Optimista kormányról árulkodik a szűkös költségvetési tartalék

2010.11.03. 13:06

Rekordmértékű, közel 240 milliárd forintos tartalékot terveztek az idei költségvetésbe, a jövő évi tervben azonban már jóval kisebb, 116 milliárd forintnyi biztosíték van arra, ha nem a várt mértékű növekedés valósulna meg. Pedig idén úgy ürült ki a válság elleni tartalék, hogy a vártnál jobb növekedési pályán mozgott az ország, a jövő évre várt 3 százalékos növekedés viszont a piac szerint optimistának számít.

Nem számol a kormány újabb gazdasági visszaeséssel, illetve a forint és az országkockázat komolyabb ingadozásával - ez derül ki az Orbán-kabinet első költségvetéséből. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a jövő évi büdzsé tervének bemutatásakor elmondta, hogy "a költségvetés 3 százalékos növekedéssel számol, ami ambiciózus, de reális, és nincs benne egy újabb válság", s ez utóbbi megállapítást a tartalékok mértéke is alátámasztja.

Bár a miniszter reálisnak nevezte a költségvetés alapját képező növekedési prognózist, a piaci elemzők körében nem ennyire egyértelmű, hogy valóban elérhető-e a 3 százalékos növekedés. Márpedig egy alacsonyabb, 2-2,5 százalékos növekedés kevesebb adóbevételt is jelent, vagyis amennyiben a kormány számítása nem jön be, úgy kiigazításra lehet szükség az egyensúly megőrzéséhez.

Dancsó József, a költségvetési bizottság fideszes képviselője az [origo]-nak azt mondta, van arra tartalék, ha nem teljesülne a kitűzött terv, de azt sem tartotta kizártnak, hogy módosító indítvány formájában bekerül egy tartalékbővítő összeg. A "rendkívüli kormányzati intézkedések" 90 milliárd forintos kerete a képviselő szerint a kedvezőtlen gazdasági folyamatok hatásainak tompítására is alkalmas. Az összeg azonban nem bőséges, a tavalyinál jóval szerényebb, a gazdasági visszaesés kockázata pedig nem szűnt meg.

Van még kockázat

A pénzügyi szakzsargonban puffernek nevezett költségvetési biztosítékot éppen a nem várt események negatív következményeinek mérséklésére különítik el a büdzsében, az újabb visszaesés kockázata pedig még nem szűnt meg. Jelenleg - többek közt - az eurózóna deflációba süllyedése, a meg nem szűnt görög adósságválság (és a hasonló spanyol, portugál, ír esetek), a tartós amerikai munkanélküliség, illetve a kínai ingatlanlufi jelentenek veszélyt a világgazdaságra, és így a magyar növekedésre, illetve áttételesen a magyar költségvetés deficitcéljának teljesülésére.

A 2011-es költségvetés alacsony tartalékszintje szakítást jelent a 2010-es gyakorlattal, az idei költségvetést ugyanis úgy alkotta meg az előző kormány, hogy addig nem látott nagyságú tartalékot tervezett be és többfajta költségvetési gondra is felkészült a kabinet. A válságból adódó bevételkiesések fedezésére 98,6 milliárd forintot, az országkockázat esetleges romlása miatt megugró kamatkiadásokra 50 milliárd forintot tett félre Oszkó Péter Pénzügyminisztériuma, s ezek mellett 57,3 milliárd forint általános tartalék, illetve 33 milliárd céltartalék is rendelkezésre állt - ez összesen 238,9 milliárd forintot jelentett, ami rekordértéknek számított.

Leapasztott tartalékszint

A Matolcsy György féle 2011-es költségvetés ennél jóval szerényebb kockázatokkal számolt, az össztartalékok is alig haladják meg a 110 milliárd forintot. A gazdasági válság idejére speciális eszközként betervezett tavalyi stabilitási és kamatkockázati tartalék egyáltalán nem szerepel az idei büdzsében, míg a céltartalékokra is csak 12 milliárdot szántak a tervezők.

Létrehozták azonban az önkormányzati fejezeti tartalék kategóriát, amelyre 14,05 milliárdot kalkulált a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely célja - a törvénytervezet indoklása szerint - "hogy az Országgyűlés által a helyi önkormányzatok számára jóváhagyott támogatások az önkormányzati alrendszeren belül kerüljenek felhasználásra".

Bővítené a terv a kormányzat pénzügyi mozgásterét különleges helyzetekkor, például természeti katasztrófa esetére. Eddig az általános tartalék címen különítettek el pénzeszközt (idénre 57,3 milliárdot), a jövő évben ezt már "rendkívüli kormányzati intézkedésekre" elkülönített 90 milliárd forint fogja fedezni.

A különleges helyzetre való felkészülést az idei év eddigi történései alátámasztják. Tavasszal a tiszai árvíz, ősszel az ajkai iszapkatasztrófa igényelt nem várt mértékű költségvetési forrást. Az általános tartalék keretét bővítette is a "nélkülözhetetlen feladatok finanszírozására" hivatkozva az új kormány, mégpedig úgy, hogy a Mol tiltott támogatásnak minősített és ezért visszafizetett 35,2 milliárd forintját tartalékként bevezeték a költségvetésbe.

Hamar elfogytak az idei tartalékok

Az idei büdzsé rekordtartalékokkal készült, de a szűk költségvetési mozgástér már februárban kikezdte a tartalékokat, ami miatt tavaszra gyakorlatilag védtelenné vált a büdzsé egy újabb visszaesés esetére.

Az idei költségvetéssel kapcsolatban politikai vihar kerekedett (Varga Mihály miniszterelnökségi álllamtitkár, a Fidesz alelnöke a "költségvetési csontvázak" feltárására kapott megbízást Orbán Viktor miniszterelnöktől, Matolcsy György pedig hétfejű sárkánnyal vívott küzdelemről beszélt), és bár az álláspontok eltérőek, de annyi biztos, hogy a költségvetés gondjait nem a romló gazdasági teljesítmény okozta: a büdzsét ugyanis 0,9 százalékos visszaesést feltételezve készítették, miközben valójában 1 százalék körüli növekedést hozott a 2010-es év.

Oszkó Péter az előző pénzügyminiszter már februárban bejelentette, hogy zárolja a kormány a stabilitási tartalék közel 100 milliárd forintos keretét. Akkor azért volt erre szüksége a kormánynak, mert egyrészt az Alkotmánybíróság megsemmisítette a vagyonadó ingatlanokra vonatkozó részeit, ami miatt körülbelül 50 milliárd forinttól esett el a költségvetés, másrészt eleve rosszabbul teljesültek az adóbevételek a vártnál.