Berliner Zeitung: a jegybank betámadása alááshatja az IMF és EU előtti hitelességünket

"Kijózanodás kasszazárás után Magyarországon" címmel terjedelmes beszámolóban foglalkozott a Berliner Zeitung szerdán a magyar gazdaság helyzetével. A baloldali beállítottságú napilap szerzője szerint Varga Mihály lesz az, akinek majd ki kell ábrándítania a populista ígéretekkel elandalított népet. 

A Magyarországgal gyakran foglalkozó újságíró a cikk elején röviden bemutatta a 45 éves, korábban a gazdaságért és a pénzügyekért felelős szuperminiszterként emlegetett Varga Mihályt, akit most alig kevesebb hatalommal ruháznak fel, mint a miniszterelnököt. Ám akinek a következő hónapokban hálátlan feladata lesz: vissza kell vonnia pártja "populista" választási ígéreteinek egy részét.

Az újság szerint Varga Mihálynak nem lehetett illúziója mielőtt bepillantott az államkasszába, ám most Orbán jobb keze bejelentette, hogy a lyukak nagyobbak az eddig hivatalosan közöltnél. Egy, az elődök által eltussolt hiányzó összeget - 610 millió eurót - már felfedezett, és bizonyos, hogy a hiány ennél magasabb lesz. Varga szerint a költségvetés állapota riasztó, és egyszerűen nem lesz tartható a 3,8 százalékos hiánycél. Az új adatok ismeretében ez már most 4,5 százalékot tesz ki, és az év végig jó 6 százalékra emelkedhet, írta a szerző Varga Mihályt, illetve a Magyar Nemzetet idézve.

Az újság emlékeztetett arra, hogy a 3,8 százalékos hiány egyike az IMF és az EU által korábban szabott hitelfeltételeknek. A Fidesz a választási kampányban nem csinált titkot abból, hogy új tárgyalásokat és kedvezőbb keretfeltételeket szeretne, írta Frank Herold, majd úgy vélekedett: a választóknak ígért, júliustól érvényes, érezhető jövedelemadó-adócsökkentés lehet az első ígéret, amelyet Varga a kasszazárás után visszavonhat. Ugyanígy kérdéses, hogy finanszírozza a Fidesz a háztartások devizahiteleinek forintra váltását, amelynek szándékát Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterjelölt jelentette be.

Frank Herold utalt ennek költségeire, megjegyezve: már a bejelentés elég volt ahhoz, hogy ijesztő módon mozgásba lendüljön a magánhitelek piaca, és a bankok majdnem ugyanannyi magánhitelt adtak, mint a válság előtt. És ismét gyakran svájci frank, illetve euró alapon, írta a lap, utalva arra, hogy az ilyen hitelek kockázatai továbbra is magasak.

A Fidesz állami alapot kíván létrehozni az adósságok átalakítására, de az a cikkíró szerint tisztázatlan, hogy - tekintettel az üres kasszákra - miből töltenék ezt fel. Ám a mostani állapotokért egy vétkest meg tudnak nevezni a hatalom új birtokosai: ez pedig a központi bank, amely évekig "tűrte, sőt támogatta", hogy a bankok devizahiteleket adjanak a háztartásoknak.

A Fidesz most általános támadást indított a jegybankelnök, a pénzügyi felügyelet és az MNB monetáris tanácsa ellen , írta a Berliner Zeitung, megjegyezve: sok szakértő kérdésnek tartja, hogy a pénzügyi szükséghelyzet ilyen mértékű politizálása erősíti-e az IMF-nek és az EU-nak a konszolidációs erőfeszítésekbe vetett bizalmát.