Tettvágytól égő menedzser az állami vagyongazdálkodás új vezére

2010.08.13. 13:13

"Nyílt, jó kedélyű ember, néha talán túl elnéző is a kollégáival"; "igazi szellemi mérkőzés meggyőzni arról, hogy esetleg valami nem úgy működik, ahogy ő gondolja" - így jellemzik egykori munkatársai a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő új vezérigazgatóját, Horváth Gergelyt. A Magyar Posta igazgatóságának elnöki posztját is betöltő, a MÁV igazgatóságában is helyet kapó Horváth - aki egyetemi évei alatt NB1-es kosaras volt - nem tekinti magát Fidesz-közeli üzletembernek.

"Dunai Györggyel (a Betonút Zrt. tulajdonosa, a Napi Gazdaság becslése szerint Magyarország 14. leggazdagabb embere - a szerk.) együtt jártunk az Eötvös József Gimnáziumba. Tizennégy éves koromtól ismerem, még az Eötvös Öregdiák Kosaras Baráti körnek is egyszerre voltunk a tagjai. Üzleti kapcsolatunk pedig a Betonút előtt egyszer már volt, 1990 és '91 között, amikor még a Merkantil Banknál dolgoztam" - mondta Horváth Gergely az [origo]-nak, s határozottan visszautasította azt a feltételezést, mely szerint - ahogyan azt a  Népszabadság című napilap írta - a "Fidesz vezetőinek holdudvarába tartozó bizalmi emberként" került volna a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) vezérigazgatói posztjára. Az állami vagyon fölötti tulajdonosi jogokat gyakorló cég vezetése mellett ő lett a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának elnöke, és a MÁV igazgatóságnak is tagja.

Mindenképpen főnök

Az állami cégek igazgatóságainál betöltött pozíciók elnyerését MNV-vezérigazgatói mivoltának köszönheti - véli neve elhallgatását kérő egykori, a Betonút Zrt-nél szintén vezető pozíciót betöltő munkatársa, aki két évig dolgozott vele, és több közös külföldi utazáson is részt vettek együtt. "Tavaly a választások körül derült ki, hogy mégis az MNV élére kerül, előtte úgy volt, hogy építőiparos múltja miatt a NIF (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) élére teszik."

"A Posta és a MÁV az állami cégek közül kiemelt fontosságú. Előbbi évente körülbelül 80 milliárd forintos bevételt hoz a költségvetésnek adó- és egyéb befizetéseken keresztül, utóbbi nagyjából ennyit vesz ki, tehát ha jó munkát akarok végezni az MNV élén, akkor a legfontosabb vállalatok ügyeit minél jobban át kell látni. Ezen túl, a pénz-és értékpapír-forgalom lebonyolításban szerzett tapasztalatom jól jön a pénzforgalom-bonyolítást is végző Posta számára. Az első döntési szint a cégeknél van, a második döntési szint az MNV igazgatósága, a harmadik szint pedig már a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Így mindenképpen részt veszek az irányításukban, a döntéseikben és a hosszú távú stratégiájuk kidolgozásában is" - mondta el kinevezéseiről az [origo]-nak Horváth.

Belefolyt a kormánystratégiába

Horváth 2006 és 2008 között a Betonút vezérigazgatója volt, de néhány hónapig volt ügyvezető igazgató a Betonútból létrejött PannonAszfalt Építő és Szolgáltató Kft-nél is 2008 nyarán, és ült felügyelőbizottságban a PannonAszfalt tulajdonában lévő EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft-nél.

"Ez már csak az én találgatásom, de valószínűleg az történhetett, hogy az MNV élére eredetileg kiszemelt vezérigazgató valamiért nem vált be, ezért lett Horváth, ami azonban kétségtelenül magasabb pozíció, mint a NIF vezetőjének lenni." - mondta el véleményét a neve elhallgatását kérő egykori Betonút-munkatárs. "Több területen is belefolytam a kormánystratégia kialakítási munkálataiba, de felkérést csak az MNV vezérigazgatói pozíciójára kaptam"- mondta a felvetésre Horváth Gergely.

A kívülálló naivitása

"Nyílt, jó kedélyű ember, nem tudok róla negatív véleményt mondani" - mondta az [origo]-nak a korábbi kolléga. "Szinte mindenkivel jól kijött a cégnél, időnként akár még keményebb is lehetett volna."

"Általában gyorsan, néha a kívülálló naivitásával alakított ki nagyon határozott véleményt a dolgokról. Ezek után igazi szellemi mérkőzés volt meggyőzni arról, hogy esetleg valami nem úgy működik, ahogy ő gondolja. Nagyon racionálisan kellett érvelni" - festett kissé más képet Horvátról a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkára, Sterbenz Tamás, akivel 2009 tavasza és 2010 februárja között dolgozott együtt Horváth, a szövetség elnökségének tagjaként.

"Tizennégytől egészen huszonöt éves koromig versenyszerűen kosaraztam, az tette ki a fél életemet, NB1-es játékos voltam a BSE-ben. Még négy évvel ezelőtt is az első osztályú budapesti csapatban játszottam, de aztán megsérült a derekam, azóta már csak a fiaim kosármeccseire járok" - mondta el Horváth Gergely, honnan ered a kosárlabda szeretete, és miért került be a szövetség elnökségébe. Már édesapja is a BEAC élvonalbeli centere volt, és családjának többi tagja is versenyszerűen kosarazott.

Felkészült menedzser

A negyvennyolc éves Horváth Gergely egykori munkatársai szerint igazi menedzsertípus. "Dinamikus vezető, kifejezetten csapatjátékos, stratégiai szemlélettel vezette a céget, a KELER kedvelt vezérigazgatói közé tartozott, és a cég indulás óta tartó sikeréhez az ő munkássága is hozzájárult" - fogalmazta meg véleményét az MNV vezérigazgatójának vezetői képességeiről a KELER (Központi Elszámolóház és Értéktár) egyik felsővezetője, aki 1997 és 2003 között dolgozott Horváthtal.

"Tanulmányaim és tapasztalatom miatt alapvetően amerikai típusú menedzserszemlélettel rendelkezem, és itt az MNV-nél is arra törekszem, hogy a hivatali kultúra helyett az üzleti kultúra domináljon. Tehát az állami vagyongazdálkodás ne pusztán regisztrálást jelentsen, hanem folyamatos monitoringot, a problémák korai kiszűrését és kezelését, nem pedig utólagos rögzítését" - mondta az [origo]-nak Horváth arra kérdésre, hogy vajon miért őt nevezték az MNV vezérigazgatói posztjára.

Lendület és tenni akarás

"Hihetetlen lendülettel veti bele magát a dolgokba, nagyon tenni akaró személyiség" - jellemezte a vezérigazgatót Sterbenz Tamás. Miután Horváth először a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen is diplomázott, tanulmányait a University of Pittsburgh Katz Graduate Schoolon folytatta, ahol MBA fokozatot szerzett.

Első munkahelye az Ipari Fejlesztési Bank Rt. volt, onnan a Merkantil Bank Rt-hez került, ahol ügyvezető és vezérigazgató-helyettes is volt. Ezután az OTP Bank ügyvezető igazgatója lett, ahonnan 1997-ben került a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt-hez, ahol vezérigazgató volt 2003-ig. 2004-től a Budapest Bank Rt. vállalati üzletágának vezérigazgató-helyettesi feladatait látta el.

"Ég a tenni akarástól"

A Magyar Kosárlabdázók Szövetségénél eltöltött bő egy év alatt az egyik törekvése volt, hogy minden elnökségi tag egy külön területért feleljen. Ezek a folyamatok be is indultak, Horváth Gergely szakterülete a bírói munka volt. A szövetségből februárban azért lépett ki, mert már készült MNV-s teendőire, és tudta, hogy mellette nem lesz ideje a kosárszövetségre - mondta a vezérigazgató az [origo]-nak.

"Többek között azért küzdött, hogy az elnökség legyen a valódi irányító testület a szövetségben, amivel nem mindenki értett egyet" - emlékezett vissza Sterbenz Tamás. Arra a kérdésünkre, hogy mit tudott tenni a szövetségért Horváth Gergely abban a bő egy évben, amíg az elnökség tagja volt, a főtitkár azt mondta, lényegesen kevesebbet, mint amit szeretett volna, de ez nem az ő hibája volt. "Égett a tenni akarástól, de az akkori környezetben nem volt meg a fogadókészség a tervei iránt, több emberrel nem tudott együtt dolgozni. A civil életben szerzet tudását szerette volna kamatoztatni a szövetségben is, de nem volt meg mindenki részéről az együttműködés szándéka" - mondta Sterbenz.

Hasonló véleményt fogalmazott meg volt betonutas munkatársa is, aki szerint szintén külső körülmények miatt nem tudta maradéktalanul megvalósítani elképzeléseit Horváth Gergely a Betonútnál: "Voltak tervei, elképzelései, de két év alatt nem lehet túl sok mindent tenni."

 

Tervek az MNV-nél

Az [origo] azon kérdésére, hogy Fellegi Tamás miniszter korábbi nyilatkozataival összhangban hogyan fogják gyarapítani a jelenleg közel 14 ezer milliárd forint értékű állami vagyont, Horváth Gergely azt mondta, a gyarapítás nem darabszámnövelést jelent, hanem azt, hogy a már meglévő vagyon többletértékre tegyen szert.

A vízközműcégek esetleges államosítására vonatkozóan a vezérigazgató közölte, az MNV irányítása alá tartozó regionális víziközműcégekkel már folyik a közös koncepció kialakítása, hogy a jelenlegi vízdíjak mellett hogyan növelhetnék a nyereségüket. Tehát itt is értéknövelésről van szó, nem arról, hogy további társaságokba vásárolná be magát az állam - tette hozzá.

Az állami vagyon leltárának elkészítéséről azt mondta, valóban korszerű, fényképekkel és térinformatikai megoldásokkal is dokumentált vagyonleltár létrehozását tervezik hosszú távon. "Egyelőre az eljárás kidolgozása folyik, hogy pontosan milyen eszközökkel és milyen módon fog elkészülni ez a nyilvántartás. Ezután megnézzük, mennyi pénz van rá, és majd csak ezután derül ki, hogy mennyi időt is vehet igénybe az elkészítése."

A privatizációs szerződések felülvizsgálatával kapcsolatos kérdésre azzal reagált: a privatizációs szerződéseket az MNV-n belül olyan módon vizsgálják majd felül, hogy a szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesültek-e. Ez az ellenőrzés első szintje. A második szint, amikor azt vizsgálják, hogy a szerződés megkötésének pillanatában jogi szempontból volt-e valami kifogásolható, ez azonban nem az MNV feladata, hanem a hatóságoké, illetve olyan kormánybiztosoké, mint például Papcsák Ferenc - közölte a vezérigazgató.

Megkérdeztük arról is, tervezik-e a lakossági részvényvásárlás lehetővé tételét olyan állami cégekben, mint az MVM vagy a Szerencsejáték Zrt. "Nem az MNV hatásköre, hogy ebben döntsön, hanem a kormányé, és én nem tudok róla, hogy született volna már döntés erről. Ötletszinten felvetődött, hogy állami ingatlanokat kezelő alapokban lehessen esetleg ingatlanbefektetési jegyet vásárolni, de ez még annyira embrionális állapotban van, hogy beszélni sem érdemes róla" - válaszolta.

KAPCSOLÓDÓ CIKK