"Spekulációs hiszti" és orosz aszály drágíthatja a kenyeret

Évtizedek óta nem látott mértékben drágult júliusban a búza, az áremelkedést csak részben okozza a visszaeső oroszországi búzatermés, az árfelhajtás mögött ott van a spekulánsok tevékenysége is. Magyarországon sem lett jó a termés, a liszt drágulása szinte elkerülhetetlen, amit vagy lenyelnek a pékek, vagy pedig viszontlátunk a kenyér árában.

Csaknem négy évtizede - 1973 óta - nem látott mértékben emelkedtek az árak júliusban a búza világpiacán: pénteken a búza határidős jegyzése a chicagói árutőzsdén 8,41 dollár volt, míg július legelején még csak 4,75 dollárt kértek a kereskedők vékánként.

A drágulásnak több, egymást erősítő oka is van az [origo]-nak nyilatkozó árupiaci szakértők szerint: egyrészről a globális búzatermés a vártnál alacsonyabb lett, ami automatikusan emeli az árat, másrészről pedig ezt az árupiacra menekülő pénzügyi befektetők is kihasználták, akik az oroszországi időjárási problémákat meglovagolva igyekeznek felhajtani a búza árát.

A termés Magyarországon sem volt túl jó, a liszt így szinte biztos drágulni fog, az pedig a pékek áremelési képességén múlik majd, hogy ez mennyire látszik meg a kenyér árában: ha teljesen áthárítják a költségeket, akkor akár felével is drágulhat a fehérkenyér.

Orosz exportstop

A hirtelen búzaáremelkedés legegyértelműbb és leginkább látható oka egyértelműen az, hogy Oroszországban már öt hete aszály pusztít, múlt hét óta pedig egyre nagyobb erdő-és haszonterületek égnek, aminek következtében az ország búzatermésének már több mint ötöde elpusztult. Szárazság sújtja a búzaexport gócpontjának számító fekete-tengeri térség másik két nagy búzatermelőjét, Ukrajnát és Kazahsztánt is, ami szintén az árak emelkedéséhez járul hozzá.

A helyi gondok azért emelik meg a búza árát, mert Moszkva a folyamatosan lefelé módosított terméselőrejelzések miatt exportstopot hirdetett csütörtökön. A Kommerszant című lap szerint az orosz vezetés csütörtökön felszólította vámuniós partnereit, Fehéroroszországot és Kazahsztánt is, hogy szintén tiltsák be a gabonaexportot.

A Vlagyimir Putyin kormányfő által elrendelt orosz tilalom az augusztus 15. és december 31. közötti időszakra szól, a tervezett export mintegy fele erre az időre esett volna. Azt nem tudni, hogy a tiltás pontosan mekkora mennyiségre vonatkozik, de bizonyosan nem kis tételről van szó: a meglévő exportszerződés-állományt 500 ezer és 2,5 millió tonna közé teszik a gabonapiaci elemzők. Az orosz gabonaexport leállítása elsősorban a belföldi áremelkedés megfékezését szolgálja, ezzel ugyanis lehetetlenné teszik, hogy a termelők a magasabb árak miatt külföldre vigyék az árut.

A búzadrágulás gyorsulását láva felmerült fel a 2008-as árrobbanás megismétlődésének rémképe is: akkor tavasszal arra is volt példa, hogy 12,8 dollárba került a búza vékánként a chicagói árutőzsdén, azaz a mostani szintnél is jó 50 százalékkal magasabb volt az árjegyzés.

Amerikában jó a helyzet

Bár a másik fontos exportgócnak számító Kanadában sem rózsás a helyzet (35 százalékos termésvisszaesést várnak amiatt, hogy hatalmas területek maradtak bevetetlenül  a vetéskor történt heves esőzések miatt), de globális szinten sokat javít a képen, hogy az Egyesült Államok az elmúlt két évtized legjobb búzatermésén ül, a tengerentúlon elemzők szerint annyi búzatartalék van, hogy nemigen lehet hiány a világon. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma szerint a globális búzatartalék 2011 végére elérheti a 187 millió metrikus tonnát (egy metrikus tonna egy köbméter víz súlyának felel meg), ami 40 százalékkal több, mint 3 évvel ezelőtt.

A két évvel ezelőtti áremelkedés megismétlődésének így egyelőre kicsi az esélye, akkor ugyanis nagy volt a kereslet a gabonákból gyártott üzemanyagok iránt, mostanra pedig lecsengett ez a divat. "A jelenlegi búzaár-emelkedés inkább hiszti" - mondta az [origo]-nak Skáre Balázs, a Solar Capital elemzője, aki szerint a 2007-2008-as búzaválság idején sokkal rosszabb volt a gazdasági és búzapiaci környezet, mint most.

"Pénteken 8 dollár fölött mozgott a búza szeptemberi határidős jegyzése, tehát még az is lehet, hogy ebben a hónapban valóban a július eleji ár kétszeresére, azaz 9 dollár közelébe nőnek a jegyzések" - mondta az elemző, aki rámutatott, hogy ez még mindig jelentősen elmarad 2008 márciusi rekord-árszinttől.

Az elemző által emlegetett hiszti ebben az esetben abból adódhat, hogy számos nagy befektetési alap a vártnál jobb amerikai búzatermés miatt az árfolyamesésre játszva ún. rövid (short) pozíciókat alakított ki, vagyis drágán eladták előre a búzát, hogy a jövőbeli áresésre apellálva majd olcsón visszavásárolják azt - a kettő különbségét pedig zsebre tegyék. Ebből az is következik, hogy most sok a vevő a búza piacán, hisz a short pozíciók zárása technikai értelemben vásárlást jelent. Az árak így elindultak felfele, az eladóknak pedig természetesen az az érdeke, hogy minél inkább felhajtsák az árakat - és az oroszországi időjárási anomáliákkal ezt alá is tudják támasztani.

Hasonlóan látja a helyzetet Fórián Zoltán, az Agrár Európa tanácsadó Kft üzletág-igazgatója is, aki szerint az aszály és az áradások hírére újra elindult a csökkenő termés-előrejelzésekre alapozott árfelhajtó spekuláció a gabonapiacon. A szakértő szerint ez a "gerjesztett hangulatkeltés" emeli a búza világpiaci árát, ami áttételesen alapvető élelmiszereket drágíthat világszerte.

Van elég búzánk

A magyar piacon is a fenti okok mozgatják az árakat, a termés pedig nem lett túl jó. Magyarországon az augusztus 2-án összesített adatok szerint az őszi búza 1 millió hektáros betakarítható területének 92 százalékán megtörtént az aratás. A kedvezőtlen időjárás miatt a korábban becsültnél gyengébb lett a termésátlag: országosan hektáronként 3,7 tonna, összesen 3,5 millió tonna búzát takarítottak be a gazdák, ami a tavalyi eredménytől 20 százalékkal marad el. 

Az eddigi vizsgálatok alapján a learatott búza 60-70 százaléka olyan minőségű, amit a malmok fel tudnak használni, a fennmaradó 30-40 százalék pedig takarámyminőségű búza lesz. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt egyes területeken eltérő mértékben előfordulhatnak gombafertőzések is.

"A kedvezőtlen csapadékos időjárás miatt nemcsak a termés kisebb, de nagyobb a gombafertőzöttség is, mint egy átlagos évben, éppen ezért az ágazat szereplőitől nagyobb odafigyelés és elővigyázatosság várható el" - mondta az [origo]-nak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Tarakmánygyártók és - Kereskedők Szövetségének főtitkára. A jelentős fertőzésről felröppent híreknek ugyanakkor a nemzetgazdasági tárca közleménye szerint nincs alapjuk.

Az idei búzatermés a hazai élelmezési célú szükségletet bőven fedezi, az árpával és az ősszel betakarítandó kukoricával együtt pedig a jövő évi takarmányigény is várhatóan biztosítható. A hazai felhasználáson felül jelentős mennyiségű gabonakivitelre is számít a minisztérium. A hazai gabonapiaci árak a nemzetközi tendenciáknak megfelelően július második felétől jelentősen emelkednek, az elmúlt két hétben a búza és árpa jegyzései 20 százalék körüli mértékben nőttek.

A liszt ára emelkedni fog

A malomiparnak többletköltséget jelent, hogy ha szükséges, akár tételenként  megvizsgálja- az élelmiszerbiztonsági követelményeknek megfelelően- a malomba érkező malmi minőségű búzát. Többletköltséget fog jelenteni továbbá az is, hogy egyes malmok kénytelenek lesznek távolabbi megyékből - ahol a belvíz és árvíz kevesebb kárt tett - beszerezni egészséges árualapjukat - mondta Pótsa Zsófia. 

A fentiekből az mindenképp követlezik, hogy a liszt ára szinte bizonyosan növekedni fog. Ez nem is meglepő a budapesti tőzsdei búzaárakat látva: éves szinten ugyanis több mint 50 százalékos volt a növekedés (a szeptemberi határidős jegyzés tavaly augusztus 31-én 28 080 forint volt:, míg most 44 500 forint).

"Az, hogy emiatt növekedik-e a kenyér ára, az a pékeken múlik" - mondta a főtitkár. Amennyiben a pékek tovább tudják hárítani a lisztár emelkedését, és mindez megjelenik a kenyér árában, akkor 300 forint körül kellene alakulnia a hagyományos fehérkenyér kilónkénti árának. A kenyér árának ugyanis nagyjából 30-33 százalékát adj a liszt költsége, vagyis 30-50 százalékkal is emelkedhet a kenyérár a liszt drágulása miatt. A kenyérár nagy szórást mutat, átlagosan egy kilós fehér kenyér jelenleg 200-250 forintba kerül.

Itthon sem olyan vészes a helyzet

Optimistábban látja a helyzetet Vancsura József, Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke, szerint eannyira nem rossz a helyzet,.mint 2008-ban. "Két évvel ezelőtt hatvan forintért adtunk egy kiló búzát, most az aratás előtt 30 forint volt, de a pénteki termelői árak 50 forint körül van. Ez a két évvel ezelőtti hatvanhoz képest nem sok. A búzatermési adatokat természetesen az ágazat minden szereplője az érdekeinek megfelelően interpretálja. Ha teljesen befejeződik az aratás, akkor kiderül, hogy milyen is valójában a minőség, és lecsillapodnak a spekulánsok, megnyugszik a piac. A gabonapiac szereplőinek nyilatkozatait az érdekek mozgatják" -  mondta az [origo]-nak Vancsura.

"Búzaimportra nem lesz szükség, mert az 1,3 millió tonna, malmi minőségű egészséges búza, amire a hazai élelmiszeriparnak szüksége van, pillanatnyilag rendelkezésre áll. Az import amúgy is nagyon drága lenne, hisz nemcsak a magyar, de a világpiaci árak is magasak és a szállítás mindenképpen többletköltséget jelentene" - mondta Pótsa Zsófia.

Az alacsonyabb termés ellenére is több mint 1 millió tonna export árualappal rendelkezik Magyarország ebben a szezonban is. Általában évente 1-2 millió tonna körül exportálunk búzát.. "Nettó exportőr ország vagyunk gabonából, akkor is exportáltunk búzát, amikor csak 2,6 millió tonna termett. Az import teljesen elenyésző, éves szinten nem éri el a 100 ezer tonnát"  - mondta Pótsa.

KAPCSOLÓDÓ CIKK