Kommunikációs káoszban oldanák meg az ír válságot

2010.11.16. 18:23

Napokig ellentmondó hírek keringtek a nemzetközi sajtóban arról, hogy Írország tárgyal-e az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal egy mentőcsomagról, kedden Brian Cowen kormányfő közölte, hogy csak a bankok mentéséről van szó. A miniszterelnök már hétfőn is arról beszélt, hogy nem mentőövről van szó, a kommunikációs káoszban azonban összemosódott a kettő, amit felerősített, hogy az ország függetlenségét érintő szimbolikus üggyé vált kérdés.

Napok óta zajlik a huzavona, hogy Írország kérjen-e pénzügyi segítséget a nemzetközi partnerektől költségvetésének rendbe tételére vagy se. Az ír miniszterelnök, Brian Cowen kedd délután közleményben tájékoztatta a parlamentet, hogy tárgyalások folynak Írország, a Nemzetközi Valutaalap és az Unió között, de nem a görög típusú költségvetési mentőövről, hanem a bankrendszer konszolidálásáról.

A kormányfő hétfőn úgy nyilatkozott, hogy az unióval csupán a bank- és pénzügyi rendszer stabilitásáról egyeztettek, segélyről nem. "Írország nem kezdeményezi az állam uniós segélyből való finanszírozását, mivel a következő év közepéig biztosított a finanszírozás" - mondta a kormányfő. Egyes miniszterek nyilatkozatai azonban szimbolikus harcot csináltak a kérdésből, s szilárdan tagadták, hogy tárgyalnának a mentésről.

Kommunikációs káosz

Az uniós ügyekért felelős ír miniszter érvei között már az ország függetlenségének megőrzése is megtalálható volt. "Ez nem nemzeti büszkeség kérdése. Nagyon fontos, hogy egy független ország a kezében tartsa a fő ügyeket" - mondta Dick Roche a nemzeti rádiónak, aki hozzátette, hogy nem lenne jó a nemzetközi segítségért rohanni, amikor "világos, hogy erre nincs is szükség." Az ír vállalkozásügyi miniszter, Batt O'Keeffe pedig azt mondta: "az ország nehezen harcolta ki a függetlenségét és a kormány nem fogja ezt feladni senki kedvéért".

Több hivatalos cáfolat ellenére kedden, még a délutáni közlemény előtt, a Bloomberg azt írta egy, az ügyre közelről rálátó forrásra hivatkozva, hogy az ír kormány a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval tárgyal egy mentőcsomagról. Sőt, a Royal Bank of Scotland egyik vezető közgazdásza szerint órák vagy napok kérdése volt csak, hogy megállapodjanak - ebből pedig azt várhatta a piac, hogy az EU alkalmazza az idén felállított mentőmechanizmusát.

"Ha ott a pénz, csak vedd el!"

A politikusok érvelése alapján arra következtethetnénk, hogy ha Írország az Európai Pénzügyi Stabilitási Alaphoz fordulna segítségért, azt az írek megaláztatásnak és egyfajta nemzeti szégyennek látnák. A BBC dublini tudósítójának riportja szerint, amelyet az ír válság társadalmi fogadtatásáról készítet, a kérdésben nincs társadalmi egyetértés.

A BBC riportere érzékelhető különbséget látott a fiatalok és öregek hozzáállása között. Egy munkanélküli frissdiplomás például egyszerűen úgy érvelt: "ha ott a pénz, csak vedd el! Miért ne tennéd?", míg egy másik fiatalember egy korábbi politikai ütközetre utalt vissza: "mi mentettük meg Európát, amikor igent mondtunk a Lisszaboni Szerződésre, most rajtuk a sor, hogy segítsenek rajtunk. Itt az idő a törlesztésre" - mondta. (Írország 2009-ben népszavazáson elfogadta az EU reformját jelentő szerződést, de a késleltetéssel az egész reformfolyamatot veszélyeztették.)

Az idősebb generáció azonban inkább a függetlenség jelszavával érvel. Példaként egy öreg nyugdíjas szavait idézte a riport: "alkalmasnak kell lennünk arra, hogy a saját lábunkra álljunk, és magunk oldjuk meg a bajt. Meg tudjuk tenni. Mi, írek, szorult helyzetben vagyunk a legjobbak. Ugyanúgy, mint a rögbipályán vagy a ringben".

Az írek nem maradnak uniós segítség nélkül

Az Európai Uniót nem hagyja hidegen az ír szegények helyzete. A héten kezdődött a karácsony előtti segélyakció, amelyben 50 tonna cheddar sajtot osztanak szét a rászorulók között. A szokatlan akció természetesen vicceknek adott alapot, bizonyítva, hogy az íreket nem hagyta el a humorérzékük. Egy közösségi oldalon sajtos szóviccek jelentek meg, mint az "un-brie-lievable" (a brie sajt és a hihetetlen szó angol megfelelőjének keverékéből), vagy az "it must be for the grater good" kifejezés, amit alapesetben "greater" szóval írnának és a "nagyobb jóért" jelszót jelentené, így azonban a "reszelt jóért" a jelentése.



A pénzügyi segítség - úgy, mint Görögország esetében - nem lenne feltétel nélküli, vagyis szinte biztosan kemény megszorításokkal járó, szigorú költségvetést kérnének a hitelezők - s ezt a gazdasági függetlenséget féltik az írek. Emiatt a politikai érvek azonban legalább olyan mértékben fontosak, mint a gazdaságiak, a brüsszeli segítség elfogadása ugyanis könnyen az alig 3 fős kormánykoalíció szakításához, vagyis a kormány bukásához vezethet.

Drágának bizonyult a "legolcsóbb bankmentés"

Noha Írországot a következő Görögországként emlegetik, a két állam problémái jelentősen eltérnek egymástól. Az íreknél nem a központi költségvetés lazasága okozta a legnagyobb gondot - bár idén az egyedül is összehozna a GDP 12 százalékára rúgó hiányt -, hanem a bajba került bankokba pumpált óriási összegek. Viszont hiába állna meg a költségvetés a saját lábán, a bankrendszer borulása a büdzsét sem kímélné - arról nem is beszélve, hogy egész Európában, s így a világgazdaságban is új vihart kavarna.

Két éve, amikor a válságpánik kellős közepén az ír kormány garanciát vállalt a bankrendszer összes kötelezettségére, a pénzügyminiszter, Brian Lenihan még azt mondta, hogy "ez minden idők legolcsóbb bankmentése". Az ír kormány 2008 végén 5,5 milliárd euróval segített ki három bankot. Mostanra azonban mégis nagyon drágának bizonyult, mert az ír államnak a vártnál sokkal nagyobb mértékben kellett helytállnia. Írország egy 6 milliárd eurós (közel 1700 milliárd forintos) megszorítással kezdi meg a költségvetés szanálását, mivel a költségvetés hiányát nekik is 3 százalék alá kell szorítaniuk.

Jellemző, hogy csak az ír vállalati piac egyik fő hitelezője, az Anglo Irish Bank stabilizálása több mint 30 milliárd euróba kerül. Az ír állam már többször kisegítette a hitelintézetet, a veszteségek miatt ugyanis a működéshez szükséges szint alá csökkent a tőkeállománya. De a bankrendszernek vannak még gyenge láncszemei, ilyen az ország második legnagyobb bankja, az Allied Irish Banks is.

Szétfeszítenék a bankok a büdzsét

Írországban a bankok hatalmasra nőttek a gazdaság méretéhez viszonyítva, így az esetleges bukásuk aránytalanul nagy terhet róna, illetve rótt eddig is, a büdzsére. A legpesszimistább jóslatok szerint, ha a bankmentésekre költött összegeket is beleszámítják a hiányba, akkor döbbenetes arányú, a GDP 32 százalékát elérő deficit jöhet ki. Ennek elkerülésére Írország adóemelésre kényszerülhetne, amivel megszűnne az ír gazdsági csoda alapja, az alacsony adószint.

A bankok elsősorban azért vannak rossz bőrben, mert a válság előtti években felfúvódott ingatlanár-buborék kipukkadása (50 százalék körüli áresés) nyomán óriási veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni az ingatlanpiacon. Az újabb kedvezőtlen fejlemény pedig a betétesek elvándorlása: egyre többen veszik ki a pénzüket az ír pénzintézetekből, és helyezik el valamely, általuk biztonságosabbnak vélt ország bankjában, elsősorban Nagy-Britanniában, de a kontinensen is.

 

Forrás: AFP
Az ingatlanpiac megmérgezte a bankokat

 

E jelenségről egyelőre nem állnak rendelkezésre adatok, a Wall Street Journalnak név nélkül nyilatkozó bennfentesek "tekintélyes" mennyiségű betét kivonásáról számoltak be. A gond az, hogy a bankok így nem jutnak friss forrásokhoz, ami végzetes következményekkel járhat. "Már krízisüzemmódban működünk" - idézte forrását a WSJ. Ez azt jelenti, hogy a bankokat az ír jegybank, illetve az Európai Központi Bank hitelezi - de kérdés, meddig hajlandó erre.

Európa tesztje is az ír mentés

Az EU, illetve az eurózóna szempontjából aggasztó, hogy jóllehet most Írország van a figyelem középpontjában, távolról sincs egyedül a fenti gondokkal, a befektetők szemében Portugália és Spanyolország is egyre inkább a veszélyzónához tartozik. Az esetlegesen kialakuló további válsággócok későbbi kezeléséhez mindenesetre mintát adhat, hogy miként oldják meg az ír problémát. A megoldás ráadásul az idén elfogadott európai mentőmechanizmus tesztje is lenne, hiszen Görögországot még nem ennek keretében húzták ki a bajból.

Egyelőre biztató jel, hogy a piac idegessége ugyan érezhető, de pánik nincsen. A hétfői adatok szerint a 10 éves ír állampapírok hozama a múlt hét végi szintről még csökkent is - ez azt jelenti, hogy a befektetők olcsóbban hajlandók finanszírozni Írországot, mint pár nappal korábban, vagyis kevésbé tartják kockázatosnak. Egyes elemzők szerint azonban ez csupán a kivárást jelzi az uniós vezetők küszöbön álló tárgyalásai előtt.