Kaptak még egy hónapot a magánnyugdíjpénztárak

2010.12.13. 20:00

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig dönteniük kell: maradnak, vagy belépnek az állami rendszerbe. Aki nem nyilatkozik, annak az eddigi felvetésben szereplő február 1-je helyett március 1-vel szűnik meg automatikusan a magán-nyugdíjpénztári tagsága. Az átlépők adómentesen vehetik ki az infláció feletti hozamukat.

Az Országgyűlés 250 igen, 58 nem és 43 tartózkodás mellett fogadta el nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvényt.

A jogszabály szerint a visszalépők a befizetett, a hozamgarantált tőke feletti összeget, illetve a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik, vagy önkéntes pénztárba helyezhetik, de jóváírtathatják az állami pillérben egyéni számlán is.

Aki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, arról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia, január 31-ig. Aki nem nyilatkozik, annak tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején.

Március elsejével szűnik meg a nem nyilatkozók tagsága

Az eredeti tervezet szerint a nem nyilatkozóknak február 1-én szűnt volna meg automatikusan a magán-nyugdíjpénztári tagsága, de egy módosító értelmében ez egy hónappal kitolódott. Ha valaki magán-nyugdíjpénztári tag szeretne maradni, az továbbra is január 31-ig nyilatkozhat erről, ha valaki tartósan külföldön él, és január 31-ig nem tud nyilatkozni, az február 28-ig teheti ezt meg.

A magánpénztárakból az állami rendszerbe visszalépők vagyona a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz kerül, ami az állampapírokon kívül értékesíti az eszközöket, és az azokból származó pénzt befizeti a költségvetésnek - az államadósság csökkentésére csak akkor lehet fordítani ezt a pénzt, ha az nem ellentétes az "államháztartás kiegyensúlyozásának" céljával.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag természetes személyek portfolióját képező eszközöket az Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak kell átadni.

Orbán szerint tömeges visszalépések lesznek

A tervezet szerint az alap eszközei nem vonhatók el, az alap kezelője az Állami Adósságkezelő Központ Zrt. (ÁKK). Az alap legfőbb döntéshozó szerve az alap irányító testülete, ami öt tagból áll. A testület elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, további egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A testület tagja továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője. Az elnök és a miniszterek által jelölt tag kijelölése határozatlan időre szól. Az elnök és a tagok tiszteletdíjra, költségtérítésre vagy más juttatásra nem jogosultak.

Forrás: MTI/Beliczay László
Matolcsi György nemzetgazdasági miniszter szavaz a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvényről

Orbán Viktor október 29-én tartott sajtótájékoztatót Brüsszelben, ahol a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban azt mondta: "nincs semmi kétségem affelől, hogy tömeges visszalépések lesznek". Orbán úgy fogalmazott, hogy szerinte rövid idő alatt kikerülnek a nyugdíjrendszerből a magánnyugdíjpénztárak, a magyar nyugdíjrendszer pedig két pilléres lesz, azaz "olyan, mint azokban az országokban, ahol nem voltak kommunisták".

A kormány szerint nem lehet fenntartani, hogy az állam havonta 30 milliárdot költ a kettős (tehát egyszerre állami és magán) nyugdíjrendszer miatt. Idén novembertől 2011. december 31-ig már felfüggesztették ezeket a kifizetéseket, a jelenlegi törvényi feltételek kidolgozása pedig, ami a magánkasszák létének végét jelentheti, október óta folyik.

Felkészületlenül érte a Stabilitást

Felkészületlenül érte a Stabilitás Pénztárszövetséget a magánpénztárak megszüntetésének ötlete, de ennek bejelentése óta és a törvény elfogadása ellenére is alkotmánybírósági és uniós beadványokkal próbálják megakadályozni a harmadik pillér megszüntetését - számolt be Juhász Borbála, a Stabilitás főtitkára hétfőn a Budai Liberális Klub rendezvényén.

A Stabilitás Pénztárszövetség, akik szerint nem valós lehetőség az állami rendszer és a magánnyugdíjpénztárak közötti választás a bejelentett szabályok alapján, már november végén közölte, hogy a szövetség akár hosszú pereskedésre is készen áll. December 9-én pedig soron kívüli eljárást kértek az Alkotmánybíróság elnökétől a magánnyugdíjpénztárakat érintő törvényekkel kapcsolatos beadványok elbírálására.

A magánpénztárak száz százalékát tömörítő érdekképviseleti szervezet álláspontja szerint "visszafordíthatatlan" folyamatokat indíthat el, ha az Alkotmánybíróság nem tűzi napirendre 2011. január 31-ig a magán-nyugdíjpénztári törvényekkel kapcsolatos beadványok tárgyalását.

KAPCSOLÓDÓ CIKK