"Ceausescu alatt is jobb volt" - kemény megszorítások várnak Romániára

2010.05.27. 11:05

Már csak a parlament rábólintása választja el Romániát attól, hogy pár nap múlva életbe lépjenek a görögországiakhoz mérhetően is kemény megszorító intézkedések. Az általunk megkérdezettek nagyon súlyos érvágásként élik meg fizetésük, illetve nyugdíjuk tervezett lefaragását, és nem hisznek abban, hogy a tiltakozások elérhetik a céljukat.

"Elég feszült a hangulat, többektől hallottam olyat, hogy Ceausescu alatt is jobb volt" - érzékeltette a helyzet súlyosságát egy marosvásárhelyi asszony, amikor arról kérdeztük, hogyan fogadják Romániában az emberek a június 1-jével várhatóan életbe lépő drasztikus megszorító csomag hírét. Ő maga saját 460 lejes (30 ezer forint), illetve súlyos beteg férje 640 lejes (42 ezer forint) nyugdíjának megnyirbálása miatt aggódik.

"Sok sorstársunk évek óta a szó szoros értelmében éhezik. Az én nyugdíjam télen éppen a gázszámlára elég, a tizenöt százalékos vágás pedig pont akkora összeget visz el, amennyit most gyógyszerekre költünk. Rablásként, kiéheztetésként éljük meg ezt a döntést, nem értjük, miért rajtunk verik le, hogy rosszul gazdálkodtak az ország pénzével " - mondta keserűen.

Emil Boc miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy a kormánykoalíció megegyezett a gazdasági válság miatt megugró deficit és az IMF-hitel miatt szükséges költségvetési kiigazításról: nem lesz adóemelés, ehelyett a közalkalmazotti béreket 25, a nyugdíjakat 15 százalékkal csökkentik - azzal megkötéssel, hogy előbbiek nem eshetnek a 600 lejes, utóbbiak pedig a 350 lejes minimumszint alá.

Szavazás csütörtökön vagy pénteken

A miniszterelnök az MTI tudósítása szerint megerősítette, hogy a kormány a parlamenti vitát megkerülő, úgynevezett felelősségvállalási eljárással terjeszti a parlament elé a szükséges két törvénytervezetet. Ez csütörtökön vagy pénteken várható, és a felelősségvállalás miatt a törvénytervezetekről se vita nem lesz, se szavazás: az ellenzéknek egyetlen lehetősége maradt, hogy bizalmatlansági indítvánnyal az egész kormányt megbuktassa, de ha ez nem sikerül, akkor életbe lépnek a megszorítások.

A kormánypárti frakciókban nagy az elégedetlenség a szokatlanul kemény lépések miatt, ezért elvileg még az is előfordulhat, hogy egyes kormánypárti képviselők is megszavazzák majd a kormány megbuktatására irányuló bizalmatlansági indítványt - ez azonban jó eséllyel nem veszélyezteti a jogszabályok életbe lépését, főleg, hogy az ellenzéki pártok egyelőre abban sem tudtak megállapodni, hogy egységesen lépjenek-e fel, vagy külön-külön.

A megszorításra a kormány szerint azért van szükség, mert az idei államháztartási hiány előreláthatólag még ezek végrehajtása esetén is eléri a GDP 6,8 százalékát, ami 8,8 milliárd eurót jelent. A kormánynak 2,5 milliárd eurót kell az idén megtakarítania, hogy teljesítse a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt meghatározott hiánycélt.

Az újabb IMF-hitelt akarják elkerülni

Traian Basescu köztársasági elnök a napokban azt mondta, a megszorítások elmaradása esetén Romániának legkésőbb jövő márciusban újabb 30 milliárd eurós hitelt kellene kérnie az IMF-től (tavaly már kapott 21 milliárdnyit). Azzal is érvelt, hogy jelenleg a közalkalmazotti bérek, a nyugdíjak és a szociális kiadások a román büdzsé 63 százalékát teszik ki, ami lehetetlenné teszi, hogy az állam még beruházásokra is költsön.

A szakszervezetek jelezték, a korábbi megmozdulásokat folytatva, május 31-től meghatározatlan időre általános sztrájk kezdődik az oktatásban és a közhivatalokban. Június 1-jétől minden megyében tüntetéseket szerveznek, Bukarestben a parlament épülete előtt fognak tiltakozni. A sztrájk fennakadást okozhat az érettségi vizsgák lebonyolításában is: a május 31-re meghirdetett egész napos tiltakozási akció egybeesik az idegennyelvű szóbeli vizsga időpontjával.

"A felháborodás határozza meg az emberek hangulatát, sokan nem látják be, hogy ne lenne más, jobb megoldás a gazdaság rendbe tételére" - számolt be tapasztalatairól az [origo]-nak Kudor Emese, a Transindex internetes portál gazdasági szerkesztője, aki szerint a tüntetők, a sztrájkolók aligha érhetik el, hogy a kormány elálljon a szándékától, az ország vezetőinek ugyanis szemlátomást meggyőződésük, hogy a bejelentett intézkedéseknek nincsen alternatívájuk.

"Erre rámehet sok ember otthona"

"Ez a csomag súlyos érvágás számunkra" - összegzett érdeklődésünkre a Kovászna megyei tanács egyik, név nélkül nyilatkozó munkatársa. "Kevesen beszélnek arról, hogy a huszonöt százalékos fizetéscsökkentés mellett törlik a különböző kiegészítő juttatásainkat, például a veszélyességi pótlékokat, és a túlórákat sem fizetik ki. Így tavalyhoz képest akár felére is csökkenhetnek a jövedelmek" - jegyezte meg.

Forrás: AFP

Több tízezren tüntettek Bukarestben a megszorítások ellen

"Romániában tíz emberből nyolc törleszt valamilyen hitelt, közülük soknak rámehet a lakása a bércsökkenésre. A legrosszabb az átláthatóság hiánya: nem lehet világosan látni, hogy a lakosságból kifacsart összeget jól használják-e fel" - tette hozzá.

Az adóemelés is szóba került

Az IMF az áfa 19-ről 24 százalékra, valamint az egykulcsos személyi jövedelemadó 16-ról 20 százalékra emelését javasolta, de végül ebből nem lett semmi. "Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy másképp is elő lehetett volna teremteni a pénzt, mondjuk a mindenkit terhelő adóemeléssel. Az IMF eredeti javaslatcsomagjában is szerepelt ilyen verzió, de amit csinálni fognak, az persze ennél egyszerűbb megoldás" - mondta az [origo]-nak az egyik erdélyi város polgármesteri hivatalának neve elhallgatását kérő dolgozója.

A bércsökkentési intézkedések szembemennek a kollektív munkaszerződések előírásaival is, hiszen azok szerint elvileg nem lenne szabad a fizetésekhez nyúlni. "Mégsem valószínű, hogy a szakszervezetek sokáig kitartanak a tiltakozásban, mert nagy rajtuk a nyomás" - említette forrásunk, aki szerint a bércsökkentés mellett a legtöbb önkormányzatnál létszámleépítés is lesz, így az adott polgármesteri hivatalban 300-zal csökkentik a létszámot (igaz, ebben benne van sok betöltetlen álláshely megszüntetése is).

"A politikusokat nem érdeklik a tüntetések"

"Az a legnagyobb disznóság, hogy nem veszik figyelmbe a nyugdíjak közti különbségeket" - mondta egy Nagyvárad környékén élő egykori tanár - most kisvállalkozó -, akit felesége jelenleg 1250 lejes (83 ezer forint) nyugdíja révén érint a megszorítás. Szerinte az kétségtelen, hogy az ország a gazdasági csőd szélén áll, és akadnak, akik átlátják, hogy valamilyen intézkedésre szükség van, de a többség biztos, hogy nincs ennek tudatában. "És a politikusok sem érzik át, a jövedelemcsökkenés milyen hatással lesz a legszegényebbek életszínvonalára" - jelentette ki.

Ennek ellenére nem hiszi, hogy a tiltakozásokkal célt lehet érni, mert láthatóan nem érdekli a döntéshozókat, ha 50 ezer ember tüntet Bukarestben. "Rengeteg ember egyébként is úgy áll hozzá, hogy eddig is fújt a zsebében a szél, ezután sem lehet sokkal rosszabb" - magyarázta.

És még nincs vége

A kormánykoalíció arról is döntött, hogy a gyereknevelési támogatás (lényegében a hazai gyes/gyed megfelelője) összege 15 százalékkal csökken. Sőt, az is lehet, hogy a mostani nadrágszíjhúzással még nem értek véget a román társadalom megpróbáltatásai, Basescu államfő ugyanis a minap azt mondta, a nyugdíjak és bérek csökkentése mellett is szükség lesz még kiadáscsökkentésre, különben 21 százalékos GDP-növekedést kellene produkálnia az országnak a kiadások fedezésére.

A bizonytalanságot mutatja, hogy a kormányfő, Emil Boc kijelentette: a megszorítások az idei év végéig érvényesek, 2011 elejétől pedig a költségvetési törvény, az egységes bértörvény és a nyugdíjtörvény alapján "megteremtődnek a nyugdíjak és bérek egészséges növelésének feltételei".

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK