Így bukhat el a görög válságkezelés

2011.07.05. 9:53

A lassú privatizációtól a polgári engedetlenségi mozgalmakig - rengeteg olyan akadályra kell felkészülnie a görög kormánynak, amelyek mind keresztülhúzhatják a számításokat. Hiába készült el és szavazta meg a parlament is a görög megszorító és privatizációs csomagot a hitelezők kérésének megfelelően, továbbra is nagy kérdés, hogy sikerül-e végrehajtani. Ha nem jön be, bukhat az euró.

Néhány napja az egész eurózóna arra figyelt, hogy megszavazza-e a görög parlament azt a megszorító csomagot, amely - együtt a korábban már jóváhagyott privatizációs programmal - egyszerre hivatott biztosítani az ország számára a heteken belül fenyegető csőd elkerülését és az adósságválság hosszabb távú kezelését. Az egész eurózóna sorsa szempontjából fontos csomagot végül elfogadták, a piacok fellélegeztek, Görögország megkapta a 110 milliárd eurós hitelkeret esedékes részletét.

Tény ugyanakkor, hogy a görög kormány nem tudta maradéktalanul végrehajtani azokat az intézkedéseket, amelyeket a tavalyi mentőhitelt közösen rendelkezésre bocsátó IMF és az euróövezet országai eredetileg feltételül szabtak. Ezt az [origo]-nak két héttel ezelőtt interjút adó görög kormánypárti képviselő, Elena Panaritis is elismerte, lényegében a gyengén működő államszervezetet okolva érte. Megalapozottnak tetszenek tehát az újabb, összességében csaknem 80 milliárd eurósra rúgó megszorító, privatizációs és reformcsomag teljesítésével szemben a nemzetközi sajtóban megfogalmazott kételyek.

A kockázatok egy része ráadásul ezúttal nem a görög kormányhivatalnokok esetleges slendriánságából, a közszféra intézményeinek rossz hatékonyságú működéséből adódik, hanem némelyike objektív természetű. Vagyis akkor is kudarc lehet a törekvések vége, ha a végrehajtó hatalom kifogástalanul teszi a dolgát. Ha így történne, az feltehetően nagyon súlyos következményekkel járna az euróra nézve, egyes szakértők szerint a valutaövezet felbomlása sem elképzelhetetlen.

Privatizáció erőltetett ütemben

A leginkább kérdésesnek az állami vagyonelemek értékesítéséből 2015-ig beszedni tervezett 50 milliárd euró tűnik. A Financial Times brit gazdasági lap szerint a privatizációs program ütemezéséből az derül ki, hogy az idén tíznaponta el kellene adni egy közműcéget vagy más állami vállalatot, ami megfelelő előkészítés híján szinte lehetetlennek ígérkezik, különösen a mostani piaci helyzetben

Eddig egyetlen ügylet jutott el a megegyezésig: a német Deutsche Telekom távközlési vállalat 400 millió euróért megveszi az általa már most is 30 százalékban birtokolt Hellenic Telekom újabb 10 százalékát. Sejthető, hogy az olyan érdeklődőkkel, akik nincsenek eleve kapun belül, sokkal lassabban megy majd az üzlet, hiszen a befektetők alaposan átvilágított áruért hajlandóak csak pénzt adni. (A magánosítható vagyonelemekről bővebben itt olvashat.)

Ha az eladón nagy a nyomás, hogy mielőbb eredményt produkáljon, értelemszerűen megnő a kapkodás, a nyomott áron értékesítés veszélye. "Úgy nem lehet privatizálni, hogy az ember fejéhez pisztolyt nyomnak. A közvagyon magánkézbe adásához átláthatóság, átgondolt befektetési terv és valódi verseny kell" - mondta a Financial Timesnak nyilatkozó görög bankár, Nikosz Karamuzisz. További gond, hogy Görögországban nincs teljesen egységes és megbízható földhivatali adatbázis, a tulajdonviszonyok gyakran tisztázatlanok, ami elriaszthatja az ingatlanbefektetőket a meghirdetendő, fejlesztésre alkalmas területektől és létesítményektől.

Ellenállnak a szakszervezetek

A legnehezebb feladat alighanem a jelenleg 51 százalékban állami tulajdonban lévő energiaszolgáltató, a PPC 17 százalékos pakettjének eladása lesz. Bár az értékesítés határideje csak 2012 vége, már most óriási az ellenállás a 21 ezer dolgozót foglalkoztató mamutcég szakszervezete részéről. A többezres elbocsátást és az áramár drasztikus emelkedését vizionáló érdekvédelmi szervezet a napokban 24 órás sztrájkokat szervezett, emiatt az ország egyes részein áramkimaradások voltak.

 

Forrás: AFP
A sztrájkok a turizmust is érintik

 

Másrészt egyáltalán nem biztos, hogy az energiaiparban kapkodnak majd a felkínált részesedés után. Maga a PPC vezérigazgatója, Arturosz Zervosz nyilatkozta azt, hogy ehhez a kormánynak előbb be kellene fejeznie a piac liberalizálását. Ráadásul a kormány jelezte, hogy a részesedése 50 százalék alá csökkentése ellenére meg szándékozik tartani a menedzsmentjogokat, ami nyilvánvalóan jelentősen csökkenti a cég vonzerejét.

Biztató fejlemény viszont, hogy a parlament határozott egy független állami vagyonalap felállításáról, mely felelős lesz a tranzakciók lebonyolításáért. A már idézett Nikosz Karamuzisz szerint ha az alapnak sikerül az év végéig egy-egymilliárd euróért túladnia az athéni repülőtér, valamint az állami szerencsejátékcég, az OPAP részesedésén, az jó esetben javíthat annyit a piaci hangulaton, hogy a program tovább haladhat.

"Nem fizetek!"

Hasonlóan súlyos kételyek övezik azt, hogy a kormányzat ellen tud-e állni kellő ideig a közvélemény egyre erősödő nyomásának. A már tavaly is példátlanul kemény megszorítást (bércsökkentés, nyugdíjcsökkentés, áfaemelés, ingatlanadó-emelés) elszenvedő görög társadalom elkeseredetten reagál az újabb takarékossági programra, mely adóemelésekre és a szociális kiadások drasztikus megvágására fókuszál. (Az új csomagról itt olvashat bővebben.) Egymás érik a sztrájkok és az esetenként erőszakos tiltakozások, tüntetők táboroznak a parlament melletti téren, és a kormánypárt, a szocialista Paszok népszerűsége a felmérések szerint mostanra az ellenzéké alá süllyedt.

Nemcsak a kormány teljesítményével szembeni elégedetlenséget érzékelteti, hanem a bevételek jelentős csökkenésével is fenyeget a szárnyait bontogató "Nem fizetek" polgári engedetlenségi mozgalom, melynek keretében mind többen kerülik ki az autópályadíjak vagy tömegközlekedési viteldíjak megfizetését. Görögország egyik legnagyobb problémája eddig is az adókerülés volt - a CNBC amerikai hírtelevízió elemzése szerint, ha a "Nem fizetek" mozgalom tömegeket nyer meg magának, az boríthatja a kormány terveit.

 

Forrás: AFP/Louisa Gouliamaki
Az új pénzügyminiszter, Evangelosz Venizelosz és Jeórjiosz Papandreu kormányfő

A Paszok parlamenti frakciója csupán 154 fős a 300 fős parlamentben, vagyis néhány képviselő átállása új választásokhoz vezethet. Márpedig a csomagról szóló szavazás előtt többen is lebegtették a támogatásukat, és egy képviselő ki is szavazott, őt már kizárták a pártból és a frakcióból. Egy interjúban Teodorosz Pangalosz miniszterelnök-helyettes lehetségesnek nevezte, hogy lesz olyan képviselő, aki megpróbálja megakadályozni a bizonyos reformintézkedések végigvitelét.

Esnek az adóbevételek

Jeórjiosz Papandreu kormányának azzal is szembe kell néznie, hogy a megszorítások következtében elhúzódik a recesszió, tovább apasztva az állami bevételeket, megnehezítve a kilábalást. Az EU friss előrejelzése szerint, a korábban várttól eltérően, a görög gazdaság az év második felében is zsugorodni fog, az éves visszaesés így 3,75 százalékos lesz. A görög központi bank ennél is nagyobb, 3,9 százalékos csökkenést jósol, jövőre pedig nem várható 0,6 százalékosnál nagyobb növekedés.

A bevételeken már látszik a megszorítás kedvezőtlen hatása. Az év első öt hónapjában, éves összehasonlításban 7,1 százalékkal csökkent az adóbevétel, holott a terv az volt, hogy 2011 egészében 8,5 százalékos növekedést ér el a kormányzat. A rossz számok mögött feltehetően az áll, hogy bezárták az adóhivatal kétszáz regionális irodáját, és ez ellen a hivatalnokok úgy tiltakoztak, hogy a szabályokat és az eljárásrendet betű szerint betartva lassították a munkát. Az előírások szerinti munkavégzés néven ismert, Nyugat-Európában bevett eszköznek számító akció a legérzékenyebb területen tehet keresztbe a kormány törekvéseinek.

A görög államadósságnak leginkább kitett francia bankok nemrég megegyeztek arról, hogy nem hagyják magára az országot, sőt tovább görgetik a hiteleket, de ez sem biztos, hogy jól fog elsülni, a hitelminősítők ugyanis azzal fenyegetőznek, hogy egy efféle, a bankoknak nyilvánvalóan veszteséget jelentő megállapodást csődeseményként fognak értékelni, ha valóban megszületik. Az államcsőd ilyen formában történő deklarálása ellehetetlenítené azt a célt, hogy Görögország jövőre már a piacról finanszírozza magát.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK