Kockázatos magyar gazdaságpolitikáról ír a Die Welt

Új törvények diktálnak Magyarországon, a kormány szembekerült a külföldi befektetőkkel, de kétséges, hogy sikeres lesz a politikája - írja kedden megjelent cikkében a Die Welt nevű német napilap.

Magyarország kockázatos játéka címmel terjedelmes cikket közölt kedden a Die Welt nevű német konzervatív-liberális lap, alcímében megállapítva: reformok helyett Budapest a külföldi cégekkel szembeni konfrontációt erőlteti.

A szerző, Florian Hassel szerint az új kormány hivatalba lépése óta új törvények diktálnak Magyarország polgárainak, vállalatainak, valamint a külföldi beruházóknak. Hassel megemlíti, hogy az - ő megfogalmazásában - nevében nemzeti-konzervatív, ám mélyen populista kormány a felmérések szerint bírja a legtöbb ember támogatását, maga ellen hangolta viszont a vállalatokat, és bizalmatlanságot ébresztett a magyar államkötvények külföldi vásárlóiban. Ezért az egyébként tartózkodó német cégek leépítéssel vagy kivonulással fenyegetőznek, esik a forint árfolyama, és újból emelkedik az államkötvények kockázati felára.

A Die Welt szerzője emlékeztet Kósa Lajos júniusi kijelentésére, amellyel Görögországhoz hasonlította Magyarországot és államcsődöt vizionált. Felsorolja a bankokra kivetett különadót, az IMF-fel folytatott tárgyalások megszakítását, az adóreformot és az október közepén elfogadott "válságadót". Utóbbival a kormány éppen azokat a külföldi - elsősorban német - beruházókat hangolta maga ellen, akik a rendszerváltás óta autógyárakat, bevásárlóközpontokat vagy elektronikai üzemeket hoztak létre, illetve korszerűsítettek - mutatott rá Hassel.

Még el sem ült a különadó miatt érzett bosszúság, amikor a budapesti kormány újabb gránátot robbantott - folytatódik a Die Welt cikke. Felidézi, hogy a előbb parlament jóváhagyta azt a törvényt, amelynek értelmében a 3 millió magyar által a magánnyugdíjpénztárakba befizetett összeg 2011 végéig kötelezően átkerül az állami nyugdíjalapba, csökkentendő az állami költségvetés hiányát. Utóbb kiderült, hogy a cél a jövendő nyugdíjasok kényszerű átterelése az állami rendszerbe, mégpedig megtakarításaikkal együtt. Aki ezt megtagadja, az elveszíti jogosultságát az állami nyugdíjra. Nyolc magánnyugdíjpénztár - köztük az Allianz és a Münchner Rück leányvállalata - peres utat fontolgat.

A Die Welt beszámol arról, hogy az Alkotmánybíróság nemrég alkotmánysértőnek találta a végkielégítések 98 százalékos megadóztatásának módját, valamint a testület jogköreinek ezt követő megnyirbálásáról. A kormány meg akarja szüntetni a Költségvetési Tanácsot, és felszámolná a jegybank mellett működő monetáris tanács függetlenségét. Utóbbinak mind a hét tagját a kormány nevezné ki a jövőben - emeli ki a cikk.

A bírálatok eddig leperegtek a kormányról - írja végezetül Florian Hassel. A kabinet szerinte abban bízik, hogy a gazdaság hamarosan erőteljes növekedésnek indul, a kételyek azonban nem csupán a beruházók bosszúsága miatt jogosak. A magyarok, akik közül sokan vettek föl a fellendülés éveiben fogyasztási hitelt vagy jelzálogkölcsönt, a csaknem 12 százalékos munkanélküliség mellett több pénzt fordíthatnak adósságaik törlesztésére. A KBC bank szakértői az idei évre zsugorodó fogyasztást, és jövőre is csupán 0,5 százalékos emelkedést jósolnak. Úgy vélik, ha ez bekövetkezik, és a magyar gazdaság stagnálni fog, akkor talán a kormány is más hangot fog megütni a befektetőkkel szemben.