Stagnált a magyar gazdaság a második negyedévben az előző negyedévhez képest

Stagnált a magyar gazdaság a második negyedévben az előzőhöz képest, az előző év második negyedévéhez képest viszont 0,8 százalékot növekedett a KSH szerdán délelőtt közölt előzetes adatai alapján. Az előzetes adatok megegyeznek a korábban kiadott gyorsbecsléssel. A magyar háztartások fogyasztása 4,9 százalékkal esett vissza. Az unió GDP-je az év második negyedévében 1 százalékkal  bővült az előző negyedévhez viszonyítva. 

A magyar GDP az év második negyedévében 1,0 százalékkal, a naptárhatás kiszűrésével 0,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest stagnált a szezonálisan kiigazított adatok szerint, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán az előzetes adatok alapján, amely adatok megegyeznek a múlt hónap végén közölt gyorbecsléssel.

A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény csökkenése 2010 első negyedévében megállt. A második negyedévben az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest 1 százalékkal nőtt a GDP, a 2008. év átlagához viszonyítva ugyanakkor 6 százalékos az elmaradás.A második negyedévi GDP-emelkedés elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye.

A gyorsbecslés után Duronelly Péter, a Budapest Bank befektetési igazgatója úgy nyilatkozott az [origo]-nak, hogy a 2010-es év meglepően magas, extrém esetben közel 3 százalékos növekedést is hozhat, ettől azonban nem kell hasra esni, mert alapvetően két oka lehet.

Két nem egetrengető ok

Az egyik, hogy a recesszióban a vállalatoknak le kellett építeniük a készleteiket, részben a megrendeléseik visszaesése, másrészt a fogóeszköz-hitelezés hirtelen befagyása miatt. Most a rendelések is nőnek, és ismét van lehetőség hitelhez jutni, ami felpörgeti a vállalatok aktivitását. Az aktívabb termelés készletfeltöltésben nyilvánul meg.

A másik ok inkább technikai jellegű lehet: a statisztikai mérés és becslés sajátosságai miatt nem kizárt, hogy a 2009-es visszaesést túlbecsülte a KSH, ami miatt a 2010-es élénkülés is erősebbnek látszik. Ennek a technikai tényezőnek a hatása ugyanakkor meglehetősen bizonytalan.

Jobb számok a szaktárcától

A Nemzetgazdasági Minisztérium is még múlt hónapban javított a még az előző kormány által becsült gazdasági növekedési mutatón: a márciusban közölt 0,2 százalékos visszaesés helyett 0,6 százalékos növekedést vár a minisztérium idén, amit az előzetes várakozásokat felülmúló első negyedévi GDP-adattal és a világgazdaság vártnál dinamikusabb bővülésével indokoltak.

A nemzetgazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok második negyedévi teljesítménye. Ezen belül az ipar hozzáadott értéke - az előző negyedévben megindult tendenciát folytatva - jelentősen (10,4 százalékkal) növekedett, elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 12,2 százalékos bővülés következtében.

A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmé-nyek miatt tovább esett (-13,6 százalék). Az építőipar hozzáadott értéke tovább mérséklődött (-14,1 százalék).

A gazdasági szolgáltatások növekedtek

Az építő-ipari termelésen belül egyik építménycsoport teljesítménye sem érte el az előző évi szintjét. A második negyedévben egyharmadával kevesebb lakás épült, a költségvetésből finanszírozott nagy projektek több-sége befejeződött, hasonló nagyságú új beruházások viszont nem indultak.A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,2 százalékkal csökkent, így 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP változását.

Az előző negyedévhez hasonlóan mérsékeltebb teljesítménycsökkenés mutatkozott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (-3,8 százalék) területén, összhangban a belső kereslet, azaz a háztartások fogyasztási kiadásainak mérsékeltebb visszaesésével, mely részben az alacsony bázis hatása.

A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,7 százalékkal mérséklődött. Ezt elsősorban az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás visszaesé-se okozta. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 0,5 százalékos volt az emelkedés. Az ágazatcsoporton belül az ingatlanügyletek teljesítménye - az építőipari termelés utóbbi negyedévekben bekövetkezett visszaesésével összefüggésben - csökkent.

Keveset fogyasztanak a háztartások

A termékadók- és támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal mérsékelte a GDP első negyedévi változását. A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 4,3 százalékkal csökkent a második negyedévben, -2,8 százalékponttal járulva hozzá a GDP változásához.

A háztartások fogyasztási kiadása továbbra is visszaesést mutatott, 4,9 százalékos mértékben. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a közlekedéssel kapcsolatos kiadások továbbra is az átlagnál nagyobb mértékben csökkentek.Az ipari termelés júliusban 9 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 11,5 százalékkal nőtt tavaly júliushoz képest, az előző hónaphoz viszonyítva 1,1 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított index szerint. A termelés bővülése lassult az előző két hónaphoz képest, amikor az ipar 15,2, illetve 13,8 százalékkal növelte kibocsátását éves bázison.

A KSH jelentése szerint az idén az év első hét hónapjában az ipari termelés 9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 534 milliárd Ft aktívum keletkezett, to-vábbra is romló külkereskedelmi cserearányok mellett. Az export és az import volumene az előző ne-gyedévhez hasonlóan kétszámjegyű ütemben, 16,1százalékkal, illetve 15,4 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 1,8 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 19,0 százalékkal, importja 18,3 százalékkal nőtt. A szolgáltatások exportja 3,5 százalékkal, míg importja 1,8 százalékkal nőtt.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke az évmásodik negyedévében 1 százalékkal bővült az előző negyedévhez viszonyítva. A rendelkezésre álló adatok szerint Görögország kivételével minden tagországban növekedés volt tapasztalható. Kiugró (2 százalék vagy nagyobb) negyedéves növekedést regisztráltak Finnországban, Németországban, Litvániában és Észtországban. A többi tagország az EU-átlag körüli, illetve az alatti gazdasági növekedést mutatott. A bruttó hazai termék volumene a második negyedévben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 0,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.