Elkerülik Magyarországot a fejlett világot megmentő bevándorlók

2010.07.14. 9:41

A fejlett országok nagy része abban reménykedhet, hogy a recesszió enyhültével újra a válság előtt megszokott hullámokban érkeznek majd a bevándorlók, ezzel segítve a gazdasági növekedés megindulását. Magyarország, noha már most is szenved a szakképzett munkaerő hiányától, aligha tud felszállni erre a vonatra - a hazai migráció ugyanis szinte marginális jelenség, és a jelek szerint ez nem is fog változni belátható időn belül.

Kulcsfontosságú szerepe lesz a nemzetközi migrációnak a gazdasági növekedés beindításában - egyebek között ez a megállapítás szerepel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss, Nemzetközi Migrációs Kilátások 2010 című jelentésében. A nemzetközi szervezet, melynek Magyarország is tagja, arra hívja fel a figyelmet, hogy a fejlett országokban a munkaerőhiány megszüntetése végett nagy szükség lesz a válság során visszaesett bevándorlás korábbi szintjének elérésére.

A tanulmány szerint az OECD-tagországok többsége számára a recesszió leküzdéséhez, a prosperáló gazdaság megteremtéséhez a külföldiek bevándorlási kedvének növekedése jelenti az egyik eszközt. Eközben idehaza továbbra is marginális jelenségnek számít a bevándorlás, és arra sem utal semmi, hogy a jövőben a migrációs trendek segíthetnék az ország egyelőre szerény növekedési kilátásait.

A bevándorlási statisztikák alapján ugyan Magyarország nem lóg ki a régió országai közül, de a demográfiai helyzete rosszabb: a 31 OECD-tagállam közül nálunk a leggyorsabb a népességfogyás, aminek egyenes következménye a társadalom elöregedése, és így a munkaképes korú lakosság és a foglakoztatottság alacsonya aránya, illetve szintje. Márpedig ez utóbbi tényezők jelentik a GDP-bővülés egyik fő akadályát. Az OECD egyébként már egy évvel ezelőtt azt prognosztizálta, hogy megfelelő mértékű bevándorlás nélkül Magyarországon csökkenhet az egyik legnagyobb mértékben a munkaképes korú lakosok száma az elkövetkező tíz évben.

Migrációpolitikai koncepciótlanság

"A bevándorlás hozzájárulása a GDP-hez a fejlett országokban mindig pozitív, általában 0,5-1 százalék körüli, de magyar adat erről sajnos nem áll rendelkezésre. Annyi bizonyos, hogy a migrációpolitikai koncepciótlanság már középtávon is veszteséget okoz a népesség létszámában és korösszetételében is" - mondta kérdésünkre Melegh Attila, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Intézetének kutatója.

Megjegyezte, egy általa nemrég megismert, még publikálás előtt álló finn tanulmány arra mutat rá, hogy bár a fejlett világban mindenki arra számít, hogy a migránsok hamarosan megoldják a felpörgő gazdaság munkaerőhiányát, ez nem automatikus: kérdés, hogy a munkavállalók valóban megtalálják-e a nekik kínált munkákat. Ettől függetlenül persze tény, hogy Magyarország csekély migrációs vonzereje miatt eddig a dilemmáig el sem jut.

Élénkítik a gazdaságot

A közhiedelemmel ellentétben, mely szerint a bevándorlók elveszik az őslakosok elől a munkahelyeket, az ENSZ és a Világbank tanulmányai rendre arra jutottak, hogy a migránsok - akik becslések szerint világszerte 180 millióan lehetnek - élénkítik a helyi gazdaságot és a vállalatok befektetési kedvét, így áttételesen éppen, hogy javítják a foglalkoztatottságot. Nem meglepő tehát, hogy a nagyobb befogadó országokban ma már széles körben elterjedt az az álláspont, hogy a külföldiek beáramlása a növekedés elengedhetetlen feltétele.

A munkaerő-kínálatnak a válság miatti szűkülése nyomán az OECD-országokba irányuló migráció - öt évnyi, évente átlagosan 11 százalékos növekedés után - 2008-ra 6 százalékkal, 4,4 millió főre csökkent. A 2009-es adatok további apadást mutatnak, és ha ez a tendencia nem fordul meg, a következő tíz évben a tagországok munkaképes korú lakosságának növekedése 2 százalék alatt marad - figyelmeztet a szervezet jelentése.

2000 és 2010 között még 8,6 százalékkal emelkedett a munkaképes korú lakosság száma az OECD-ben, és a bevándorlók e bővülés mintegy egyharmadát adták. A foglalkoztatottság növekedése 51 százalékban a belföldi lakosok növekvő foglalkoztatottságára, 39 százalékban a nemzetközi migrációra vezethető vissza. A természetes növekedés pedig csak Franciaországban, az Egyesült Államokban és Új-Zélandon volt a népességnövekedés fő mozgatórugója. Sok helyütt a népességnövekedés mintegy 90 százalékáért a migráció felelős.

Tompítják a demográfiai krízist

"A hazai kutatásokból tudható, hogy a külföldi állampolgárságú magyarországi népességben magasabb a felsőfokú képzettségűek aránya, mint a magyar népességben, és magasabb a foglalkoztatási arányuk is" - említette érdeklődésünkre Széll Krisztián, az Ecostat kutatója. Hozzátette, ezt a tényt némileg árnyalja, hogy az alacsonyabb végzettségűek kevésbé jelennek meg a statisztikákban, mivel ők nagyobb valószínűséggel dolgoznak a feketegazdaságban.

A migránsok gazdasági növekedéshez való hozzájárulásáról ugyanakkor Magyarországon nem készült még átfogó elemzés. "A tb-statisztikákból annyi azért látszik, hogy semmiképp sem negatívan jön ki az állam a külföldiek munkavállalásából. Amellett, mivel főleg fiatalok jönnek, a bevándorlás a demográfiai bombának nevezett kedvezőtlen trendeket is tompítja, hozzájárul a nyugdíjrendszer stabilizálásához" - mondta Széll Krisztián.

Befogadó attitűddel más lenne a helyzet

A legtöbb tagországhoz képest Magyarországon kimondottan alacsony a külföldi születésű munkaerő aránya, a legfrissebb adatok szerint az összes munkavállaló 4 százalékát sem éri el. (Csehországban, Szlovákiában ugyanez az arány 5 százalék fölötti, Görögországban 10, Németországban 13, Ausztriában csaknem 15 százalék.) A teljes népességet nézve még jelentéktelenebb, 1,8 százalék körüli a hazai migránsok aránya, noha a bevándorlás üteme 2008-ban a korábbi évek 20-25 ezres létszámáról 37 ezer fölé ugrott.

"Nem vonzó célpont Magyarország, más országok egyértelműen elszívják a munkaerőt, a magyarországi bevándorlás gazdasági hatását ezért nagyon nehéz mérni. A jövőre nézvést sincsenek számítási modellek, mert valóságidegen a kérdés, és igény sincs ilyenek készítésére" - mondta az [origo]-nak Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki kutatója.

A külföldiek távolmaradásának az ország jelenlegi gazdasági helyzetén kívül egyéb okai is vannak, legalábbis erre utal, hogy a térség hasonló gondokkal küzdő államaiban nem mindenütt ugyanezek a trendek. Hárs Ágnes szerint befogadó hozzáállással és jól felépített gazdaságpolitikával lehetne eredeményeket elérni, Csehország, például, megengedőbb szabályokkal elég sok ukrán munkavállalót volt képes vonzani. "Sajnos, a magyarországi politikai gyakorlat ambivalens, nyilvánvalóan amiatt, hogy a migráció témájában nagymértékben érintettek a határon túli magyarok" - vélte a szakember, aki szerint a bevándorlóssal kapcsolatos kérdések átpolitizáltsága is megnehezíti a migránsok érkezését és letelepedését.

A kormánynál nem téma

Sem a Fidesz választási programja, sem a kormányprogram nem ejt szót a bevándorlás kérdéséről, utóbbi csupán annyiban érinti a migráció témáját, hogy a külföldre távozott orvosokat vissza kell hívni Magyarországra. Hangsúlyosan említi ugyanakkor a dokumentum, hogy "mára a külföldi nagyvállalatok letelepedésének, de a hazai kis- és középvállalatok fejlődésének is egyik legfőbb gátjává a jól képzett szakemberek hiánya vált".


KAPCSOLÓDÓ CIKKEK