Ragadós lehet az Újbudán bevezetett új adószabály

2010.12.17. 14:14

Újbudán januártól adót kell fizetniük azoknak a lakástulajdonosoknak, akik nem a kerületben vannak bejelentve, a lépéstől a közös állami kasszából járó összeg növekedését várja a kerület. Az újbudai intézkedés önkormányzati vezetők szerint egyelőre nem tömeges, de könnyen elterjedhet. A Fidesz önkormányzati tagozatának elnöke szerint az elkövetkező egy hónapban dönthetnek a helyi adókról az önkormányzatok.

A lakosság lélekszámát gyarapítaná papíron, de a kerületi bevételeket is növelné új rendeletével a XI. kerületi önkormányzat, amely csütörtökön elfogadta azt a rendeletet, amely szerint a kerületben lakással rendelkezőknek építmény- és telekadót kell fizetniük, ha nem a városrészbe vannak bejelentve állandó lakcímmel. Az újbudai módosítás új megközelítést jelent, a települések ugyanis a helyben lakó magánszemélyeket jellemzően mentesítik az adófizetés alól, és a lakásszerű használat tipikus feltétele ugyan az adómentességnek, de a helyben bejelentett lakcím nem.

Az elfogadott újbudai rendelet előterjesztése szerint lakások esetében évente, négyzetméterenként 1500 forint az építményadó, a telekadó mértéke pedig 287 forint. Ez azt jelenti, hogy egy 50 négyzetméteres panellakás esetében 75 ezer forint adót kellene fizetni. Az érintetteknek két hetük van arra, hogy bejelentsék magukat, mert a rendelet 2011-től lép érvénybe, és a január 1-jei állapot alapján kell fizetni. (A kerületben eddig is volt építmény- és telekadó, ám az a lakásokra és lakáscélra használt ingatlanokra nem vonatkozott.)

"A kerület tapasztalatai szerint sokan vannak, akik használják az újbudai infrastruktúrát, de nincsenek bejelentve a kerületbe. Ezzel pedig az a probléma, hogy az önkormányzatnak kiadásai vannak, például a játszóterek, iskolák fenntartása miatt, miközben olyanok is használják ezeket, akik után a kerület nem kapja meg a forrásmegosztásból adódó összeget" - mondta Junghausz Rajmund helyi fideszes képviselő, hozzátéve: nem az a cél, hogy adót emeljen az önkormányzat, hanem az, hogy a lépéssel a kerületben élők után az önkormányzat megkaphassa a normatív támogatást az államtól. 

Ragadós lehet a példa

A konkrét XI. kerületi példát nem kívánta kommentálni Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Fidesz önkormányzati tagozatának elnöke, de azt elmondta, hogy könnyen lehet, hogy lesznek követők, bár szerinte tendenciáról egyelőre nem lehet beszélni.  "Jelenleg az önkormányzatok azt számolják, mennyi jut nekik a közös kasszából. Ha ezzel a munkával végeznek, akkor dönthetnek arról, milyen helyiadó-lépéseket fognak megtenni. Ez a következő egy hónapban dől el" - mondta Szita.

Szita Károly szerint ahhoz, hogy a helyi adók növelésével az önkormányzatok növelni tudják a mozgásterüket, szükség van arra, hogy csökkenjenek az egyéb adók. Ebben az esetben ugyanis az összesített adóterhelés nem növekszik. "A kormány szja- és társaságiadó-csökkentése lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok esetlegesen a helyi adók emelésével növeljék a pénzügyi mozgásterüket" - tette hozzá.

Forrás: MTI
 Olyanok is használják a játszótereket, akik után a kerület nem kap pénzt az államtól

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint is elképzelhető, hogy ragadós lesz a XI. kerületi példa. Az önkormányzatoknak a helyi adók tekintetében van mozgásterük, ezért a lépés teljesen rendben van Zongor szerint, bár hozzátette, hogy a személyi jövedelemadó visszaosztásából származó 8 százalék nem feltétlenül jelent igazán komoly tételt. A főtitkár szerint ezzel együtt támogatható a XI. kerületi lépés, mert elősegíti, hogy az önkormányzatok tisztában legyenek azzal, hogy valóban kik is laknak az adott településen, városban, kerületben. "Erre sok önkormányzatnál van igény, és egy ilyen lépéssel javítani lehet ezen a helyzeten, ráadásul a forrásmegosztás miatt még bevételnövekedéssel is járhat a lépés" - mondta.

Készül az új rendszer

Szita Károly szerint folynak a tárgyalások az önkormányzatok és a kormány között a finanszírozás átalakításáról. "Az önkormányzatok kiszámítható és stabil hátteret várnak a kormány részéről. Azt szeretnénk, hogy a törvényben és szabadon vállalt feladataik mellett garanciákat kapjanak az államtól. Ez a gyakorlatban például azt jelentené, hogy a kormány garantálja, mondjuk, hogy fizeti több éven keresztül a pedagógusok fizetését, és akkor az adott város, település is tervezni tudja az adott iskola működtetésével kapcsolatos kiadásokat, felújítást, fűtés" - fogalmazott a kaposvári polgármester, aki a példánál maradva közölte: az eddigi kiszámíthatatlanságot mutatja, hogy míg 2002-ben egy iskola költségvetésének 75 százalékát állta az állam, addig ma 49 százalékát.

A Belváros is lépett

Novemberben a szintén fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat is megváltoztatta az építményadóról szóló szabályokat, de ott a lakásukat lakáscélra használó magánszemélyek továbbra is mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. Belváros-Lipótvárosban sávos lett az adózás: a kaszinóknak, pénzváltóknak például  négyzetméterenként 1550 forintot, a vendéglőknek 1490 forintot, a panzióknak 1400 forintot, az egyéb épületet fenntartóknak pedig 1365 forintot kell majd fizetniük. A lakások után csak akkor kell adózni, ha az nem magánszemély, hanem cég nevén van, illetve ha például irodának használják - ezekben az esetekben az adó 1365 forint.



"Természetesen a csökkenés nem jó, de a legrosszabb a kiszámíthatatlan finanszírozási háttér" - tette hozzá Szita Károly, aki szerint fél éven belül döntés születhet az önkormányzatok finanszírozásának átalakításáról. (Az önkormányzati rendszer módosítását vetítette előre az [origo]-nak adott interjújában Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára, ugyanis elmondta: az ellátórendszereket át kell alakítani ahhoz, hogy támogassák e területeken a komoly növekedést, ne pedig gátolják azt.)

Egy éve Zuglóban még ellenezte a Fidesz az adóemelést

Az ingatlanok általános megadóztatását évek óta ellenző és egyik képviselőjelöltjétől annak ingatlanadós megszólalása miatt megváló Fidesz csaknem napra pontosan egy évvel ezelőtt, a XIV. kerületben élesen fogalmazva állt ki az ottani építmény- és telekadóval szemben. Zuglóban, az akkor még SZDSZ-es kerületvezetés december 15-i döntésével változtatta meg a lakások tárgyi építményadó-mentességének feltételeit, ami azt jelentette, hogy január 1-jétől már nem volt elég az adómentességhez az, ha valaki nem adja bérbe a lakását, hanem életvitelszerűen benne is kellett laknia.

Az adó négyzetméterenként 600 forint lett, az akkori ellenzéki Fidesz azonban a Zuglói Lapokban olyan hirdetést jelentetett meg, amely szerint a pártnak köszönhetően eltörölték az építményadót, így azt be sem kell vallani, sőt, a bevallási íveket a Fidesz-KDNP közterületi standjain átveszik. Az akkori sajtóbeszámolók alapján a hirdetés sokak szerint félreértést okozott, az adót ugyanis mindenképp be kellett vallani, bár a lakosok nagy része mentesült a fizetési kötelezettség alól, hiszen életvitelszerűen lakott benne, azaz oda volt bejelentkezve.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK