Az energiapolitikában is kihasználhatjuk az EU-elnökséget

Vágólapra másolva!
Összhangban vannak a Fidesz energiapolitikai elképzelései az unióéval - ez derült ki a május 7-én, Budapesten tartott energiabiztonsági konferencián, ahol az unió energiapolitikájának stratégiai célkitűzéseiről és a 2011-es uniós elnökség - melyet az első félévben Magyarország lát el - előtt álló energiapolitkai kihívásokról volt szó. A konferenciát a Demokratikus Átalakulásért Intézet szervezte, és a hazai energiaszektor meghatározó vállalatainak vezetői mellett nemzetközi hírű szakemberek vettek rajta részt, akik a versenyképesség és az ellátásbiztonság javítása, illetve a fenntarthatóság mellett érveltek az unió energiafüggőségének csökkentésének érdekében. Választási programja és a párt egyes vezetőinek nyilatkozata alapján a Fidesz elképzelései illeszkednek az uniós energiapolitikai elvárásokhoz, így a januárban kezdődő EU-elnökségünk alatt nyilván nem lesz nehéz érvényesíteni a nemzeti érdekeket.
Vágólapra másolva!

"Itthon, az orosz-ukrán gázvita óta, túldimenzionáljuk az energiaellátás-biztonság kérdését, a gazdasági racionalitás rovására. Ez oroszfóbiából fakad, és a fogyasztókra a szükségesnél nagyobb terheket ró. Nem szabad az oroszokkal megszakítani a tárgyalásokat" - mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója a Demokratikus Átalakulásért Intézet által szervezett budapesti konferencián, mely az unió energiapolitikai stratégiai céljairól és a 2011-es energiapolitikai kihívásokról szólt.

Az orosz-ukrán gázvitából kialakuló tavalyelőtti gázkrízis miatt egyre több uniós tagország gondolja megbízhatatlan partnernek az oroszokat, és éppen ezért került előtérbe az elmúlt egy évben még hangsúlyosabban az energiaellátás biztonságának kérdése az unió energiapolitikai stratégiájában. A többi előadó az energiafüggést csökkentő uniós célkitűzéseket hangsúlyozta, így az energiaforrások és a szállítási infrastruktúra diverzifikációját, az alternatív energiaforrásra épülő innovatív technológiákba történő beruházások ösztönzését, a versenyképesség növelését az energiaszektor liberalizációjával, valamint az uniós szolidaritást, illetve a régiós összefogást - ez utóbbiról februárban a négy visegrádi ország vezetője már alá is írt egy közös nyilatkozatot.

Közeledik az EU-elnökség

A konferencia aktualitását nemcsak az energiabiztonság bel- és külpolitikai kérdésekben egyre növekvő súlya adta, hanem a január 1-jével kezdődő EU-elnökségünk is. Mivel ezt már a Fidesz-kormány látja el, érdemes számba venni azt a néhány konkrétumot, amelyeket az energiapolitikával és az annak részét képező energiabiztonsággal kapcsolatban eddig megfogalmazott a párt.

A Fidesz sajtófőnökét megkérdeztük a párt álláspontjáról olyan kérdésekben, mint a Déli Áramlat és a Nabucco vezeték, de Havasi Bertalan mind az öt kérdésünkre csak annyit válaszolt, hogy "a témával foglalkozik a választási programunk, azokat a megállapításokat, vállalásokat természetesen fenntartjuk. Ami a részleteket illeti, a kormányalakítás után a témában illetékes minisztérium áll majd rendelkezésre."

Így egyelőre csak a párt vezetőinek nyilatkozatai, illetve a Nemzeti ügyek politikája című kiadványban, Matolcsy György által írt Itt az idő, hogy talpra állítsuk a magyar gazdaságot! című fejezetben megfogalmazott általános célok alapján tájékozódhatunk arról, hogy mit is tervez az új kormány az energiabiztonság területén.

Régiós együttműködés

A négy visegrádi ország vezetői aláírtak egy közös nyilatkozatot a biztonságos energiaellátás megteremtéséről. Ez célul tűzi ki az észak-dél-keleti gázellátási háromszög létrehozását. A dokumentum szerint az aláírók erősítik együttműködésüket gázhálózataik további összekötésére, valamint diverzifikálják ellátási útvonalaikat és forrásaikat. Ehhez kapcsolódva segítik a V4 országain keresztülhaladó, a tervezett horvát és lengyel cseppfolyósgáz-terminálokat (LNG) összekötő Észak-Déli energiafolyosó, a Nabucco gázvezeték, valamint a konstancai LNG-projekt létrehozását.

A csúcs résztvevői megállapodtak abban is, hogy a gáz továbbszállítására fejlesztik a közép-európai gázvezetékrendszert, amely a Balti-tengertől egészen az Adriai-tengerig teszi lehetővé az energia szabad áramlását. Emellett összehangolják a krízisterveket, hogy egy újabb energiaválság esetén gyorsan segíthessék egymást az országok. A közös tervek megvalósulásához szorosabb együttműködésre és koordinációra, jelentős fejlesztésekre és nem utolsósorban óriási befektetésekre van szükség - mondta februárban Bajnai Gordon kormányfő. Különböző uniós források már jelenleg is rendelkezésre állnak, de a tervek megvalósításához nagyságrendekkel több pénz szükséges. Az erőfeszítések hatására valódi verseny alakulhat ki a gázpiacon.

A Fidesz eddig ismert elképzelései az energiabiztonság területén nem látszanak ellentmondani az EZ törekvéseinek. Az uniós energiapolitika egyik fókusza "az energiaforrások és ellátási útvonalak diverzifikációja". A cél az orosz energiahordozóktól való függés enyhítése, ezt a törekvést az elmúlt évek ukrán-orosz gázvitái csak felerősítettek. A függés megszüntetése főleg a közép-kelet-európai tagállamok számára lenne fontos. Az egyes országok vezetékeinek összekapcsolása sok szakértő szerint fontosabb, mint maguknak az olyan új gázvezetékeknek a kiépítése.

Magyarország energiaszükségletének körülbelül 60 százalékát importból fedezi, ezt azt jelenti, hogy az ország nagyon kiszolgáltatott helyzetben van. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium statisztikája szerint 2009-ben az ország 1040 PJ (petajoule) energiát fogyasztott, ebből 444 PJ-t termeltek meg a hazai erőművek, a többit külföldről vásároltuk. A hazai termelésnek elenyésző része, mindössze 18-20 PJ származik megújuló energiaforrásokból (Az ország teljes szélenergia-kapacitása alig több mint 200 MW, míg csak a paksi atomerőmű teljesítménye 2000 MW).

Fő uniós energiapolitikai célkitűzések

Az európai energiapolitikának három fő célkitűzése van: a fenntarthatóság, versenyképessége és az ellátás biztonsága. Az átfogó, minden tagállamra kötelező uniós energiapolitikai irányelvek lefektetésének koncepciója 2005 októberében merült fel először. Az "Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért" elnevezésű 2006-os Zöld könyv ezeknek a lehetséges irányelveket a fejtette ki. Az irányelveket 2007-ben hagyták jóvá, 2008-ban kibővítették (Második Stratégiai felülvizsgálat), a Lisszaboni Szerződés elfogadása pedig még szorosabb uniós energiapolitikai együttműködést tesz lehetővé.

A Zöld könyv hat kiemelt területet említ, ahol meg kell oldani az energiapolitikai kihívásokat:
- Energia az európai növekedés és munkahelyteremtés szolgálatában: az európai belső villamosenergia- és gázpiacok kiteljesítése
- Az ellátás biztonságát garantáló belső energiapiac: szolidaritás a tagállamok között
- Az energiaellátás biztonságának és versenyképességének kérdése: útban egy fenntarthatóbb, hatékonyabb és változatosabb energiaszerkezet felé
- Az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló integrált megközelítés
- Az innováció bátorítása: stratégiai európai energiatechnológiai terv
- Útban egy egységes energiaügyi külpolitika felé

Forrás: Zöld könyv - Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért 2006



Az unió kőolajfogyasztásának 82 százalékát, földgázfogyasztásának 57 százalékát importálja. Az Oroszországból származó nyersolajimport a teljes importnak körülbelül a 33 százaléka, az orosz földgáz pedig nagyjából 40 százalékot képvisel a teljes uniós földgázimportból. Az import többi része Algériából (30 százalék) és Norvégiából (25 százalék) biztosított. Az olajimport 45 százaléka a Közel-Keletről jön. Egy 2007-es tanulmány szerint az unió teljes kőolajfogyasztásának 90 százaléka lesz import 2030-ra, ha nem tesz megfelelő lépéseket az importtól való függés leépítésére. Gázfogyasztásban pedig 80 százalékban fog külföldi forrásokra támaszkodni 20 éven belül, és ekkora a teljes földgázexport 60 százaléka jöhet Oroszországból.

A Fidesz az alternatív energiaforrásokon alapuló technológiákba történő beruházások támogatásával küzdené le az energiafüggőségünket: "Az alternatív energiaforrások, különösen a nap-, a geotermikus energia és a bioenergiák terén bőségben vagyunk, és lehetnek még földgázkészletek a mélyebben fekvő rétegekben. Az önkormányzatok részvételével energiahatékonysági program indítható a zöld bankon keresztül (panelfelújítás 80 százalékos megtakarítással, lakások szigetelése, középületek korszerűsítése), szükség van a megújuló energiabefektetések elősegítésére (geotermikus hőenergia és szélenergia)" - áll a párt Nemzeti ügyek politikája című írásában.

Zöldtechnológiák támogatása

A nemzeti program külön kiemeli, hogy "Magyarországnak elő kell segítenie az építőiparban az energiahatékony épületekre irányuló európai kezdeményezés megvalósulását, amely a zöldtechnológiák támogatására, valamint új és felújított épületekben az energiahatékony rendszerek és anyagok fejlesztésére irányul. Egy országos energiahatékonysági program fellendítené az építőipart, évente a lakásállomány 10 százalékának felújítása 80 ezer építőipari munkahelyet teremtene, és ez a befektetés az országnak kevesebb mint 10 év alatt megtérülne, továbbá környezetvédelmi vállalásainkat is megoldaná."

A leendő kormánypárt még a közbeszerzést is zölddé tenné: "zöld közbeszerzés alatt a termékek, szolgáltatások és építési beruházások beszerzése során figyelembe vett környezetvédelmi szempontokat értjük. Olyan zöld közbeszerzési rendszert, amely a hazai vállalkozásokat részesíti előnyben, és olyan állami, közösségi intézkedéssorozatot, amely a társadalmat és a gazdaságot fenntartható fejlesztési pályára állítja, valamint a környezeti szempontokat is integrálja a nemzeti fejlesztéspolitikába."

Az energiaárak érezhetően meghaladják a környező országokban levő árakat, ami rontja a hazai vállalkozások versenyképességét. A konferencián elhangzott, hogy Magyarországon a GE 40 százalékkal többet fizet az áramért, mint Franciaországban. A cégek versenyképességének javítása és az egyéni fogyasztók rezsijének csökkentése érdekében a Fidesz felülvizsgálná a közüzemi szolgáltató cégek szerződéseit is - mondta Szijjártó Péter, a párt szóvivője április legelején az MTI-nek.

Fellépés a monopóliumok ellen

De nemcsak a közüzemi szerződéseket ellenőriznék, hanem az erőfölényükkel visszaélő piaci szereplők és a monopóliumok ellen is fellépnének. A program szerint a jelenlegi, torzult verseny okolható azért, hogy az energiaárak nálunk meghaladják a környező országokban lévő árakat, ami a hazai vállalkozások versenyképességét is rontja. A program szerint az államnak, ahol lehet, fel kell törnie a kartellszerű működést, akár új versenytársak belépésének elősegítésével, a természetes monopóliumoknál pedig erősebb szabályozásra, esetleg a tulajdonviszonyok átrendezésére van szükség.

Eddig két konkrétabb elképzelését osztotta meg a nyilvánossággal a párt ezen a területen, a zöldprojektek (energiahatékonyság, megújuló energián alapuló technológiák) finanszírozására felállított zöldbank létrehozását, illetve az ez által finanszírozott, az energiahatékonyság szellemében megvalósított tömeges ablakcserét.

Ennél komolyabb konkrétumokra azonban talán nincs is szükség, hiszen nincs túl nagy mozgástere az új kormánynak, a magyar elnökség programjának tartalma eléggé kötött. Az uniós keretegyezmények meghatározzák az európai közösség energiapolitikai stratégiai célkitűzéseit, és az ezek megvalósítása érdekében tett lépéseket is.