezető politikusai által tett korábbi nyilatkozatoknak megfelelően az új kormány megemeli a 2010-es hiánycélt. Az eddigi jelzések alapján feltételezhető, hogy Magyarország esetében az IMF és az EU 5 százalék körüli idei hiányt is elfogadhatónak tartana, annak ellenére, hogy eddig hivatalosan 3,8 százalékos deficitről volt szó. Ha erről valóban sikerül megyegyezni, és mielőbb szerkezeti reformok indulnak, okkal remélhetjük, hogy a görög válság nem veszélyezteti komolyan az ország finanszírozhatóságát.

"A 2010-re tervezett, GDP-ben mért 3,8 százalékos folyó hiányt az új kormány feltehetően növelni szeretné. Természetesen a likviditást vissza nem nyert pénzpiacok Magyarország számára sem teszik lehetővé a komolyabb hiánynövelést. Ha Magyarország a stabil kormánytöbbség birtokában strukturális reformokat vállal fel, akkor valószínű, hogy egy 5 százalékot meg nem haladó ez évi hiányt az IMF-fel és az EU illetékes szerveivel egyeztetni lehet" - vélekedett Rácz Margit.

Államadósság (a GDP százalékában)

Magyarország Spanyolország Portugália Görögország
2009 78,3 55,2 76,8 113,4
2010* 78,1 66,0 85,4 124,9

*prognózis

Magyarország esetében az adósságpálya fenntarthatóvá vált az elmúlt évek során végrehajtott egyenlegjavító intézkedések következtében, és ha a kormányzat 2014-re teljesíti a 3 százalékos maastrichti hiánykritériumot, akkor a GDP-arányos adósság 2020-ra 70 százalék közelébe csökkenhet - írja a fentiekkel összehangban az OTP, a görög és a magyar helyzetet összehasonlító, pénteken kiadott elemzésében.

Amikor súlyos gazdasági helyzetbe kerül egy állam, akkor a megoldás feltétele, hogy a gazdaságpolitika némi pénzügyi segítséggel lélegzetvételnyi időhöz jusson, így a kormánynak lehetősége legyen végigvinni egy meggyőző programot. Ha ez nem teljesül, akkor "argentin típusú" sodródás következik - mondta kérdésünkre Samu János, a Concorde Zrt. elemzője.

Fontos az elkötelezettség

Magyarország már kapott az IMF-től segélycsomagot, a gazdaságpolitika letett egy programot az asztalra, amelyet nagyjából sikerült végrehajtani, így a folyó hiány mára fenntartható mértékűre csökkent. Ez tehát megkülönböztet minket a rossz helyzetbe került országoktól, az államadósság méretében viszont sok a hasonlóság - említette Samu János.

Az elemző szerint ha a piac által elismert, a hiány alacsonyan tartására vontakozó elkötelezettségünk nem kérdőjeleződik meg, jó esélyünk van kívül maradni az új válsággócon. Ehhez hozzájárulhatna, ha a kormányzati kommunikáció a hiánynövelő elképzelések helyett inkább azt hangsúlyozná, hogy milyen újító intézkedések várhatók.

A GDP éves változása (százalék)

Magyarország Spanyolország Portugália Görögország
2009 -6,3 -3,6 -2,6 -1,9
2010* -0,2 -0,4  0,2 -2,0

*prognózis

A jelenlegi, viszonylag stabilnak mondható helyzet fennmaradására természetesen nincs garancia: ha egy nagyobb pánik miatt elapadnak a nemzetközi források, vagyis senki sem veszi meg a magyar állampapírokat, lehet bármilyen jó az ország besorolása a hitelminősítő intézeteknél.

Az esélyeink ugyanakkor többféle módon is romolhatnak, így a túlságosan elszaladó államháztartási hiány, a szerkezeti reformok elmaradása és esetleg a kormány-jegybank konfliktus eszkalálódása révén is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK