Megmenti Görögországot az IMF és az EU

2010.05.02. 10:33

Görögország megállapodott az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az államcsőd-közeli helyzetbe került görög államnak nyújtott támogatásról, várhatóan mintegy 120 milliárd euróról. A mentőcsomaghoz szigorú takarékossági program kapcsolódik: befagyasztják a nyugdíjakat és a béreket, emelik az adókat. A várható megszorításokmiatt Athénban már szombaton is zavargások törtek ki.

 

Megszületett a megállapodás Görögország, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió között a többéves pénzügyi támogatási csomagról - jelentette be vasárnap Athénban Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök. A kormányfő szerint a cél a csődhelyzet elkerülése, de a megállapodáshoz kapcsolódó szigorú takarékossági program a görög lakosságtól is nagy áldozatokat kíván.

 

Papandreu szerint fennállt a veszély, hogy a probléma továbbterjed, még nehezebb helyzetbe hozza Görögországot, sőt az euróövezet más államait is. Ezért volt szükség a mielőbbi megállapodásra, amelyet "a semmiből építettek fel". Hozzátette, több nehéz év vár a lakosságra, de elsősorban az állami szektorra, mert az a "nagybeteg". Miközben az állami szférában a jövedelmeket és nyugdíjakat súlyosan érintik a takarékossági intézkedések, a magánszektorra azok hatása közvetlenül nem terjed ki - jelentette be.

 

Papandreu szerint "teljesen természetes", hogy a megszorítások hírére közfelháborodás alakult ki. Szombaton Athénban óriási zavargások robbantak ki, a tüntetők pénzintézeteket támadtak meg, és Molotov-koktéllal mentek a rendőrségnek, amely könnygázzal reagált. A BBC athéni tudósítója szerint a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint hatalmas a düh a görögökben, akik úgy érzik, nem felelősek a válság kialakulásáért. A többség szerint a kormánynak a leggazdagabbaktól kellene megszereznie a gazdaság talpra állításához szükséges pénzt, nem pedig az átlagemebereket sújtó adóemelésekből.

 

Az euróövezet országainak pénzügyminiszterei már vasárnap délután találkoznak Brüsszelben, hogy jóváhagyják a megállapodást, amely Papandreu fogalmazása szerint "lélegzethez és időhöz juttatja Görögországot a szükséges és jelentős reformok végrehajtására". A hitelek elindításához az euróövezeti országok egy részében parlamenti felhatalmazás is kell. Ezt a kormányok várhatóan a jövő héten kapják meg, és ezt követően kerülhet sor a hitel lehívására. A BBC szerint várhatóan mintegy 120 milliárd eurót kap Görögország.

 

José Manuel Durao Barroso, a Európai Bizottság elnöke közleményben jelentette be, hogy örül a görög mentőcsomgról szóló megállapodásnak és annak, hogy a görög vezetés kötelezettséget vállalt a "nehéz, de szükséges" reformok kivitelezésére. Barroso azt ajánlotta az uniós pénzügyminisztereknek, hogy aktiválják a mentőcsomagot.

 

A Nemzetközi Valutaalap várhatóan a jövő héten jóváhagyja a görög segélyt - közölte vasárnap Dominique Strauss-Kahn, a washingtoni székhelyű pénzintézet főigazgatója. Strauss-Kahn szerint az athéni kormány által elfogadott szigorú intézkedések nyomán Görögország megérdemli a rendkívüli mértékű támogatást. Kifejtette, hogy a Görögországnak nyújtandó nemzetközi támogatás hozzá fog járulni az euró stabilitásához és segíteni fog a globális gazdasági felépülésben. Poul Thomsen, az IMF főtárgyalója példa nélkülinek nevezte a görög segély mértékét; ekkora összegű nemzetközi támogatást még egyetlen ország sem kapott. A szakember kifejtette: az úgynevezett stressz tesztek első eredményei azt mutatják, hogy a görög bankoknak további tőkére lehet szükségük a normális működéshez.

 

Bérbefagyasztás, adóemelés, nyugdíjcsökkentés

 

Jeórjiosz Papakonsztantinu pénzügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy Görögország négy év alatt leszorítja államháztartási hiányát a GDP 3 százaléka alá. A megtakarítási program a következő években összesen 30 milliárd eurós további megtakarítást ír elő - mondta. Idén 8,1 százalék, jövőre 7,6 százalék, 2012-ben 6,5 százalék lesz a deficit a tervek szerint. A GDP-hez mért bruttó államadósság a 2009. évi 115,1 százalékról 140 százalék fölé emelkedik 2014-ben, majd csökkeni kezd.

 

A megszorítások részeként befagyasztják a béreket az állami szektorban és a nyugdíjakat, és nem lesz 13. és 14. havi juttatás. A költségvetési bevételek növelése céljából egyebek között az áfa mértékét a jelenlegi 21 százalékról 23 százalékra emelik, további 10 százalékkal növelik a benzin, a szeszesitalok és a cigaretta jövedéki adóját, a vállalati nyereségekre rendkívüli adót vetnek ki, növelik a luxusadót.

 

Az intézkedésekkel a görög kormánynak az a célja, hogy két év alatt 10 százalékponttal mérsékelje az államháztartás GDP-arányos hiányát a tavalyi 13,6 százalékról, amivel az így megközelítené az EU által felső határként engedélyezett 3,0 százalékot.

 

Senki nem akar a görögök sorsára jutni az EU-ban

 

Az eurózóna országai a BBC szerint azért gyorsították fel a mentőcsomagról szóló tárgyalásokat, hogy elkerüljék, hogy a görög válság más országokra is negatív hatással legyen. Az unió megszorításokat vár, a kiszivárgott információk szerint ezért cserébe 120 milliárd eurót adna Görögországnak három év alatt.

 

Angela Merkel német kancellár korábban azt mondta, reméli, hogy a bizonytalan pénzügyi helyzetbe került eurózóna-országok a görög válság hatására lépéseket tesznek, nehogy hasonló helyzetbe kerüljenek. Az említett országok között van Portugália, Spanyolország és Írország is. "Ezek az államok láthatják, hogy nehéz útra lépett Görögország az IMF segítségével. Közülük többen ennek láttán már tettek takarékossági lépéseket" - fogalmazott a kancellár.

 

Londoni gazdasági elemzők szerint a segélycsomag "csak a kezdet vége", hiszen az korántsem hosszú távú megoldás, ráadásul az euróövezet többi gyenge költségvetési helyzetű és eladósodott tagállama is bajba kerülhet. A Lombard Street Research nevű vezető londoni gazdaságelemző cég értékelése szerint bizonyos, hogy Görögországnak 2011-ben és 2012-ben még több pénzre lesz szüksége. A további segítségnyújtást azonban "kétségtelenül" újabb elhúzódó tárgyalások előzik majd meg, amelyeket erősödő piaci kilengések kísérnek. Ráadásul Görögország kisegítésével elvvé válik a piac szemében, hogy más, súlyos bajban lévő eurótagállamok - Portugália, esetleg Spanyolország, sőt talán Olaszország is - hasonló segítségben részesül - áll az elemzésben.

KAPCSOLÓDÓ CIKK