Lázadó gazdagok és szigorú hivatalnokok boríthatják a kormány terveit

2011.01.18. 12:11

Több éven át használná a magán-nyugdíjpénztári tagoktól beszedett pénzt a kormány, a terveket azonban több kiszámíthatatlan tényező is felboríthatja. Ha az EU statisztikai hivatala szigorúan áll a kérdéshez, akkor át kell írnia decemberben bemutatott középtávú költségvetési terveit. Ha pedig 50-60 ezer vagyonos magánpénztári tag lemond az állami nyugdíjról, akkor több százmilliárddal kevesebb pénzhez jut az állam.

Az eddigi nyilatkozatok alapján teljesül a kormánynak az a terve, miszerint a magán-nyugdíjpénztári tagok legalább 90 százaléka az állami nyugdíj mellett dönt. Január közepéig 15 ezren nyilatkoztak úgy, hogy a kormány nyugdíjdöntései ellenére is a magánpénztári rendszerben maradnak, ami nagyjából fél százalékát teszi ki a hárommillió tagnak, a döntésre pedig kevesebb mint két hetük maradt a vacillálóknak.

A kormány ősszel jelentette be, hogy lényegében felszámolja a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert, a több mint 3 millió magánpénztári tag 3000 milliárd forintnyi magtakarítását pedig visszairányítja az állami nyugdíjkasszába. A pénzből a kormány részben a folyó kiadásait fedezné, részben az államadósságot csökkentené. Bár a visszaléptetés jól halad, a kormány nem nyugodhat meg, több kiszámíthatatlan tényező is keresztülhúzhatja nyugdíjterveit. Az egyik ilyen az Eurostat elszámolási módszertana, a másik a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradók vagyoni összetétele.

Mennyi pénzre van szüksége a kormánynak?

Idén legalább 900 milliárd forintot kell begyűjtenie a kormánynak, hogy korábban bejelentett terveit tartani tudja. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavaly októberben azt mondta, az évente 3000 milliárd forintot kifizető nyugdíjkasszából 2011-ben közel 900 milliárd forint hiányzik. "A törvény, az erkölcs és a jó ízlés is arra kényszerít minket, hogy ne lehessen hiány" - mondta a miniszter, aki közölte, hogy a kormány a nyugdíjdeficit eltüntetése érdekében létrehozza az államháztartás egyensúlyát javító alapot, és ide érkeznek majd a magánnyugdíj-pénztári rendszerből visszaáramló vagyonok.

A kormány első tavalyi nyugdíjdöntése miatt idén a magánpénztári befizetésekhez kifizetett állami kiegészítés az állami nyugdíjkasszába kerül. Ez havi 30, évi 360 milliárd forintot jelent. Ezen kívül a kormány azzal számolt, hogy 2011-ben a visszalépők miatt 530 milliárd forint visszaáramlik a költségvetésbe: az idei büdzsé előirányzatokat tartalmazó melléklete szerint az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alap a Nyugdíjbiztosítási Alapnak több mint 450 milliárd forintot fizet, a költségvetés közvetlen bevételeit pedig 78 milliárd forinttal gyarapítja. Matolcsy György a költségvetésről szóló nyilatkozataiban, illetve Selmeczi Gabriella nyugdíjügyekért felelős kormánybiztos többször is elmondta, hogy az állami nyugdíjpénztár vagyonából a 2011-es 530 milliárdon túl 2012-ben további 250 milliárd forintot utalnak át az állami nyugdíjalap hiányának fedezésére.

A folyó kiadások fedezésén túl a kormány az adósság csökkentésére is ígéretet tett, és ebben is szerepet szán a nyugdíjpénzeknek, Matolcsy György ezt már a büdzsé ismertetésekor bejelentette. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan mennyi pénzt szán erre a kormány, Orbán Viktor miniszterelnök december közepén ugyanis csak annyit mondott, hogy már 2010 első felében jelentősen csökken az adósságszint a jelenlegi körülbelül 80 százalékos szintről. Orbán Viktor még novemberben arról beszélt, hogy a kormány 2014-re 73 százalékos szintre csökkentené a GDP-arányos államadósságot, ehhez azonban nem feltétlenül van szükség a nyugdíjmegtakarításokban lévő százmilliárdokra.

Miért probléma az elszámolás?

A kabinet számításai akkor borulhatnak, ha az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) nem engedélyezi, hogy az elkövetkező évekre szétosztva számolja el a nyugdíjvagyon átvételéből adódó bevételeket a kormány. Nehezítheti a kormány terveinek megvalósulását az is, ha sok tehetős dönt úgy, hogy nem lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe.

"Legrosszabb esetben előfordulhat, hogy a magánnyugdíjpénztárak 1998-as indulásáig visszamenően minden évre el kell számolni a bevételeket, ebben az esetben máris borulna a büdzsé, mert nem lenne idei bevétel a vagyonokból adódóan" - mondta Németh Dávid, az ING közgazdásza, aki azonban hozzátette: nagyon nem valószínű, hogy így döntene a kérdésben illetékes Eurostat, egyebek mellett azért, mert nagyon nehéz lenne évente a hozamokkal korrigált befizetéseket kikalkulálni. Az uniós előírásokat az Európai Unió által figyelt, úgynevezett eredményszemléletű ESA módszertan szerint kell elszámolni, ennek módszertanát pedig, vagyis hogy milyen tételt miképp kell elszámolni, az Eurostat határozza meg

"Sokkal valószínűbb, hogy egy összegben történő elszámolást engedélyez az Eurostat, elsősorban azért, mert amikor a Bajnai-kormány is megnyitotta a kaput az állami rendszer felé, ezt a számítási módszert kellett alkalmazni" - fogalmazott Németh Dávid. "Ha egy összegben kell elkönyvelni az intézkedést, akkor az idei GDP-arányos hiány bőven pluszba lendül, de kérdés, hogy a jövő évi büdzsébe tervezett 250 milliárd forint hogyan számolható el. Ehhez meg kell várni az Eurostat döntését" - tette hozzá Németh. (Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese tavaly novemberben, a Barclays brit bank elemzői csapata pedig decemberben mondta azt, hogy ha az Eurostat az egyszeri elszámolás mellett dönt, akkor jelentős többlettel zárhat a magyar költségvetés. Bencsik szerint akár több mint 6 százalékos is lehet a szufficit az egyszeri, jelentős bevételnek köszönhetően.)

Az egyszeri bevételként történő elszámolást tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is. Szerinte technikai, könyvelési kérdésről van szó, a konkrét államháztartási pénzfolyamatokat nem befolyásolja számottevően. "Ha egy összegben kell elszámolni az idén az átlépő pénztártagok vagyonát, akkor nyilvánvalóan hiányozni fog ez az összeg a jövő évi büdzséből. Elképzelhető, hogy a vagyonokat pénzre váltó Államadósság-kezelő Központ visszatart egy ekkora összeget az idei értékesítésből, ám az elszámolás még ebben az esetben sem egyértelmű.

A másik megoldás, hogy a kormány a jövő évi pénzforgalmi hiányt olyan alacsonyra tervezi, hogy a nyugdíjpénzek nélkül is 3 százalék alatt maradjon a GDP-arányos deficit, amihez körülbelül 2 százalékos pénzforgalmi deficitre lenne szükség" - mondta Suppan Gergely. Szerinte Magyarország kockázati megítélését alapvetően nem befolyásolja a hiányszám, a befektetőket inkább a hosszú távú reformok érdeklik, a nyugdíjlépés ugyanis csak rövid távon hozza rendbe a költségvetést.

Miért problémásak a gazdagok?

A pénztári rendszerben maradók száma egyelőre nem jelentős, és a magánkasszák mellett döntők között az [origo] tapasztalatai szerint nem csak tehetősek vannak, de amennyiben a jelentős vagyont felhalmozók mondanak nemet az állami nyugdíjra, akkor annak komoly pénzügyi hatásai lehetnek. Bár Matolcsy György szerint "aki racionálisan mérlegel, az nem juthat olyan döntésre, hogy pénztártag marad", a jól keresők esetében logikus döntés lehet az állami gondoskodás elutasítása. A járulékot a bejelentett jövedelem után kell fizetni, azaz a jó fizetéssel bejelentetteknek a nyugdíjszámláján is több van, mint egy átlagbért keresőnek.

A nemzetgazdasági miniszter 90 százalékos átlépési becslése szerint a 3 millió tagból legalább 2,7 millió választja majd az állami rendszert, ám ez nem jelenti azt, hogy 2700 milliárd forint vagyon kerül az államhoz, a pénztártagok elmúlt években kapott fizetése ugyanis nagyban különbözik egymástól, ennélfogva a megtakarításuk nagysága is jelentős eltéréseket mutathat. Németh Dávid szerint ha "nagyon sok, mondjuk 50-60 ezer", 15-20 milliós vagyonnal rendelkező pénztártag nem lépne át az állami rendszerbe, akkor 750-1200 milliárd forinttól esne el az állam. "Kérdés, hogy vannak-e ennyien és a maradás mellett döntenek-e, erről nincsenek információk, ezért ez a szcenárió csak feltételes módban állja meg a helyét. Egyébként ebben az esetben sem kerülnek veszélybe a kormányzati tervek" - tette hozzá Németh, aki szerint a 2011-re tervezett 530 milliárdos bevétel várhatóan befolyik az állami rendszerbe visszatérő magánpénztári tagoktól. Ha azonban sok vagyonos magánpénztári tag marad az állami rendszeren kívül, akkor a kormány következő évekre tervezett extra bevételei veszélybe kerülhetnek.

Matits Ágnes nyugdíj-matematikus szerint jó eséllyel nincsenek túl sokan a 15 millió forintnál több nyugdíjmegtakarítással rendelkezők, a Nyugdíj- és Idősügyi Kerekasztal munkájában is részt vállalt szakember a Portfolión hétfőn megjelent írásában azt álíltja: nagyon szűk az a réteg, amelynek megéri maradnia a magánnyugdíjpénztárban. Matits szerint egy "nagyon jól kereső" személy esetében a ma várható tb-nyugdíj összege legfeljebb 280 ezer forint, ennek egynegyede pedig elvész a magánnyugdjípénztárban maradó tagok esetében. A szakértő számításai szerint az elvesztett összeg havonta nagyjából 70 ezer forintot jelent, egy ekkora élethosszig folyósított járadék a biztosítási piacon körülbelül 16-18 millió forintba kerül, vagyis annak éri meg maradni a magánkasszánál, akinek legalább 15-16 millió forintja van a nyugdíjszámláján. "Ilyenek viszont nem sokan vannak (ha vannak egyáltalán)" - írja a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK