Több egyszerű névcserénél a nyugdíjadó bevezetése

2010.11.25. 16:51

Nyugdíjadóvá nevezné át a kormány a munkáltatói járulékot, így ugyanis a magánpénztárakban maradóktól el lehet majd vonni az állami nyugdíjat akkor is, ha a munkáltatójuk továbbra is fizet utánuk közterheket. Egyéni szinten a változás jelentős, az adóért ugyanis a járulékkal ellentétben nem jár ellentételezés, miközben a tébéjárulék már eddig is inkább egy adóra hasonlított, a nyugdíj nagyságának ugyanis alig volt köze a járulékhoz.

Nyugdíjadóvá válik az új nyugdíjrendszerben a bruttó bér 24 százalékát kitevő munkáltatói járulék, így az államnak ezen befizetések után nem keletkezik majd nyugdíjfizetési kötelezettsége - ezzel a technikainak tűnő megoldással biztosítaná a kormány, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagság mellett döntők után továbbra is fizetnie kelljen a munkaadójuknak, de az állami nyugdíjból ne tudjanak részesedni. A jogi státusz megváltoztatását Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjügyi megbízottja jelentette be csütörtökön.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán közölte, hogy a kormány elfogadta az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépés szabályairól szóló javaslatot  (a szerdai bejelentésről itt olvashat részletesen). Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ezt milyen jogi megoldással érné el a kormány, ezt pontosította csütörtökön Selmeczi. Matolcsy azt mondta: aki a magánpénztári rendszerben marad, az a 24 százalékos munkaadói befizetés után nem lesz jogosult az állami nyugdíjra, vagyis nyugdíjbefizetéseinek 70 százalékát elveszíti, és kiesik az állami szolidaritás rendszeréből (az erről szóló törvényjavaslatot pénteken nyújtja be a parlamentnek a kormány).

Az új rendszerben az eddigi információk alapján a jogosultság tehát a munkavállalói járulékhoz kapcsolódik majd, a nyugdíjadó pedig csak egyike lesz az állami bevételeknek - a kormánynak pedig elég lesz olyan nyugdíjszámítási módszert meghatároznia, ami a munkavállalói járulékból vezeti le a nyugdíj nagyságát. A nyugdíjjárulék adóvá tétele makrogazdasági értelemben jóval kisebb változást jelent, a társadalombiztosítási járulék ugyanis már eddig is inkább adóként viselkedett a magyar gyakorlatban, és nem sok köze volt a biztosítási logikához. Ez utóbbi ugyanis azt tételezné fel, hogy a nyugdíj esetében nagyrészt a várható élettartam határozza meg a fizetendő díjat, miközben jelenleg a bruttó bér nagysága a meghatározó tényező.

Ellentételezés vagy fedezet?

A járulékok adóvá tétele több egyszerű átnevezésnél, az adókhoz és a járulékokhoz ugyanis más jogosultságok kapcsolódnak - bár ez csak a közgazdasági fogalmakból adódik, az államháztartási törvény ugyanis nem definiálja sem az adó, sem pedig a járulék fogalmát.

"A befizetett adó után semmilyen ellentételezés nem jár, vagyis a teljesített kötelezettség és az abból finanszírozott közjavakhoz való hozzájutás között nincs kapcsolat" - mondta az adó és járulék közötti különbségről Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke. Vadász szerint ezzel szemben a járulék és az abból finanszírozott járadék között szoros összefüggés van. "A nyugdíjjárulék esetében például jelenleg úgy számolják ki, hogy ki mennyi nyugdíjat kaphat, hogy megnézik, hány évig volt biztosított az illető, s hogy az utolsó éveiben mekkora fizetésből vonták a járulékát" - mondta a szakértő.

Járulékok, százalékok, milliárdok

A tét nem kicsi, a munkáltatói befizetések teszik ki ugyanis a nyugdíjkassza bevételeinek nagy részét: a munkavállalók jelenleg a bruttó bér 9,5 százalékát fizetik be járulékként (jövőre ennél 0,5 százalékponttal többet), a munkaadók pedig ugyanennek az összegnek 24 százalékát. A jövő évi költségvetési tervezet szerint a Nyugdíjbiztosítási Alapnál 1826 milliárd forint bevétel szerepel a munkáltatói járulékokból, ehhez jön hozzá a munkavállalóktól várt 720,87 milliárd forint.


A közgazdaságtani elmélet szerint az adók esetében érvényesül az ún. "globális fedezet elve", amely azt mondja ki, hogy a költségvetésben az összes bevételnek kell fedeznie az összes kiadást. A járulékok esetén nem ez az elv érvényesül, a járulék fizetése ugyanis alapot szolgáltat az adott szolgáltatás igénybe vételére.

Járulék mint adójellegű befizetés

Egy, az ügy politikai érintettsége miatt neve elhallgatását kérő adószakértő szerint a mostani megoldás diszkriminatív, mert van, aki kap valamit az átnevezett munkáltatói járulék után, és van, aki nem, de van példa már Magyarországon az adóként működő, de jogilag nem adónak minősülő befizetésekre: ilyen az egészségügyi hozzájárulás (eho), amit a társadalombiztosítási kassza bevételeinek növelésére vezették be.

Forrás: MTI
Selmeczi Gabriella nyugdíjbiztos jelentette be, hogy nyugdíjadó lesz a munkáltatói járulékból

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Matolcsy György azt is kikötötte szerdán, hogy a nyugdíjkasszából csak nyugdíjcélú kifizetéseket lehet majd eszközölni. A járulékok esetében ez érthető is lenne, hisz azokat jogszerűen lehetett a társadalombiztosítási alaphoz irányítani, a nyugdíjadó bevezetése azonban ebben is változást hozhat, hisz az adók pántlikázása tilos - vagyis azt sem lehet kikötni, hogy csak nyugdíjra lehessen elkölteni az így befolyt pénzeket, azoknak a költségvetés egészét kellene finanszírozniuk.

Vadász Iván szerint más okból sem érthető, hogy miért volt szükség a Selmeczi Gabriella által bejelentett átsorolásra, a munkáltatók ugyanis eddig sem egyénekre bontva fizették a 24 százalékos terhet, hanem egy összegben utalták valamennyi foglalkoztatottjuk után - vagyis azokat nem is lehetett személyekre pántlikázni.

"Minden jogorvoslati lehetőséget ki fogunk használni"

Az új szabályok szerint aki a magánpénztári rendszert választja, 2011. január 31-ig kell nyilatkoznia erről, aki nem nyilatkozik, az automatikusan átkerül az állami szisztémába. Az új szabályok csak a hatályba lépés utáni befizetésekre vonatkoznak, vagyis a már eddig befizetett járulékok után annak is jár majd állami nyugdíj, aki a magánpénztári rendszerben marad. "Aki magánpénztári tag marad, a jövőbeli befizetések után járó állami jogosultságokról mond le" - mondta Selmeczi.

A magánkasszákat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség amiatt tiltakozott, hogy megítélése szerint nem valós lehetőség az állami rendszer és a magánnyugdíjpénztárak közötti választás a szerdán bejelentett szabályok alapján. A pénztárszövetség újra megismételte, hogy véleménye szerint az intézkedések sértik az alkotmányos alapelveket, illetve a magántulajdonhoz való jogot, ezért minden jogorvoslati lehetőséget ki fognak használni. "Szabad-e úgy a döntés, hogy pisztolyt tartanak az ember fejéhez?" - mondta Bába Julianna, a szövetség elnöke arra a kormányzati érvelésre reagálva, miszerint senkit nem kényszerítenek az állami rendszerbe való visszatérésére, a döntést mindenki szabadon hozhatja meg. Az elnök szerint akkor lenne valós a választás szabadsága, ha nem csak a munkavállaló által fizetett 10 százalék kerülne az önkéntes pénztárakhoz, hanem a munkaadó által fizetett 24 százalékos rész is (erről itt olvashat részletesen).

Ellenzéki tiltakozás és ígéret

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a nyugdíjtervek bejelentése után közölte: az ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz fordul, és népszavazást kezdeményez a kormánynak a magánnyugdíj-pénztári tagságot "zsaroló" kezdeményezése miatt. Mesterházy szerint a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentettek "egyértelmű maffiamódszernek" minősülnek, amivel a kormány kiírta Magyarországot a civilizált országok sorából. Az állampolgárok úgy választhatnak két lehetőség közül, hogy az egyikről előre tudják, elvesztik a nyugdíjukat, ha amellett döntenek. Ez nem a szabad választás lehetősége, "ez cinizmus, zsarolás, ami nem megengedhető egy demokráciában" - mondta Mesterházy.

Scheiring Gábor, az LMP országgyűlési képviselője olyan közleményt tett közzé, miszerint az LMP megígéri, hogy ha kormányra kerül az elkövetkező választások bármelyikén, akkor a magánnyugdíjpénztárakban maradóknak jóváírja az állami rendszerbe 2011-től történt befizetéseket, a munkaadói 24 százalékot.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK