Kopits: Csak Venezuelában szüntettek meg költségvetést ellenőrző intézményt

2010.11.22. 10:31

Egyetlen olyan ország van, ahol megszüntettek a költségvetési tanácsot: Venezuelában, Hugo Chavez - mondta az [origo]-nak Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke, aki a képviselőknek szeretett volna üzenni a parlamentben elmondott személyes hangvételű beszédével. Kopits magát és intézményét inkább pulikutyaként, mint fogatlan oroszlánként látja, szerinte a kormány óvatos volt a jövő évi költségvetéssel, de középtávon már nem ennyire bizakodó, például túl ambiciózusnak tartja a kormány egymillió munkahelyes tervét.

"Nyugati határon túli magyart", "Klebelsberg Kunó államtitkárának leszármazottját, "menekült apácáktól, angolkisasszonyoktól" magyar irodalmat tanuló embert láthatott az országgyűlésben, aki csak a beszéde utolsó perceit figyelte múlt hétfőn a parlamentben. Miért tartotta fontosnak, hogy a miniszterelnök és a képviselők előtt beszéljen ezekről?
-
Úgy vezettem be, hogy az utóbbi időben - mondjuk úgy - nem nagyon kedvesen kezeltek a média egyes orgánumai. Az egyikben azt írták, hogy milyen luxusirodákba, üvegházakba fogunk beköltözni. Holott én nem is veszem igénybe azokat az előjogokat, amik járnának. A tisztségem még magasabb rangú is, mint egy miniszteré, itt állhatna állandóan a szolgálati Audi sofőrrel, kifizethetné az állam a lakásomat, előkelő üdülőkbe járhatnék, de mindezeket nem veszem igénybe. Az utóbbi hónapban az egyik napilap vezércikke a személyemet támadta és azóta is mintha kampány folyna.

Az országgyűlés korelnöke (Horváth János fideszes képviselő - a szerk.) 40 éve jól ismer. De a kormánypárti képviselők közt van más kolléga és barát is, aki pontosan tudja, hogy milyen a világnézetem, mi a motivációm, amiért itt vagyok Magyarországon; azonban a nagy többség nem tudja. Tágabb összefüggésben szerettem volna reagálni arra a vezércikkre, amely egy befolyásos napilapban jelent meg nemrég, és amely sok mindennel megrágalmazott, sőt Sztálinhoz hasonlított. A cél valószínűleg saját személyem és az intézmény lejáratása, hitelességem aláásása annak ellenére, hogy épp a kormány és az ország hitelességét próbálom segíteni helyreállítani.

És miért a Parlamentben mondta el ezeket? A nyilvánosság miatt vagy azért, mert a képviselők és a kormány is ott volt?
-
Főleg, hogy a mi első számú ügyfeleink, a képviselők hallják. Sokszor úgy gondolják, hogy a Költségvetési Tanács csak kritizálni tud, de nyilván egy ilyen intézmény a mindenkori kormányt zavarja, sőt nagyon is zavarja - főleg, ha a munkánkat elvégezzük - de ez világszerte így van. Hálátlan szerep. Idővel a kormányok és politikai pártok rájönnek majd arra, hogy különlegesen hasznos egy független intézmény, főleg egy olyan országban, ahol nagyon alacsony a gazdaságpolitika hitelessége.

Attól nem tart, hogy a beszédzáró "hajrá Magyarország, hajrá hitelesség" a politikai mezőbe való betévedés? Nem fél attól, hogy ezt esetleg provokációnak fogják fel kormányoldalon? (Varga József kormánypárti képviselő pénteken a költségvetéshez benyújtott módosító indítványa 835-ről 10 millióra csökkentené a Költségvetési Tanács keretét, azaz ugyan meg nem szüntetné az intézményt, de lényegében ellehetetlenítené. Az interjú a módosító indítvány nyilvánosságra kerülése előtt készült - a szerk.)
- Senkitől nem hallottam vissza, hogy ezt ne lett volna szabad mondani. Amikor kimondtam, akkor én teljesen pártsemlegesen a magyar emberre, adófizető polgárra gondoltam, ebben nincs semmi hátsó gondolat. És nem vagyunk fából faragva, mindenkinek, nekem is vannak érzelmeim. Van olyan alkalom az életben, amikor ezeket ki kell fejezni.

Az, hogy egy ilyen terepet választott ezen gondolatok elmondásához, hozzá tartozik, hogy ott ült a kormányfő is...
Nagy megtisztelésnek tekintem, hogy ott ült és éppen akkor nem hagyta el a termet.

Kopits György parlamenti beszéde (a személyes rész 20:48-tól látható)

Orbán Viktorral milyen a kapcsolata? Szoktak egyeztetni, kikéri a véleményét?
Orbán Viktort régóta ismerem. Mikor itt éltem Magyarországon a 90-es években, mint a Valutaalap képviselője, évente többször találkoztunk. Fontos volt, hogy a különböző politikai pártok vezetőit állandóan tájékoztassam véleményemről és az akkori kormánnyal való kapcsolatokról. Azt gondolom, hogy ez kölcsönösen hasznos volt. Legutoljára pedig egy éve találkokoztunk, mikor felkért, hogy mint a KT elnöke tájekoztassam a frakcióját.

Jelen helyzetemben nyilván nem az a cél, hogy egyeztetett álláspontunk legyen, ebben az értelemben nem is lenne ildomos egyeztetni. Kikérhetné a véleményem, kérhetne tájékoztatást, de nem teszi. Gondolom, nagyon el van foglalva és ez részemről rendben is van. A lényeg, hogy a függetlenségünket meg tudjuk tartani. A kormány ezt tiszteletben tartja.

A nyilvánosan is elérhető anyagok szerint a Költségvetési Tanács jövőre kisebb, az utána következő évekre azonban jelentősen nagyobb hiányt vár, mint a kormány. Miből adódik az eltérés?
-
Több apró dologból. Az egész makropályát egy olyan modell segítségével jelezzük előre, amely a várakozásokat is figyelembe veszi. Nem kell csodálkozni, hogy valamennyire eltérnek, el is fognak térni az előrejelzéseink. Megmondom őszintén: nem tudjuk, hogy a kormány milyen előrejelzési módszereket használ. Nagyon sok esetben nincsenek hatástanulmányok, alig van, amiről egyáltalán tudunk, kockázatelemzésről nem is beszélve.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
"Nekem is vannak érzelmeim"

Azért vannak egyes tételek, amelyekről tudjuk, hogy miért térnek el. Ilyen a bértömeg-becslés, amiben van különbség a kormány és a tanács számítása között. De a kormánytól megkaptuk erre a magyarázatot, az egyik helyettes államtitkár elmondta, hogy valójában tartalékokról van szó. Ezek részben magyarázzák, hogy miért is néz ki óvatosabban a kormány fiskális előrejelzése.

Tehát a kormány elrejtett tartalékokat a költségvetésben?
-
Vannak bizonyos tartalékok, de nem akarom azt mondani, hogy ezek rejtett tartalékok. Mindenesetre nem mindig megjelölt tartalékok. A jövő évre tervezett költségvetésre vonatkozóan elsősorban nem az alapadataink, hanem a módszertanaink térnek el. Óvatosak, ami egy kormány esetében inkább dicsérendő.

Ezek szerint az óvatosságban van a tartalék?
-
Így is mondhatjuk. Az óvatos tervezés más országokban is bevett kormányzati gyakorlat. Az lenne a baj, ha a költségvetési számítások túl optimista makrogazdasági feltételezéseken alapulnának.

Kulcskérdés lesz jövőre a nyugdíjpénztári visszalépés. A Költségvetési Tanács szerint egyszeri tételként ez nem alkalmas a nyugdíjhiány befoltozására. Egy fideszes képviselő szerint azonban dinamikus szemléletben a gazdasági növekedés, a kamatteher, valamint kamatkockázat csökkenése befoltozza a lyukat. Mit gondol erről?
- Most már középtávról beszélünk. Fontos megkülönböztetni 2011-et a középtávtól. Mindaz, amit elmondtam 2011-re, az nem feltétlenül releváns középtávon, ahol azt látjuk, hogy túl nagyralátó, nagyon optimista a kormányzati előrejelzés.

Vannak bizonyos következetlenségek, amelyek magyarázatot kívánnak. Veszélyes a mai körülmények között túl optimistán magasra tervezni mondjuk a növekedést, vagy alacsonyra a kamatlábakat.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
"A lényeg, hogy a függetlenségünket meg tudjuk tartani"

Több országban a kormány nem csinál makrogazdasági előrejelzést, hanem átveszi a különböző kutatóközpontok, elemzők számításainak egyfajta - szélsőséges véleményektől megtisztított - átlagát. Ennek a megoldásnak komoly előnye, hogy nem kényszerül a kormány magyarázkodásra, nem kell a saját számait eladni. Ez a hitelességének is segít, ha csak átveszik. Kanadában, egy időben még azt is megtették, hogy - az óvatosság jegyében - a piaci elemzők növekedési előrejelzéseinek átlagából levontak, a kamatláb előrejelzéshez pedig hozzáadtak fél százalékpontot.

Nagy Britanniában az új, konzervatív kormány egyik első intézkedésével létrehozta a Költségvetési Felelősség Hivatalt, amely ezentúl a pénzügyminisztérium helyett elvégzi a számításokat. Amikor márciusban Budapesten rendeztünk konferenciát független költségvetési intézményekről, én is pont ezt az újítást javasoltam. Nagy Britanniában ez már bevált, és részben ennek hatására le is ment az elvárt hozamfelár.

Mit gondol, helyes az ágazati különadókra építeni középtávon a bevételek egy jelentős részét?
- Nem akarok különösebben véleményt mondani, hogy az egyik adót jobban szeretném, mint a másikat. Értékválasztási kérdés is, hogy például magasabb kulcs szerint adózzanak-e a magasabb jövedelmek. A különféle adók között van különbség abból a szempontból, hogy mennyire változtatják meg a gazdasági szereplők viselkedését. Ezt nevezi a szakirodalom torzításnak. Néha előfordul, hogy ez a torzítás kívánatos, mint például a környezetterehelési adók, ahol éppen az a cél, hogy megváltozzék a viselkedés, csökkenjen a szennyezés. Az esetek legnagyobb részében azonban a torzítás nem kívánatos, mivel visszafogja a teljesítményt. Jobb ezért nem torzító adókra építeni egy költségvetést, de megértem azt is, hogy miért döntött így a kormány: gyorsan és - egy-két éves távon - viszonylag nagy biztonsággal beszedhetők.

Kopits György

Budapesten született 1943-ban, majd Dél-Amerikában nevelkedett, tanulmányait az Egyesült Államokban és Svájcban végezte. 1974-től a Nemzetközi Valutaalap (IMF) különböző főosztályain dolgozott, majd 2004-2009 között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának volt tagja. A 2008-ban a költségvetési fegyelem erősítésére független intézményként létrehozott Költségvetési Tanács élére 2009 februárjában egyhangúlag választotta meg a parlament.



Ehhez képest, kisebb mértékben ugyan, de meghosszabbították 2014-ig, legalábbis a szándékot bejelentették.
-
Így van. Feleannyi bevétellel, de meg van mindegyik hosszabbítva. Erre még mi is, és gondolom, az érintett iparágak is várják a magyarázatot.

Az Alkotmánybíróság már nem semmisíthet meg költségvetést és adózást érintő törvényeket, de vajon mit szól majd az Európai Bíróság, ha valaki azzal érvel, hogy a magántulajdona kerül veszélybe a nyugdíjpénztárak átalakításával. Ilyen kockázatokkal számol a Költségvetési Tanács?
-
Én nem számolok ilyennel, de megmondom őszintén, ez olyan terület, amelyben nem vagyunk illetékesek.

Milyen bizonytalanságot jelent a nemzeti eszközkezelő? Az állami garanciavállalások a költségvetést is érintik.
-
Az eszközkezelőre vonatkozó konkrét terveket egyelőre nem láttuk. Amennyiben valóban lesznek benne állami garanciát igénylő elemek, akkor nyilvánvalóan szükség lesz e kockázatok mérlegelésére és szükség szerinti árazására ugyanúgy, mint például az úgynevezett PPP-konstrukciók vagy a nyugdíjbiztosítás esetében. Az állami garancia önmagában egy gazdaságpolitikai eszköz, amely bizonyos helyzetekben, bizonyos problémák megoldására teljesen megfelelő lehet. A problémát az szokta okozni, ha a kockázatokat nem mérik fel, nem számszerűsítik és a költségvetésben nem tervezik. Érdemes lenne kockázatelemzést végezni a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban arra vonatkozóan is, hogy melyik korosztályok, milyen felhalmozott vagyonnal fogják a visszalépést választani a magán-nyugdíjpénztári rendszerből az állami pillérbe. Valószínűbb, hogy az 50 év felettiek fognak először visszalépni, tehát az ebből fakadó többletkiadás viszonylag hamar, akár 10 éven belül megjelenik.

A tanács szerint a kormány foglalkoztatási tervei nem feltétlenül valósulnak meg, a következő 4 évben nem 400 ezer, hanem legfeljebb 100 ezer új munkahely jöhet létre.
- Gond van mind a munkakereslettel, mind a munkakínálattal. A jövedelemadók olyan módon csökkennek, hogy nem azokat a csoportokat ösztönzik többletmunkára, amely csoportokban még lenne szabad munkaerő. Elsősorban az alacsonyan képzettek és a kisgyermeket nevelők. A munkakeresletet nem tudja serkenteni jelentősen a jövedelemadók csökkentése ahol a csökkentés megtörténik.

A Széchenyi-terv vitaanyagait figyelembe veszik?
- Figyelembe vettük, de kevés olyan konkrétumot tartalmaz, amely abba az irányba mutatna, hogy nagyobb mennyiségű munkaerőt fog sikerülni a munkaerőpiacra bevonni annál, mint amivel mi számolunk.

A tervből az derül ki, hogy éppen azokat az ágazatokat fejlesztenék, ahol az alacsony képzettségűeket lehet foglalkoztatni: építőipar, turizmus, mezőgazdaság.
-
A szándék, az világos. De nem látjuk, hogyan érhető el ekkora mértékű növekedés egy-két éven belül, márpedig a középtávú költségvetési tervek ezt irányozzák elő.

A bejelentett adótervek mennyiben tudnak hozzájárulni a foglalkoztatottság emelkedéséhez?
- Amint a nemzetközi példák is mutatják, sajnos csak szerényen. Szlovákiában például elenyésző foglalkoztatási hatása volt az egykulcsos adó bevezetésének. Valamennyi többletet hozhat, de csoda nem várható. Éppen ezért nem is célszerű erre nagy ívű terveket alapozni.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Sok az egymillió munkahely

Az egymillió új munkahely 10 év alatt...?
- ...sok. Tekintettel a munkakínálat struktúrájára és a keresleti oldalra is. Különösen nem várható, hogy ezek teljes munkaidős állások legyenek.

A költségvetési bizottság ülésein azt tapasztaltam, hogy a képviselők ugyan megkapják a Költségvetési Tanács anyagait, de még az ellenzékiek sem olvassák. Hogyan éli meg ezt a tanács?
- Nem lehet általánosítani. Mindenki azt és annyit olvas el belőle, amennyi a saját szakterületéhez szükséges és érdeklődésének megfelel. A munkánk viszonylag új, nem a huszadik éve kapják rendszeresen anyagainkat, még nem tudják, hogy mit, hol kell keresni. Az MNB inflációs jelentése sokkal régebbi, sokkal jobban ismert, de azt se olvassák el elejétől végéig.

Az elmúlt hetekben hangzottak el olyan vélemények, amelyek megkérdőjelezték a Költségvetési Tanács szerepét. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke például "fogatlan oroszlánnak" nevezte a tanácsot. Vannak "fogai" a költségvetési tanácsnak, vannak eszközei, amivel hathat?
- Bizonyos mértékig igaza van, hogy fogatlan. Egy biztos, nem akarunk vérengző oroszlán lenni. Magunkat és személyesen magamat egy pulikutyának tekintem: próbáljuk elterelni a nyájat a szakadék mellől. De azt is mondta, hogy ez egy válságintézmény, pedig azokban az országokban, ahol ilyen intézmény működik, nem így tekintenek rá. Egyetlen olyan ország van, ahol megszüntettek egy ilyen intézményt: Venezuelában, Hugo Chavez.

Hogyan látja a Költségvetési Tanács jövőjét? Reménykedik benne, hogy a tanács anyagait is rutinszerűen forgatják majd, mint az MNB inflációs jelentését?
- Már most is ismernek minket. Úgy látom, hogy nagyon gyorsan előrehaladtunk. Múlt évben még voltak kérdések, hogy: mi a Költségvetési Tanács, mi a feladata, mi a célja? Most már sokkal jobban tudnak erről a képviselők is és általában az emberek. Egyre többször hallani a kérdést: na és mit szól ehhez a Költségvetési Tanács?

KAPCSOLÓDÓ CIKK