Az Orbán-beszéd sem tette divatcikké a magyar állampapírt

Ritka dolog történt a héten: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a meghirdetett 12 hónapos kincstárjegyekből nem adta el a tervezett mennyiséget, azaz nem sikerült annyi kölcsönt kapni, amennyi a terveiben szerepelt. Ez azt jelzi, az államcsődöt meglebegtető kormánypárti nyilatkozatok után kiürülő állampapírpiac felélénkítésére nem volt elég Orbán Viktor keddi beszéde.

Arról ugyan nem volt szó, hogy egyáltalán ne lett volna vevő a magyar papírokra, de az érdeklődés annyira lanyha volt, hogy az állami szervezet úgy ítélte meg, nem elég intenzív verseny a megfelelő hozamszint kialakításához - azaz túl drágán lehetett volna csak eladni a magyar adósságot. Az [origo]-nak nyilatkozó szakértők szerint pontosítani kell a bejelentett intézkedések részleteit és mindenképp tartani kell a hiánycélt, ha a kormány azt szeretné, hogy a befektetők rákapjanak a magyar állampapírokra.

A csütörtöki volt a második alulértékesítés azóta, hogy a 20 milliárd eurós IMF-csomag aláírása után Magyarország újrakezdte az aukciókat, az előzőre januárban került sor, de akkor csak 5 milliárdos volt a csökkenés. Most csütörtökön a felkínált 50 milliárd forintos mennyiségre mindössze 57 milliárdnyi ajánlatot adtak be a piaci szereplők, és az ÁKK a visszafogott kereslet miatt végül csak 35 milliárd forint értékben adott el papírokat, vagyis a tervezettnél 15 milliárd forinttal alacsonyabb értékű csomag talált gazdára.

Vége a kamatsztorinak

A befektetők távolmaradása több tényezővel magyarázható - mondta Pálmai-Pallag Dávid, a Raiffeisen állampapír-kereskedője [origo]-nak. Az egyik az, hogy "vége van a kamatsztorinak", vagyis megszakadt a tavaly július óta tartó kamatcsökkentési sorozat, amelynek eredményeként soha nem látott szintre, 5,25 százalékra mérséklődött az alapkamat. (Az állampapírok sajátossága, hogy amikor csökken a kamatuk (hozamuk), akkor növekszik az árfolyamuk, így akkor lehet rajtuk nyereséget elérni, amikor kamatcsökkentések követik egymást.)

A másik tényezőt a politika szülte: a múlt hét csütörtökön Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke egy konferencián arról beszélt, hogy Magyarország az államcsőd közelében van és kevés esély van arra, hogy elkerülje Görögország sorsát. Majd pénteken Szijjártó Péter rátett egy lapáttal, Orbán Viktor miniszterelnök szóvivője ugyanis azt mondta, nem álltak messze a valóságtól Kósa szavai.

A világsajtót is bejáró, a forintot és a tőzsdét meredek lejtőre küldő politikusi kijelentések után a vevők gyakorlatilag eltűntek az állampapírpiacról, olyan volt a helyzet, mint 2008 őszén, miután a világgazdasági válság miatt kiszáradt a magyar piac, nem volt, aki finanszírozza a magyar adósságot - mondta a kötvénykereskedő. Orbán Viktor kedden ismertetett gazdasági akcióterve ugyan megállította a pár nappal korábban elindult extrém zuhanást; de a befektetők kétségeit nem oszlatta el teljesen. "A miniszterelnök szavainak örültek a piacokon, de ez kevés volt ahhoz, hogy visszacsábítsa a befektetőket. Arra volt elég, hogy a politikusi nyilatkozatokban megjelenő államcsődközeli helyzetet kiárazzák" - mondta a Pálmai-Pallag Dávid.

Jó irány, de kellenek a részletek

A Raiffeisen kötvénykereskedője szerint az Orbán Viktor által vázolt intézkedések jó irányt jelentenek, de amíg a kérdőjelekre nem lesz válasz, addig a befektetők sem fognak nagy hévvel vásárolni a magyar papírokból. Szerinte ugyanis egyelőre ugyanis nem látszanak pontosan az intézkedések hatásai, és az sem, hogy biztosan véghez tudja vinni valamennyi intézkedést a kormány - elég például a bankadóra gondolni: Orbán Viktor ugyan elszántnak tűnik abban, hogy az idén bevasalja a bankokon a tervezett 200 milliárd forintot, de az egyeztetések még nem érek véget, és a bankok kemény ellenállást tanúsíthatnak a tárgyalásokon.

Ezen felül egyelőre azt sem lehet tudni, hogy az állami intézményeknél tervezett elbocsátásokra és fizetéscsökkentésekre mikor és miképp kerül sor, sőt, azt és is homály fedi az elemzők szerint, hogy miképp ültetik át a gyakorlatba a jövedelemadó-terveket.

A hitelminősítő szerint nincs mitől félni

A meghirdetettnél alacsonyabb értékesítéssel zárult magyarországi diszkontkincstárjegy-aukció nem jelent veszélyt Magyarország azonnali finanszírozási képességére, amelyet jelentős külső hivatalos pénzforrások támogatnak, ám ráirányítja a figyelmet arra, hogy Magyarország változatlanul sebezhető a globális befektetői kockázatkerüléstől - áll a Fitch Ratings hitelminősítő pénteken Londonban kiadott elemzésében.

A legnagyobb európai hitelminősítő szerint e kockázatkerülést az utóbbi időszakban erősítették az új kormány "téves helyzetmegítélésről tanúskodó" kijelentései, valamint a választások utáni bizonytalanságok a közfinanszírozási kilátásokkal kapcsolatban.

"Az irány jó, de nem szabad lazítania a kormánynak és elkapkodott intézkedéseket hoznia, mert az rossz üzenet lenne a befektetőknek, akik a törékeny globális hangulat miatt érzékenyek és könnyen elfordulhatnak az amúgy sem túl erős piacról" - mondta egy másik állampapírpiaci szakértő, aki csak név nélkül válaszolt kérdéseinkre. Egy, a Reutersnek nyilatkozó kereskedő szerint a kormány akciótervére adott piaci reakció alapvetően pozitív volt, de a sikerre egyelőre senki nem merne nagyobb tétet tenni. "Nem hiszem, hogy a kötvényaukciók erősek lesznek, de azt sem, hogy eladhatatlanok maradnának a papírok" - mondta a hírügynökségnek a gyatra csütörtöki állampapír-aukció után egy trader.

Kedden még jól ment

Kedden még jól sikerült az aukció, akkor 108,669 milliárd forint értékben tettek ajánlatot az elsődleges forgalmazók a meghirdetett 45 milliárd forintra. A kereslet nőtt az előző aukcióról, amelyen ugyanekkora meghirdetett összegre 99,564 milliárdos ajánlat érkezett.

Kollégáihoz hasonlóan fogalmazott az [origo] állampapír-piaci helyzetet firtató kérdésére Németh Dávid, az ING makrogazdasági elemzője, aki elmondta: a magyar papírok iránti keresletet visszavetette a Kósa-beszéd és a kamatcsökkentési sorozat megszakítása, Orbán Viktor pedig még nem tett le annyi konkrétumot az asztalra, ami vonzóvá tenné a magyar eszközöket. A csütörtöki aukción a bizonytalan helyzet miatt nem vásároltak be a piaci szereplők, akik vélhetően arra számítanak, hogy a következő héten magasabb hozam mellett tudják elvinni a papírokat. Az ÁKK pedig épp ezzel ellentétesen látja: most nem akarta irreális áron odaadni a magyar állampapírokat, ugyanis abban bízik, hogy legközelebb alacsonyabb hozamot érhet el.

Takaréklángon a piac

Az állampapírpiacon van mit javítani, a likviditás meglehetősen vékonyka - fogalmazott Németh Dávid, aki szerint utoljára 2007-ben volt "egészséges" kereskedés a magyar piacon, azóta nagyon óvatossá váltak a kereskedők a válság és a politikai bizonytalanságok miatt. Az elemő szerint akkoriban bankonként 1-2 milliárd forint értékű ügyletek simán előfordultak, ám azóta inkább 100 milliós csomagokkal kereskednek a piaci szereplők. Németh szerint ez azzal magyarázható, hogy a befektetők nem mernek nagy tétellel vagy vételi megbízással kimenni a piacra, mert félő, hogy nem lesz eladó vagy vevő. "Takaréklángon pörög a piac" - mondta a szkértő.

Németh Dávid és Pálmai-Pallag mellett Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint is az a legfontosabb, hogy a kormány továbbra is szigorú fiskális politikát folytasson, ismertesse a tervezet lépések részleteit, költségvetési hatásait, és tartsa a kitűzött hiányt. Ez lehet a kulcsa szerinte is annak, hogy visszatérjenek a piacra a vásárlók és Magyarország vonzóbb legyen a befektetők szemében.