A félelem hajtja a cukor árát

2011.03.10. 10:30

Fél év alatt majdnem másfélszeresére emelkedett a cukor ára. Az áremelkedés legfőbb oka az [origo]-nak nyilatkozó, a cukoripar működését követő források szerint a félelem. Mivel a cukor nehezen helyettesíthető, ezért már a hiány legkisebb jelére is idegesen reagál a piac. Az Európai Unió több százezer tonnával árasztaná el az európai piacot, hogy lefelé nyomja az árat, és a vidékfejlesztési minisztérium is beszállt az árháborúba egy vizsgálattal.

Nagy tételekben vásárolták az elmúlt hetekben a magyarok a határhoz közeli szlovéniai üzletekben és Burgenlandban is az egyes magyar boltokban 300 forintos kilónkénti ár fölé kúszott kristálycukrot. A szomszédos országokban akár 200 forintnál olcsóbban is lehet kristálycukrot venni. A magas magyarországi ár miatt a vidékfejlesztési miniszter vizsgálatot indított.

"Jelenleg az elsődleges cél a piaci stabilitás megteremtése" - közölte az [origo]-val a minisztérium, amely szerint a kiskereskedelmi árak közötti átlagos eltérés messze nem olyan nagyságrendű, mint a sajtóban kiragadott példák. "Az a tény, hogy vannak lényegesen olcsóbban árusító üzletek, alapvetően annak tudható be, hogy az ilyen kiskereskedelmi láncok a gyártókkal hosszú távú (éves) szerződéseket kötöttek korábban, ezért a cukrot még ma is az európai árrobbanást megelőzően kialkudott árakon kapják" - jelentették ki.

A cukor ára nagyjából 2009 januárja óta emelkedik. A KSH legfrisebb, januári adatai szerint 222  forint egy kiló kristálycukor Magyarországon, míg tavaly júliusban csak 184 forint volt. A KSH pénteken hozza nyilvánosságra a februári átlagos fogyasztóiár-adatokat. A januári 222 forint után februárra 260 forint körüli átlagárra számít Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója.

Spekulánsok és a brazilok is felfelé húzzák az árat

Az áremelkedés oka, hogy a világ két legnagyobb cukortermelő országában - Brazíliában és Indiában - rossz volt a termés, másrészt emelkedik az olaj ára, és ezért Brazíliában a cukornádból több bioetanolt gyártanak. Felfelé hajtja a magyar cukor árát az is a vidékfejlesztési minisztérium szerint, hogy a kereskedők az elmúlt években nem akartak hosszú távú szerződést kötni, ezért piaci áron vásároltak cukrot. A kereslet legnagyobb részét az elmúlt években import cukorral szolgálták ki, az árakat így alapvetően az import határozta és határozza meg ma is. "A közelmúltban azért emelkedtek olyan hirtelen az árak, mert tartalékkészletek hiányában és az EU szabályozás miatt a világpiaci hatások közvetlenül begyűrűztek a belpiaci árakba" - állítja a minisztérium.

Még egy összetevő van a cukor világpiaci árának emelkedése mögött, a spekuláció - mondta az [origo]-nak Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. üzletág-igazgatója. (Spekulálni sokféleképpen lehet, például úgy, hogy a termelő visszatartja a cukorkészletét, arra várva, hogy szűkösebb legyen a kínálat, és így felhajtsa az árakat). "Néhány éve még nálunk volt a legolcsóbb a cukor az Unión belül a magas áfa ellenére, most pedig nálunk emelkedtek legjobban az árak" - mondta Fórián Zoltán. Az árakat az nyomta lefelé, hogy versenyeztek értünk az exportőrök, mivel viszonylag nagy mennyiségre van szükségünk cukorból, hiszen cukorfogyasztásunk kétharmadát kell importból pótolni. Ráadásul Fórián szerint jelentős mennyiségű cukor feketén jött be az országba, ami szintén lenyomta az árakat.

A fejekben lépett fel a cukorhiány

"A mostani magyarországi cukordrágulás közvetlen oka, hogy nem valós hiányt érzékeltek a szereplők az uniós piacon: attól féltek, hogy a tavalyi rossz termés miatt őszre kifogynak a cukorkészletek. Pszichés hiányról beszélhetünk tehát, nem valósról" - mondta Fórián. Az Európai Unió átlagos összfogyasztását elvileg ki lehet elégíteni a készletekből, de néhány régióban előfordulhat hiány. "Nem mindig olyan mennyiségben és minőségben van cukor az egyes régiókban, ahogy arra szükség lenne. A fizikai áruhiány lehetőségének pedig már az egyszázalékos lehetőségére is érdemben reagál egy ilyen nehezen helyettesíthető alapélelmiszer ára" - mondta egy neve elhallgatását kérő cukoripari forrás.

Fórián szerint az Európai Unió által bejelentett 500 ezer tonnával növelt belföldi kvóta, és a plusz 300 tonna vámmentesen behozott cukor után csökkenni fog a cukor ára. "Ha nem is megy vissza az áremelkedés előtti 220-as szintekre 1 kg fehércukor ára, jelentős csökkenésre azért lehet számítani néhány héten belül, ahogy az Unió által bejelentett plusz 800 ezer tonna megjelenik a belső piacon. Ezen túl a világpiaci áremelkedések 'üzemanyaga' is kifogyott, hiszen az exportkínálat jelentősen meghaladja a keresletet" - mondta Fórián Zoltán. Hasonló várakozásai vannak a neve elhallgatását kérő, a cukoriparban érdekelt forrásnak is, aki szerint nehéz megállapítani, hogy van-e fizikai hiány, vagy nincs, bár azt is megjegyezte, hogy nagyon nehéz a cukor áráról biztosat mondani.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Nagy tételben

"Nemcsak a cukor, de a tej, liszt, kenyér áremelkedését is folyamatosan nyomon követjük az összes illetékes szakmai szervezet bevonásával, és szükség esetén minden lehetséges intézkedést meghozunk, tagállami és EU-s szinten is (pl. Magas Szintű Tej Munkacsoport, a gabonaimportvám eltörlése stb.)" - válaszolta az [origo] kérdésére a vidékfejlesztési minisztérium. A tárca jelentést készített a kormány részére az élelmiszerek forgalmáról, árairól és a lehetséges intézkedésekről is - közölte a minisztérium az [origo]-val. "Az élelmiszerek drágulását folyamatosan napirenden tartjuk, keressük a megoldásokat. A hatások csillapítása nem magyar sajátosság, az EU, az OECD, a FAO, de a G-20 is ezen dolgozik. Stabilitást és az áringadozások csillapítását kívánjuk elérni. A 'felelősök' a globalizált világban kereshetők" - tették hozzá.

160 millió tonna cukor fogy egy évben

A világ éves cukorfogyasztása 150-160 millió tonna nyerscukor, amelynek nagyjából 90-95 százaléka a finomított kristálycukor. A világ legnagyobb cukortermelője Brazília, a második legnagyobb India. Ez utóbbi egyben a legnagyobb cukorfogyasztó is. A világ összes cukormennyiségének körülbelül 80 százalékát cukornádból nyerik, a maradék 20 százalékot pedig cukorrépából. Ha a cukornádból nem gyártanának bioetanolt is, akkor a világ teljes cukorszükséglete fedezhető lenne cukornádból előállított cukorból. A globális cukorkereslet évente nagyjából 1,2-2,5 százalékkal növekszik, a kínálat ezt nagyjából követi, bár néha elmarad ettől. Szabó Márton szerint Európában azért magas a cukor ára, mert itt csak cukorrépából tudjuk előállítani az éghajlat miatt. Cukorrépából cukrot előállítani pedig nem túl gazdaságos.



Az uniós cukorreform is nehezíti a helyzetet

"Az Unió a '60-as években nagyon jól védett belső piacot hozott létre, a cukortermelőket az uniós adófizetők pénzéből agyontámogatta. 2006-ra már nem volt több növekedési lehetőség az uniós cukorgyártók számára a belső piacon; illetve Brazília és India is nyomást gyakorolt az Unióra, mivel az az évente a világpiacra kivitt 6 millió tonnával a túlkínálat miatt lenyomta az árakat, kárt okozva ezzel azoknak az országoknak, amelyeknek a cukorexport fontos bevételi forrása" - mondta Fórián.

Az 2006-ban kezdődött uniós cukorreform - amelynek keretében a belső 18 millió tonnás kvótát az unió 12 millió tonnára csökkentette - Szabó Márton, a Kopint-Tárki elemzője és Fórián Zoltán szerint is indokolt volt. Bezártak egy csomó cukorgyárat, és 5 évre előre kifizették a termelőket, csak hogy kevesebb cukrot termeljenek. "Most, hogy a cukorreform keretében csökkentették a kvótát, a termelők sírnak, hogy tönkretették az európai cukorágazatot, miközben az igazság az, hogy abnormális támogatásokkal, az európai adófizetők pénzéből futtatták föl. A termelők egyébként önszántukból adták fel a cukorrépatermelést, elfogadva az Unió igen kedvező ajánlatát. Az EU vámokkal és támogatásokkal ma is erősen protekcionista politikát folytat, amelyet a sorozatos reformok csak lassan tudnak leépíteni a belső társadalmi-politikai ellenállás miatt" - fejtette ki a Kopint-Tárki vezető elemzője.

Bár az uniós cukortermelés visszafogása az elemzők szerint jogos volt, "a probléma az, hogy a cukortermelés jelenlegi eloszlása nem fair" - mondta Fórián Zoltán. "Egyes országokban az uniós cukortermelés túl nagy hányada koncentrálódik, míg például nálunk az ország cukorgyártásának mindössze egyharmadát termelik meg az egyetlen kaposvári cukorgyárban" - mondta.

A Szamos nem rángatja össze-vissza az árakat

"Nem emlékszem az elmúlt tíz évben egyik általunk használt alapanyag világpiaci árából származó ilyen ilyen magas relatív költségnövekedésre", mint amit most a cukor okozott annak ellenére, hogy a termékeink költségszerkezetében a mandula, a csokoládé, és még az energiaárak is jelentősebb tételt jelentenek mint a cukor" - mondta Kelényi Ádám, a Szamos Marcipán Kft. gazdasági igazgatója. "Ennek ellenére nem lehet érvényesíteni mindezt az árainkban. Az, hogy évente emeljük az árainkat, mondjuk, az infláció mértékével, az még elfogadható, de hogy 3 százalék helyett akkor hirtelen 10 százalékot emelünk, azt már nem nyelnék le a vevők - tette hozzá a gazdasági igazgató.

Vagyis a cég külön a cukorár-emelkedés miatt nem fogja emelni a termékek árát, de mivel az utóbbi hónapokban drágábban veszik a mandulát, nőttek az üzemanyagköltségek, illetve a béreket is szeretnék emelni legalább az infláció mértékével, ezért néhány százalékos áremelést érvényesíteni fog termékei áraiban a Szamos még ebben az évben. "Abban is reménykedünk, hogy hamarosan visszamegy a cukor ára, akkor pedig a fogyasztók lennének az elsők, akik követelnék az árcsökkentést, féléven belül pedig nem lehet össze-vissza rángatni az árakat" - fejtette ki Kelényi Ádám.

Ha hosszú távon élelelmiszerár-robbanás következik be a világpiacon (amire a jelenlegi tendenciák alapján minden esély megvan), arra hogyan reagál a cég, Kelényi Ádám elmondta, hogy át kell strukturálni a termékeiket, meg kell változtatni a receptúrákat. "Van egy 250 grammos teasüteménycsomagunk, amelyben 8-10 fajta teasütemény van. Nemrég nagyon felment a dió ára, így a dióskiflit lecseréltük lekvárosra a vevő kérésére, mert nem akart árat emeln"- mondta Kelényi Ádám.



KAPCSOLÓDÓ CIKK