Az igazgatók kirúgásával nem tud a kormány eleget spórolni

Kizárólag az állami cégvezetők számának és bérének csökkentésével nem lehet csaknem 50 milliárd forintot megtakarítani az idén, ami azt jelenti, hogy ezrek állása, illetve fizetése lehet veszélyben, ha a kormány tartani akarja a hiánycélt.

Aligha úszhatja meg a kormány a tömeges elbocsátást, illetve bércsökkentést, ha 322 milliárd forintról valóban 274 milliárdra akarja csökkenteni az állami vállalatok összes bértömegét.

A 48 milliárd forintos kiadáscsökkentésről múlt kedden beszélt Orbán Viktor miniszterelnök. Akkor a kormányfő annyit mondott, hogy 15 százalékos bértömegcsökkentésre kerül sor, részleteket nem közölt. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt ugyan elismerte, hogy lehetnek leépítések, de azt is egyértelművé tette, hogy ezek mértéke a tervek szerint nem lesz tömeges, a megtakarítások nagy része a felsővezetés fizetéscsökkentéséből és a menedzsmentek leépítéséből adódik majd.

A részletekre vonatkozó kérdéseinkkel még a múlt héten megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, de a tárca cikkünk megjelenéséig nem válaszolt ezekre. A kormányzati tervek tehát továbbra is csak nagy vonalakban ismertek. Az állami cégek nyílvános adatain alapuló számításainkból mindenesetre az derül ki, hogy a vállalatvezetőkön nem lehet csaknem 50 milliárd forintot spórolni, azaz komoly elbocsátásokkal, illetve általános bércsökkentéssel kell számolni a többségi állami cégeknél.

Az igazgatókon nem lehet ennyit spórolni

A kormány az igazgatósági tagok számát 319-ről 55-60-ra csökkentené, a felügyelőbizottsági tagok száma pedig 640-ről 450-re menne le az átalakítások után. A nyílvános cégadatok alapján egy igazgatótanácsi tag általában 80-350 ezer forintos tiszteletdíjat kap a vállalattól függően, egy fb-tag ennél valamivel kevesebbet - amennyiben átlagosan havi 200 ezer forintos juttatással számolunk, akkor a fenti posztok megszűntetésével havi nagyjából 100 millió forinttal lehet csökkenteni a kiadásokat, ami az év hátralevő részében 600 millió forintot tenne ki.

Az állami többségi tulajdonában levő legnagyobb vállalatok vezetői számításaink szerint néhány tízmillió forintot visznek haza havonta, beleértve a prémiumokat és egyéb juttatásokat is. A Magyar Villamos Műveknél a vezetők 52 tagú csoportja 60,5 milliót keres havonta, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt-nél 36,4 milliót, a Magyar Postánál 85,7 milliót - a vállalatok honlapjain megtalálható legfrissebb adatok szerint.

Mindez azt jelenti, hogy az évből hátralevő hat hónapban akkor sem lehetne pár milliárd forintnál többet spórolni a nagy állami vállalatok vezetőinek fizetésén, ha a kormány egyáltalán nem adna fizetést ezeknek a menedzsereknek. "Elég nagyravágyó célnak tűnik, főleg, ha a menedzsmentekre koncentrálnak" - mondta Halász György, a Pénzügykutató Zrt. tudományos munkatársa. Az adóügyi szakember szerint tovább árnyalja a képet, hogy az elbocsátások miatt jogos végkielégítéseket is fizetni kell majd, ha elbocsátanak embereket.

A vezetői bérek tizedelése aprópénz

A bérek lenullázásánál több realitása van a menedzser-fizetések lefaragásának, de ez nem kecsegtet komoly megtakarítással: a vezetői fizetések 10 százalékos csökkentése a nagyobb cégeknél az idei évből még hátralevő hat hónapban 20-50 millió forintot hozhat, a kisebb állami cégeknél pedig még ennél is kevesebbet: a Kapos Volánnál például körülbelül 6,5 millió forintos pluszt jelentene a vezetői fizetések megtizedelése.

A kormányfő által mondott 48 milliárd forintoshoz mérhető megtakarításokat kizárólag az állami cégek munkaválallói körében érvényesített bértömeg csökkentéssel lehet elérni. A Malév teljes bértömegéből egy 15 százalékos levonás körülbelül 11,25 milliárd forintot jelentene, ugyanez a szám a Magyar Postánál több mint 63,5 milliárd, de még az ezer főt foglalkoztató Állami Autópályakezelő Zrt-nél is 280 millió, a GYSEV-nél pedig 230 millió. A bértömeg csökkentése jelentheti az alkalmazottak ekkora hányadának elbocsátását, illetve az összes bér ekkora csökkentését is.

Nem hoz feltétlenül hasznot

Költségvetési szemponjtból azt is figyelmbe kell venni, hogy míg az államigazgatásban dolgozók bérét a büdzséből fizetik ki, addig az állami vállalatok a saját tevékenységükből fedezik a fizetéseket - végső soron ezek a kiadások is a költségvetéshez tartoznak, de az esetleges megtakarítások csak az év végén jelentkeznek majd.

"A cégek helyzetét lehet javítani ezzel" - mondta Halász György, aki szerint ugyanakkor "tulajdonképp csak a nettó részek jelenhetnének meg" a költségvetésben, mivel a többi (adók, járulékok, nyugdíjbefizetések) valamilyen formában már most is az állam pénzének tekinthetőek.

"Nem lehet számszerűsíteni"

A szóban forgó cégek "tulajdonosa az állam, de nem a költségvetésből kapják a pénzt" - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Érvelése szerint ezért, ha ezektől a vállalatoktól kívánja elvenni bértömegük 15 százalékát az állam, akkor az nem csökkenti a költségvetési hiányt közvetlenül. "Megérheti az államnak, de azt (a bértömeg-csökkentést - a szerk.) nem lehet így számszerűsíteni" - mondta Pataky Péter arra, hogy a kormány már pontosan megmondta előre, hogy mennyit kíván megspórolni.

A megtakarítás esetleg úgy jelentkezhetne, hogy az állam megkapja a hatékonyságból származó nyereséget, viszont ennek mértéke közel sem egyértelmű a szakszervezeti vezető szerint. "Sokféle állami cég van, valamelyik profit-orientált és nyereséges is, és van olyan is, amelyik nem" - mondta az MSZOSZ elnöke, aki szerint emiatt a bértömeg-csökkentés egy-egy vállalat nyereségét éppenséggel csökkentheti is.

A költségvetésnek nem 48 milliárd

Még ha a bértömeg-csökkentés nem is rontaná a hatékonyságot, és tisztán nyereségként jelenne is meg, a központi költségvetés akkor sem feltétlenül látna belőle ekkora hasznot. A vállalatok ugyanis fordíthatják a pénzt veszteségeik fedezésére, fejlesztésre vagy másra, az állam adott esetben csak a veszteségek mérséklését fogja látni. Azoknál a cégeknél, ahol az állam nem kizárólagos tulajdonos, a pozitív eredmény csak a tulajdoni hányad arányában fog a költségvetésben megjelenni, amennyiben a pénzt ki kívánja venni az állam a nyereséges cégből.

A kormány a 322 milliárdos állami vállalati bértömeg 15 százalékát kívánják megspórolni, viszont ez még ha sikerülne sem hozna 48 milliárdos könnyítést a költségvetésnek, mivel ugyan a munkaadói járulék nem számít ebbe bele, a többi teher viszont igen, tehát a bértömeg csökkentésével nem csak kiadást csökkentene, vagy bevételt növelne az állam, hanem egyben járulék-bevételekről is lemondana. A pontos számítások tehát nehézkesek, Halász György szerint "sokkal több részletet kéne ismerni a pontos számokhoz".