Járai pazarlás miatt bírálja az MNB-t, a jegybank statisztikákkal vág vissza

2011.03.04. 20:21

A Magyar Nemzeti Bank bérgazdálkodása nem felel meg a nemzeti bankoktól elvárható magatartásnak, a vezetői fizetések túl magasak - Járai Zsigmond, a jegybank felügyelőbizottságának elnöke szerint ezt állapította meg a bizottság vizsgálata. Az MNB válaszában azt állítja, hogy mióta nem Járai vezeti az intézményt, a jegybank harmadával csökkentette működési költségeit, beleértve a személyi költségeket is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsága (fb) megállapította, hogy a jegybank bérgazdálkodása nem felel meg a nemzetközi gyakorlat szerint a nemzeti bankoktól elvárható gondos és körültekintő magatartásnak - mondta Járai Zsigmond, az MNB felügyelőbizottságának elnöke az MTI-nek a testület pénteki ülése után.

Járai közölte, az fb szerint az MNB-ben a jövedelmek irreálisan magasak - elsősorban a vezetőké, akiknek átlagjövedelme eléri az évi 22 millió forintot, és így lényegesen meghaladják a kereskedelmi bankok jövedelmi színvonalát, egyúttal több mint kétszer nagyobbak az államigazgatásban dolgozók jövedelménél. Az fb azt is kifogásolja, hogy az MNB az elmúlt két évben annak ellenére növelte a béreket, hogy a piaci bérek a válság időszakában csökkentek.

Az MNB "nem alkalmazza azt a társadalmi elvárást", hogy az adófizetők pénzéből gazdálkodó szervezeteknél ne legyen havi 2 millió forintnál nagyobb fizetés - jelentette ki Járai Zsigmond. Közölte, a felügyelőbizottság javasolja, hogy a jövedelmeket a jelenleginél alacsonyabban, a nemzetközi gyakorlat szerint a kereskedelmi bankok átlagánál állapítsák meg, alkalmazzák a havi 2 millió forintos jövedelmi korlátot, és a vezetőknek kifizetett prémium mértékét csökkentsék a jelenlegi 88 százalékos maximális érték helyett az éves jövedelem 25 százalékára.

Sokallja az fb a kommunikációs kiadásokat

Az fb elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában azt is elmondta, hogy a bizottság áttekintette az MNB által kommunikációs ügynökségi szolgáltatásokra kiírt, maximálisan 427 millió forint plusz áfa értékű közbeszerzési eljárást, és nem találta meggyőzőnek a beszerzés szükségességéről és a lebonyolítás jogszerűségéről adott tájékoztatást. Járai Zsigmond állítása szerint egy kommunikációs tanácsadói szerződéssel kapcsolatban felvetődött a "színlelt szerződés" gyanúja. Az fb áttekintette a munkaszerződést és annak teljesítését, és kétségesnek tartja a megállapodásban előírt feladatok teljesítését, ezért felmerült, hogy az elvégzett feladatok nem állnak megfelelő arányban a tanácsadó éves szinten 21,5 millió forintos jövedelmével - mondta Járai.

A jegybanki fizetések nagysága a jelenlegi kormány és az intézmény közötti, a választások óta húzódó konfliktusnak is az egyik fő témája. A közszférában bevezetett bérplafonhoz igazítva a kormánytöbbség tavaly 8 millióról 2 millióra csökkentette Simor András fizetését, amit ő a jegybanki függetlenség csorbításaként értékelt, és az Európai Központi Bankhoz fordult az ügyben. Az EKB kritizálta a kormány törekvéseit, és az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága ugyancsak felszólította a magyar kormányt, hogy módosítsa a Simor fizetéséről rendelkező új törvényt, a kormány azonban nem engedett. Simor András nyolcmilliós fizetése egyébként azokon a szabályokon alapult, amelyeket eredetileg 2001-ben, a Fidesz első kormányzása alatt hoztak, amikor Járai Zsigmond volt az MNB elnöke.

Kikből áll az új fb?

Az MNB-nek 2010 decembere óta van új felügyelőbizottsága. Járai Zsigmond elnök korábban az MNB elnöke, azelőtt pedig az első Orbán-kormány pénzügyminisztere volt. Járai, aki már a tavalyi választások előtt is gyakran bírálta a jegybank jelenlegi vezetőit, a Fidesz jelöltje volt a testületbe. A nagyobbik kormánypárt rajta kívül Madarász Lászlót jelölte, aki 1998 és 2002 között a Postabank vezérigazgatója volt. A KDNP jelöltje Szényei Gábor András informatikai szakember (ő 2007-től már tagja volt az fb-nek), az MSZP-é Katona Tamás, a második Gyurcsány- és a Bajnai-kormány pénzügyminisztériumi államtitkára, az LMP-é Róna Péter egyetemi oktató, a Jobbiké Varga István gépészmérnök. Az fb tagja még Thuma Róbert, a Magyar Államkincstár elnöke, korábbi kincstárért felelős helyettes államtitkár, valamint - a nemzetgazdasági miniszter képviselőjeként - Nátrán Roland pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár.


Mi mennyi?

Nem sokkal az után, hogy az MTI közzétette Járai Zsigmond nyilatkozatát, a jegybank honlapján "Mi mennyi, miért és mihez képest?" címmel részletes tájékoztató jelent meg. A dokumentum leszögezi, hogy az MNB gazdálkodásáról az elmúlt években sem az Állami Számvevőszék (ÁSZ), sem az ÁSZ által megbízott könyvvizsgáló cég, sem az MNB felügyelőbizottsága nem állapított meg pazarlást, szabálytalanságot, majd részletesen válaszol az fb-elnök bírálatára.

A tájékoztatóban szereplő számokból az derül ki, hogy 2007, vagyis a jelenlegi MNB-vezetés hivatalba lépése óta (ekkor Simor András jelenlegi jegybankelnök éppen Járai Zsigmondot váltotta a poszton) az MNB alkalmazottainak átlagos létszáma közel negyedével, a személyi és a működési költség pedig - egyaránt reálértéken számolva - 34, illetve 31 százalékkal csökkent. Az MNB ehhez hozzáteszi, hogy az esetenként 2 millió forint feletti jövedelmek "elengedhetetlenek ahhoz, hogy a bank kiemelkedő tudású és tapasztalatokkal rendelkező munkatársait egy éles munkaerő-piaci versenyben a jegybankhoz tudja kötni, és őket teljesítményük folyamatos növelésére tudja ösztönözni".

Külsősökre feleannyi

A kommunikációs költségekről azt írják a tájékoztatóban, hogy 2006 és 2010 között reálértéken több mint 37 százalékkal csökkentek, a külső tanácsadók, szolgáltatók esetében a visszaesés mértéke 50 százalék feletti. Megnevezik az fb által kifogásolt tanácsadót is, ő Braun Róbert elnöki tanácsadó, aki "az elmúlt két évben intenzíven vett és vesz részt a jegybank kommunikációjának és nyilvános stratégiájának alakításában". Az MNB szerint a kommunikációs szakember korábbi, a jegybank számára végzett munkája volt a kiválasztás alapja. "A jegybanknak nincs semmilyen kötelezettsége, hogy munkatársait pályázat útján válassza ki, ahogy azt az új fb gyakorlata is igazolja, hiszen a külső tanácsadót, akivel  a testület szerződést kötött, valamint az fb titkárságának új munkavállalóit az fb is pályázat nélkül választotta ki" - emlékeztet a jegybank.

Braun Róbert korábban az SZDSZ kabinetfőnöke, majd Demszky Gábor egykori főpolgármester tanácsadója volt, Medgyessy Péter kormányában pedig 2003 februárjától több mint egy éven át helyettes államtitkárként dolgozott a Miniszterelnöki Hivatalban. 2004 októberében már az új kormányfőtől, Gyurcsány Ferenctől kapott főtanácsadói megbízatást, erről a posztról 2005 áprilisában "személyes okok miatt" távozott.

Az MNB tájékoztatója végezetül megállapítja, hogy az új felügyelőbizottság a vizsgálat lefolytatása során nem vette figyelembe az MNB-nél a témában rendelkezésre álló valamennyi tényt és adatot, emellett megállapításairól nem kérte ki kellő időben az MNB véleményét, valamint az fb elé terjesztett testületi álláspont tervezetét nem egyeztette a bank vezetésével - noha ez, úgymond, módszertani alapkövetelmény.

MNB: VOR-öltönyben nem lehet kommunikálni

"Nem a ruha teszi az embert - szól a közmondás, de ha manapság a jegybank egyik felelős vezetője a hetvenes években a Vörös Október vagy a Május 1 Ruhagyár által gyártott öltönyben jelenne meg a nyilvánosság előtt, akkor bizonyára sokan nem tartanák ezt összhangban lévőnek a jegybankban viselt felelős pozíciójával. Így van ez egy intézmény arculatával is. Az arculat az a 'ruha', amely felöltözteti, formát ad a jegybank munkatársai által előállított elemzések, kutatások, megállapítások tartalmának" - így érvel az MNB tájékoztatója a bank tavalyi arculatváltása mellett. Megjegyzi emellett azt is, hogy az arculatváltás teljes, 44,7 millió forintos költsége éppen akkora volt, mint a Járai Zsigmondnak 2007-ben kifizetett végkielégítés.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK