Kiadáscsökkentés lehet a Fidesz-rejtvény kulcsa

2010.06.06. 20:55

Bonyolult feladvánnyal néz szembe a kormány, amely szerint ugyan rosszak a költségvetés számai, de közben mégis tartani akarja a benne szereplő, korábban épp a Fidesz által tévesnek tartott hiánycélt. Nemcsak a költségvetési mozgástér szűk, hanem a politikai is, mivel a gyors és hatékony, de nem népszerű módszereket a Fidesz már korábban kizárta, a többi, számukra szimpatikus eszköz viszont lassan hoz csak eredményt.

Szombattól rendkívüli kormányülést tart az új kormány, amelynek célja, hogy gazdasági akciótervet készítsen annak érdekében, hogy az idénre tervezett 3,8 százalékos hiány teljesíthető legyen. Az ezt a tervet bejelentő Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár arról beszélt, hogy lesz idén adócsökkentés, de kitért a kérdés elől, hogy megszorítások is szükségesek-e a hiány tartásához. A kormány szándékai egyébként is homályosak, mivel arról nem beszélt Varga, hogy konkrétan hány milliárd is választja el a kormányt a 3,8 százalékos deficittől, csak annyit tudni kiszivárgott információk alapján, hogy "sok apró lyuk" van a büdzsében.

A csütörtöki Kósa Lajos és a pénteki Szijjártó Péter-féle bejelentések akkora vihart kavartak, hogy nemcsak a magyar piac mutatott be több mint egy éve nem látott zuhanást, hanem még az amerikai piacok is egy új Görögországtól kezdtek rettegni. A piac akkor világos és határozott kiállást várt a kormánytól: Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője azt mondta, hogy olyan súlyos a helyzet, hogy ha hétfőn a piac nem kap hiteles jelzést a kormány gazdaságpolitikai szándékairól, "akkor végünk van".

Kiadáscsökkentés

Az ugyanakkor nem világos, hogy miként fogja tartani a 3,8 százalékos hiányt a kormány úgy, hogy közben állítása szerint súlyos gondok vannak a büdzsével. A költségvetési egyensúly elérésének egyik közvetlen útja a kiadáscsökkentés, azaz a köznyelvben a megszorítás. Elvileg számos lehetőség van a kiadások lefaragására, viszont kemény politikai küzdelem kiválasztani azokat a tételeket, amelyeken spórolni lehet. Ilyen lehet a nyugdíjak lefaragása, a bércsökkentés- vagy befagyasztás, viszont ez utóbbi idén már nem segíthet, hiszen a Bajnai-kormány stabilizációs csomagjának egyik eleme éppen a közszolgák bérének szinten tartása volt két évre. A Fidesz számára pedig amúgy is kényelmetlen lenne ilyen eszközökhöz folyamodni, miután a kampányban Kövér László és Matolcsy György is arról beszélt, hogy nem lesznek megszorítások. 

Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató többségi tulajdonosa és vezetője ugyanakkor úgy véli, "semmi más, mint a kiadáscsökkentés" tudja megoldani a deficit csökkentését. Szerinte azonban mélyreható változások által nem lehet fél év alatt hiányt csökkenteni, ezért marad a kiadások befagyasztása. A Fidesz által hangoztatott bürokráciacsökkentés ugyan olcsóbbá teszi az állam működését, de Heim szerint "nem működik rövid távon, mert végkielégítéseket kell fizetni", ráadásul a növekvő munkanélküliség plusz kifizetéseket és elmaradó adóbevételeket is jelent. (Járai Zsigmond, a Fidesz holdudvarába tartozó gazdasági szakember márciusban épp arról beszélt, hogy szerinte a fölösleges állami funkciók és hivatalok levágásával több százmilliárd forint takarítható meg, igaz, az időzítést nem részletezte.)

Kupa Mihály, az Antall- és Boross-kormány pénzügyminisztere szerint is egyértelmű, hogy kiadást kell csökkenteni, bár a 3,8 százalékon szerinte lehet változtatni. Az egykori politikus az [origo]-nak azt mondta, hogy a jegybank által becsült idei 4,5 százalékos hiányt ő is "elfogadja" és erről talán a Magyarországnak nyújtott hitelért cserébe szigorú feltételeket támasztó Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval is lehet tárgyalni. Az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak a szavai azonban nem arra utalnak, hogy az unió engedne magasabb hiánycélt - erről bővebben itt olvashat.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője is úgy véli, hogy a 3,8 százalékos hiány tartása nem képzelhető el megszorítások nélkül, amiről korábban hallani sem akartak a Fideszben. "A kormány kénytelen lesz faragni a kiadásokon, de hogy milyen tételeken, azt majd a beharangozott akciótervből tudhatjuk meg" - vélte az elemző. Siker esetén viszont szép jövőt festett a szakértő: "ha tényleg sikerül a hiánycélt tartani, akkor 2011-re könnyű szívvel célozható meg a 3 százalékos deficit, ami bravúros teljesítmény lenne" - mondta.

Adóemelés

A kiadáscsökkentés mellett rövid távon javíthatja a kormány a költségvetés egyensúlyát adóemeléssel is. A magyarországi adóelvonás már így is magas, ezt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter többször kihangsúlyozta: az adóelvonási listán Magyarország a 151., és ezen az új kormány jelentősen kíván javítani. Az adóemelés ráadásul arányosan nem hozna feltétlenül nagy bevételt, hiszen az eddigi tapasztalatok alapján egyben az adóelkerülés arányát is növelné.

Kupa Mihály szerint nem ezt az utat fogja választani a kormány, és "nem is érdemes" ezt tennie a magas elvonási arány miatt. Az adóemelés ráadásul politikai szempontból sem lenne hiteles lépés a Fidesz részéről, hiszen többször megerősítették azt a választási ígéretüket, hogy lesz adócsökkentés az idén, a következő három évben pedig összességében az adóterhelést a harmadával kell csökkenteni. Ezt Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár is megerősítette szombaton, a részletekről azonban nem közölt semmit.

"Mivel a Fidesz korábban konzekvensen ellenzett mindenféle adóemelési elképzelést, ezért arra lehet számítani, hogy a hiánytartását a kiadások mérséklésével próbálják majd megoldani, ami kedvező üzenet a piacoknak" - mondta az [origo]-nak Fórián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője.

Növekedés

A nagyobb torta, nagyobb szeletek elvén a gazdasági növekedés felpörgetése több bevételt jelent. A bevételek növelhetők az adókulcsok szinten tartásával (és akár csökkentésével) is, viszont ez a módszer megint csak az idő szorítása miatt nem feltétlenül működőképes. A Fidesz kamat- és adócsökkentéssel indítaná be a gazdasági növekedést, ami a magasabb befizetéseken keresztül kétségtelenül nagyobb mozgásteret engedne az új kormánynak, azonban ennek átfutása nem fél éves folyamat, vagyis megszorítások nélkül ez a mód nem segíti ki a kormányt.

Kedvez azonban a Fidesznek, hogy a gazdasági növekedés már most is jobban alakul, mint amivel a költségvetést tervezte az előző kormány. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai felülmúlták a várakozásokat,é s ezek alapján javítani lehet az idei gazdasági növekedés becsléseit. Tavaly ősszel, a költségvetés tervezésekor 0,9 százalékos visszaesést vártak 2010-re, ehhez képest a Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentésében már 0,9 százalékos növekedéssel számol.

Infláció

A költségvetési adatok javítása elképzelhető az infláció mesterséges felpörgetésével is. Az árszínvonal emelésére több lehetőség rendelkezésre áll: fogyasztási adók emelése, kamatcsökkentés vagy az állami vállalatok és szolgáltatások árainak emelése. Az infláció azonban Magyarországon már így is a legmagasabb az EU-ban (lásd táblázatunkat), miközben az eurózónában a 2 százalékot sem éri el a ráta. A másik gond, hogy az inflációgerjesztés sem működőképes rövid távon, mivel a pozitív hatásai (például az államadósság értékének csökkenése) csak később jelentkeznek.

 

Az áprilisi évesített inflációs ütem néhány uniós országban és az eurózónában

Ország Infláció Ország Infláció
Lettország -2,8 Szlovákia 0,7
Írország -2,5 Görögország 4,7
Lengyelország 2,7 Magyarország 5,7
Csehország 0,9 Eurózóna 1,5


Forrás: Eurostat

 

Csontvázak visszazárása

Varga Mihály a bizottság részjelentésének ismertetésekor arról beszélt, hogy a költségvetés nem tüntet fel több olyan elemet, amely szerintük valójában a deficitet növeli.Varga szerint nem igazak egyebek mellett a tervezett adóbevételekre, a költségvetési szervek és a közlekedési vállalatok kiadásaira, az állami társadalombiztosítási alapokra, valamint az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó adatok. Emellett korábban szó volt arról, hogy az állami vállalatok (MÁV, BKV) adósságait is rendezné a kormány, ami szintén tízmilliárdos tételeket jelentene.

Elvi lehetőség az új kormány előtt, hogy ezeket a tételeket ők sem emelik be az idei költségvetésbe, azaz Török Zoltán, a Raiffeisen elemzőjének szavaival a "csontvázakat bent tartja a szekrényben". Ez azonban önmagában kevés lehet, ezért sor kerülhet az állami intézmények, cégek működési költségeinek csökkentésére is, elbocsátások, a fizetések mérséklése útján is - Török Zoltán szerint.

Kupa Mihály szerint bár "nincs értelme, de át lehet ütemezni" a vállalatok adósságait. Ezeken felül azonban az állítólagos rejtett tételeket "előbb-utóbb" ki kell fizetni, "főleg, hogy mindenki itt lesz" - fogalmazott az ex-pénzügyminiszter az unió és a Nemzetközi Valutaalap hétfőn érkező delegációjára utalva.

Fórián-Szabó Gergely szerint nem mindegy, hogy trükkökkel, egyszeri kreatív tételekkel akarja tartani a szintet, vagy organikus, fegyelmezett fiskális politikával. "Az viszont nagyon jó hír, hogy a kormány elkötelezte magát a 3,8 százalékos hiánycél tartása mellett, ennél jobb üzenetet nem is közvetíthetne a pénzpiacok felé" - mondta az elemző.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK