Német fegyverré válhat a mentőcsomag

Németország viseli az európai adósságválság terheinek nagy részét, a robosztus összegekért cserébe azonban Berlin megvalósíthatja rég óta dédelgetett álmát: költségvetési szigorra bírhatja az unió tagállamait. A megszorítások már elkezdődtek szerte Európában, ami a Fidesz lehetőségeit is beszűkítheti az idei magyar hiányszám növeléséről szóló tárgyalásokon.

Az eurózóna pénzügyminiszterei szűk egy hete fogadták el a görög válság tovatarjedésének megakadályozását célzó 750 milliárd eurós mentőcsomagot: a cél a magas költségvetési hiánnyal küzdő uniós országok iránt megrengett befektetői bizalom helyreállítása volt, a biztosíték pedig a deficitek mérséklése.

A költségvetési gondokkal küzdő államoknak a csomag elfogadása után két lehetősége van: vagy önként mérséklik a hiányukat és elkerülik a hitel lehívását, vagy pedig kihasználják a mentőmechanizmus kínálta lehetőségeket, de elfogadják az ezzel járó, szigorú feltételeket. A csomaggal kapcsolatban egyelőre sok még a kétely, és bár Németország állja a költségek legnagyobb részét, a hosszabb távon gondolkodó berlini politikusok mégis örülhetnek - a csomaggal ugyanis a németek végre elérhetik azt, ami az utóbbi évtizedekben nem sikerült nekik: rábírni tékozló szomszédaikat a spórolásra.

Az új mentőcsomag részletei egyelőre nem ismertek, de néhány alapelvére már lehet következtetni. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepvállalása miatt borítékolható, hogy a 2008-ban Magyarország esetében is alkalmazott feltételrendszerhez hasonlóan kemény kondíciók szerepelnek majd a szerződésben, aminek a célja a hiány lefaragása és a költségvetés fenntartható pályára állítása lesz. A kölcsön lehívása esetén a forrást a többi tagállamnak kell előteremtenie, ami számukra kiadásként jelenik meg - ezt vagy hitelből, vagy pedig megszorításokkal lehet előteremteni.

"Legnagyobb teszt"

Márpedig a tét komoly: Angela Merkel német kancellár egyenesen úgy látja, hogy a krízis az Európai Unió eddigi "legnagyobb tesztje", ha pedig az euró elbukik, az egész Európa számára a bukást jelentené. A mentőmechanizmus létrehozása akár az európai erőteret is átszabhatja, a csomag ugyanis soha nem látott fegyvert adhat Németország kezébe: Berlin eddig nem tudta rákényszeríteni a szigorú gazdálkodásra a kiköltekező társtagállamokat, de most változhat a helyzet. Paradox módon a német választók pont azt a Merkel-kormányt büntetik elutasításukkal, amely lehetőséget szerzett az európai országok gazdálkodásának németes szigorítására.

A lehetőséget egyes európai politikusok már fel is ismerték: Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a német Handelsblatt lapnak már úgy nyilatkozott, hogy szükség van Németország aktív szerepvállalására az euró stabilitásának megőrzése érdekében, szerinte a németeknek "Európa rendőreinek kellene lenniük" - a gyakorlatban ez abban nyilvánulhat meg, hogy a szigorú költségvetési fegyelem elvét rákényszerítik az uniós tagállamokra.

Az eurózóna szigorodó költségvetési politikájára már most is egyre több jel utal. Ollie Rehn, az unió pénzügyi biztosa felszólította Franciaországot és Olaszországot a költségvetési hiány csökkentésére, mivel az 500 milliárdos, eurózóna-országokra eső mentőcsomag költsége túlfeszíti a jelenlegi büdzséjüket.

Szorul a gatyamadzag

A legnagyobb spórolást a leginkább veszélyeztetett Görögország hajtja majd végre, ami hatalmas elégedetlenségi hullámhoz vezetett a dél-európai államban. Németországban a nagy nehezen összehozott 22,4 milliárd eurós görög segélyrész után a mentőkeret rájuk eső része, 123 milliárd euró borzolja a kedélyeket. Ahhoz, hogy az összeget (illetve a rendszer működésének eddig nem ismert költségeit) előteremtsék a németek, kemény megszorításokra lehet szükség, olyanra, amelyet 60 éve nem látott az ország. Az erről szóló találgatások ráadásul azután következtek, hogy Merkel 2013-ig elhalasztotta a választásokkor ígért adócsökkentési programot, ami szintén nem növelte a kancellár szimpátiaindexét.

Mit hoz a nyugati szél?

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza, Erik Berglöf szerint a nyugat-európai országok megszorító intézkedései visszafogják a fogyasztásukat is, ami miatt a beszállító kelet-európai gazdaságok, így a magyar gazdaság növekedése is laposabb lehet.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint viszont a piacok már bekalkulálták a megszorítást a mentőcsomag előtt is, a magyar gazdasági előrejelzések már rég óta úgy számolnak, hogy a kiadások visszafogása miatt romlanak az exportlehetőségek. A 750 milliárdos mentőcsomag "közvetlenül nem, legfeljebb kockázatként jelenik meg a magyar előrejelzésekben" - mondta Török.

Az eurózóna harmadik legnagyobb deficitjével és 20 százalék fölötti munkanélküliséggel küzdő Spanyolországban szintén a kiadások lefaragásába kezdtek. A szocialista kormány reformjainak kulcselemeit sem kímélik a megszorításokkal, így például januárban 50 milliárddal csökkentették a kiadásokat, eltörölték például a 2500 eurós gyermekszületési támogatást, 5 százalékos bércsökkentést vittek végbe a közszférában, a legrosszabbul keresők kivételével, illetve 2011-re befagyasztották azokat. A másik veszélyeztetett ország, Portugália csütörtökön jelentette be, hogy megszorításokat vezet be.

Eurózónán kívül is

Az eurózónán kívüli Romániában még ezeknél is drasztikusabb vágást hajtottak végre a közszférában: a béreket június 1-jétől 25 százalékkal csökkentették - igaz, Románia esetében annak is jelentősége van, hogy az ország az IMF hitelére szorult, így az ebből adódó elvárásokat is teljesítenie kell. Az IMF hétfőn jelentette be, hogy nem ad engedményt, illetve nem utalja a következő hitelrészletet addig, amíg a megszorító lépések életbe nem lépnek - a lefaragás nélkül 9,1 százalékra hízna a román hiány, ami a göröghöz hasonló adósságválsághoz vezethetne az IMF szakértői szerint.

Más okból kifolyólad, de szintén kellemetlen helyzetben van Szlovákia, Pozsony ugyanis már a görögök számára kialkudott 110 milliárd eurós hitelkeret rá eső részét is csak hitelből tudja előteremteni. Az 500 milliárdos eurózóna-csomag arányos része közel 4 milliárd euró lenne, ami szinte lehetetlen helyzetbe hozná Szlovákiát - a csomag részletei ugyan nem ismertek még, de az összeget feltehetőleg nem azonnal és egyszerre kell kifizetniük, ezzel együtt komoly fejtörést okozhat, hogy miként teremtsék elő a szlovák éves költségvetés közel egy tizedére rúgó summát.

Beszűkülnek a Fidesz lehetőségei

A görög válságnak, illetve a mentőcsomagnak magyar kihatásai is lehetnek, mágpedig azért, mert a Fidesz a deficitcél újratárgyalására készül: a kormányra készülő párt szerint az idénre tervezett 3,8 százalékos hiány nem lesz tartható, Matolcsy György leendő nemzetgazdasági miniszter úgy látja, hogy 4,5-6,5 százalékos lehet az idei hiány. A magasabb deficitszámra rá kell bólintani a nemzetközi hitelezőknek is, vagyis a hiány növekedését el kell fogadatatni az IMF-fel és az EU-val is - ha ez sikerül, akkor megszorítás nélkül kaphat költségvetési mozgásteret az új kormány.

A lazítás elfogadtatására azonban most kifejezetten rossz a nemzetközi környezet. "Az IMF tárgyalóereje csökkent ugyan azáltal, hogy már nem szorulunk nap mint nap a hitelre, viszont a piacok bizalmának elnyeréséhez szükség van az elvi támogatásukra" - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A szakértő egyetért az általános véleménnyel, miszerint a Valutaalap belemenne a hiány növelésébe, ha az a gazdasági növekedés érdekében történik.

Még ha az IMF-fel sikerül is megállapodni a magasabb hiányban, az Európai Uniót már nem lesz olyan egyszerű meggyőzni. Az EU eddig csak szóban lépett fel keményen a megengedettnél többet költő tagállamokkal szemben, a hatalmas, 500 milliárd eurós uniós mentőcsomag azonban megkeményítheti az európai döntéshozók szívét. Suppan Gergely emellett arra is emlékeztetett, hogy Magyarország már így is túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ezért bárminemű adócsökkentést csak akkor fogadnának el, ha egyben kiadáscsökkentést is felmutatna az új kormány.