A görög bukástól félve foghatja vissza a magyar eurót a kormány

2011.02.08. 8:15

Orbán Viktor szerint nincs esély arra, hogy még ebben az évtizedben az euró váltsa fel a forintot. A kormány amiatt aggódhat, hogy ha nem sikerül hatékonyabbá tenni a magyar állam működését, akkor az euró bevezetése olyan terhet jelenthet, amelybe Görögországhoz hasonlóan Magyarország is belebukhat. Az [origo]-nak nyilatkozó elemzők szerint az euróbevezetés feltételeit tudnánk teljesíteni pár éven belül, de nem baj az sem, ha vár a kormány.

"A csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni Magyarország csatlakozását az euróövezethez" - mondta Orbán Viktor a hétvégén, miután hazatért a brüsszeli európai uniós találkozóról, ahol Franciaország és Németország közös gazdaságpolitikai paktumot mutatott be a tagállamok vezetőinek. A francia-német javaslatnak az a lényege, hogy tovább kell erősíteni a gazdasági koordinációt az eurozóna tagállamai között annak érdekében, hogy az összehangolt gazdaságpolitikák biztosabb hátteret nyújtsanak a térségben dúló adósságválság miatt meggyengült eurónak.

Orbán ugyan nem mondta ki egyértelműem, hogy francia és német felvetése miatt tolta ki a következő évtizedre a magyar eurócsatlakozást, de szavaiból az derült ki, hogy a csomag egyes elemeinek magyarországi átvételét túl korainak tartja - márpedig a közös pénz átvételével ezek a kötelezettségek is együtt járhatnak majd, ha az EU elfogadja a csomagot. Az úgynevezett versenyképességi paktumról márciusban különtalálkozót tartanak az euróövezeti tagállamok - ez Orbán Viktor szerint nem a szakadás jele, hanem pusztán a tagállamok erőfeszítése az euró megmentése érdekében, aminek Magyarország is örül. A márciusi csúcsnak az lesz a célja, hogy véglegesítsék azt az intézkedéscsomagot, amelynek révén a jövőben biztosabban elkerülhető lesz egy a mostanihoz hasonló adósságválság.

Változó feltételekkel az eurózónába?

Orbán nem most említette először, hogy szerinte nem reális a magyar eurócsatlakozás ebben az évtizedben, a miniszterelnök ezt mondta a Dow Jones hírügynökségnek és a Wall Street Journalnak adott interjúban is. A miniszterelnök által említett 2020-as dátum sem esik messze a piaci várakozásoktól, Magyarország és Lengyelország lehetséges legkorábbi eurócsatlakozási időpontjáról londoni elemzők ugyanis épp a múlt hétvégén adtak ki egy jelentést, amelyben a 2019-es dátum szerepel. A BNP Paribas bankcsoport elemzői a 2019-2024-es idősávra valószínűsítik Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia euróövezeti belépését.

Orbán érvelésébe egy új elem is került azonban, ezúttal ugyanis azzal támaszotta alá a csúszást, hogy véleménye szerint az eurózónához való csatlakozás feltételei radikálisan meg fognak változni, mégpedig a tagállamok közti egységes költségvetési politika irányába. Orbán szerint Magyarország nem támogathatja az adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben.

Hétfőn délelőtt kérdéseinkkel megkerestük a kormányzati kommunikációs államtitkárságot, a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Miniszterlenöki Hivatal kommunikációs stábját is. Arra voltunk kiváncsiak, hogy pontosan mivel indokolja Orbán Viktor a magyar euróbevezetés kitolódását, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Elkerülni a görög drámát

"A szigorúbb gazdaságpolitikai koordinációt vetíti előre az európai szemeszter is, amiben Magyarországnak mindenképpen részt kell vennie, sőt, a legelső ilyen félév levezénylése pont a magyar uniós elnökség alá esik" - mondta az [origo]-nak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Kutatóintézet kutatója, aki szerint az új paktum pontjaihoz való igazodás minden tagország érdeke, nincsenek benne teljesíthetetlen kritériumok, sőt, van olyan is, amelyiknek már most is megfelel Magyarország. Darvas példaként említette, hogy Magyarországon a bérek már most sincsenek az inflációhoz vagy egyéb más mutatóhoz indexálva, és más országok diplomáit és képzési bizonyítványait is elfogadják a magyar hatóságok.

Forrás: Miniszterelnökség/Botár Gergely
Orbán Viktor szerint nem érdemes kockáztatni a magyar versenyképességet az euróért

"Ha meglenne a politikai akarat, akkor az eurózónához való csatlakozás gazdasági kritériumait 3-4 éven belül teljesíthetné az ország" - mondta el kérdésünkre Samu János, a Concorde vezető elemzője. Szerinte a költségvetés hiánya már idén megfelel az előírásoknak, az államadósság jelentősen csökkenni fog a magánnyugdíjpénzek felhasználása miatt, és a többi kritérium is elérhető. "Én úgy gondolom, hogy sietni nem kell, hiszen a legnagyobb bajunk nem a hiány, vagy az infláció mértéke, hanem a már sokat szajkózott strukturális problémák. Ha pedig a kormány a következő 9 évet ezek megoldására fordítja, akkor nem baj, ha várunk a csatlakozással" - mondta Samu János, aki szerint Görögországnak és Portugáliának is éppen az a baja, hogy úgy lettek eurozónatagok, hogy nem voltak elég versenyképesek, és ezt később sem orvosolták.

A kormány tervei szerint a magyar gazdaság strukturális bajait orvosló reformintézkedéseket épp egy hét múlva jelenti be a kormány, a részletek még nem ismertek, annyi azonban már kiderült, hogy a csomag 600-800 milliárd forintos lesz, kétharmad részben a költségvetés kiadási oldalát érinti majd, és a nyugdíjrendszer, a gyógyszertámogatási rendszer, a tömegközlekedés és a szociális szféra lesz a fókuszban (erről szóló cikkeinket itt találja meg).

Visszaköszönnek a kormány céljai is

A francia-német felvetés részletei egyelőre még nem kerültek nyilvánosságra, de Sven Giegold, német zöldpárti EP-képviselő múlt csütörtökön kiszivárogtatatta a javaslatokat. A német-francia csomagnak az a lényege, hogy tovább szigorítanák első körben a monetáris unió, második lépésben pedig az Európai Unió tagországainak gazdaságpolitikai koordinációját, ennek érdekében 3 versenyképességi mutató és egy további hat pontból álló, szintén a tagállamok versenyképességét növelő és fenntartó program bevezetését javasolják (lásd keretes írásunkat).

A kiszivárgott pontok között nincs olyan, aminek teljesítése ténylegesen és rövid távon rontaná a magyar pozíciókat. A francia-német csomag eddig kiszivárgott verziója például adókulcs-harmonizációval kapcsolatos javaslatot nem is tartalmaz, a paktum csak a társaságiadó-alap harmonizációját veti fel - azaz azt, hogy az adórendszerek könnyebb összehasonlíthatósága érdekében ugyanarra az alapra vetítsék a különböző adókulcsukat a tagállamok. A németek és a franciák által beterjesztett csomag ezen felül tovább növelné az eurózóna együttműködését a fiskális politika területén is - Orbán Viktor erről már tavaly decemberben azt mondta, hogy már akkor meg kellett volna hozni ezeket a döntéseket, amikor az eurózóna létrejött.

A nyugdíjrendszer fenntarthatósága a magyar kormány tavaly bejelentett nyugdíjváltoztatásának is fő célkitűzése, Orbán Viktor pedig azt is bejelentette már, hogy az új magyar alkotmánynak tartalmaznia kell az államadósság felső korlátját is. Matocsy György nemzetgazdasági miniszter már tett utalást arra, hogy a 2012-ben kifutó magyar bankadó hasonló lenne az EU-ban egységesen bevezetésre kerülő bankadóhoz.

A versenyképességi paktum

A három indikátor, amelynek mentén az Európai Bizottság értékelné a tagállamok teljesítményét:

1. Az első indikátor az árak versenyképességet mérné: olyan adatok mentén, mint mondjuk a fajlagos munkaerőköltségek és a jövedelememelkedés stabilitása a termelékenységi trendek alakulásának függvényében.
2. Az államháztartás stabilitásának mérése (a mérési skála pontos meghatározása még folyamatban van, de az explicit és implicit államadósságot biztos figyelembe veszik majd).
3. A kutatásra és fejlesztésre, oktatásra és infrastruktúrára fordított pénzekre minimum szintet vezetnének be az adott ország GDP-jének százalékában.

Első lépésben megelégedne a német-francia tengely azzal is, ha a tagországok legalább egy hat pontból álló, a versenyképsséget növelő programot magukévá tennének az elkövetkezendő egy évben:

1. Az inflációhoz (vagy egyéb más változóhoz) kötött bérindexálás megszüntetése minden tagállamban
2. A tagországok fogadják el egymás diplomáit és szakmai képzéseit bizonyító okányokat
3. Egységes társaságiadó-alap bevezetése
4. A nyugdíjrendszerek demográfiai trendekhez való igazítása
5. Az alkormányban legyenek fiskális szabályok az államadósság üzleti ciklusokkal szembeni stabilizálása érdekében
6. A bankszektorban legyen egy tartalékalap a krízisek elkerülése érdekében

A maastrichti kritériumok

Az eurozónához való csatlakozást eddig a maastrichti szerződés határozta meg, amely szerint a tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát; az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál; az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál; a deviza árfolyamának 2 éves periódusban stabilnak kell lennie egy meghatározott sávon belül (ERM); a hosszú távú kamatszint legfeljebb 2 százalékpontnál haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország kamatszintjeinek átlagát.



KAPCSOLÓDÓ CIKK