Az EU-vezetők nem tudják, hogyan folytassák a görögök kimentését

Nem alakult ki egységes álláspont arról az euróövezeti országok és vezető uniós illetékesek hétfői találkozóján, milyen intézkedéscsomag vessenek be Görögország érdekében.

Továbbra sem az egységes az euróövezeti országok, illetve vezető európai uniós illetékesek álláspontja abban, hogyan folytassa az EU a súlyos adósságválságban lévő Görögország pénzügyi támogatását, azaz pontosan mit tartalmazzon a következő évekre szánt intézkedéscsomag. Ez derült ki hétfőn Brüsszelben, az euróövezeti pénzügyminisztereinek találkozóján az értekezlet előtti nyilatkozatok és helyszíni értesülések szerint.

Eltérő vélemények hangzottak el arról, mennyire sürgős egy újabb támogatási csomag jóváhagyása, illetve arról is, pontosan milyen szerepet játsszanak abban a magánbankok.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke például azt mondta, a lehető leggyorsabban dönteni kell az új programról. Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter viszont arról beszélt, hogy az új tervről "gyorsan, de fölösleges sietség nélkül" kell határozni.

Egyes elképzelések szerint még e hónapban, más várakozások szerint ősz elején állhat össze a csomag.

A magánbankokat illetően a vélemények abban közel állnak egymáshoz, hogy részt kell venniük az új programban, mégpedig önkéntes alapon. A részletekről azonban nincs megállapodás, és egyelőre nem jutottak közös álláspontra a bankok képviselőivel korábban folytatott egyeztetéseken sem.

Az új görög támogatási program értéke elérheti a jelenleg futó hároméves programét, azaz 110 milliárd euró körül lehet.

Több hétfői nyilatkozatban felbukkant az a vélemény is, hogy most már többször van szó, mint Görögország kisegítése a nehéz helyzetből, ugyanakkor hivatalosan nem tettek utalást a válság tovaterjedésének lehetőségére. Legmesszebb a spanyol pénzügyminiszter, Elena Salgado ment, aki úgy fogalmazott: "rendszerjellegűbb" problémával állnak szemben, amely "több, mint kizárólag Görögország esete", és "az euróövezet stabilitását egészében érinti".

A késő délután kezdődött megbeszélés előtt "koordinációs" céllal találkozót tartott több vezető uniós illetékes. Az egyeztetést kezdeményező Herman Van Rompuy uniós elnök ennek végeztével csupán annyit közölt, hogy Görögországról tárgyaltak, illetve az euróövezetben tapasztalható "közelmúltbeli fejleményekről" cseréltek nézetet.

Van Rompuy mellett ez utóbbi ülésen részt vett Barroso bizottsági elnök, Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti pénzügyminiszteri csoportjának vezetője és Olli Rehn pénzügyi biztos.

Barroso egy későbbi sajtótájékoztatóján annak fontosságát hangoztatta, hogy Görögország folytassa azokat az erőfeszítéseket, amelyek megnyugtathatják a nemzetközi pénzügyi piacokat.

Az euróövezeti miniszterek hétfőn aláírták azt a szerződést, amelynek alapján 2013 júliusától létrejön egy állandó pénzügyi stabilitási mechanizmus a közös pénzt sajátként használó országok zónájában. Ez akár 500 milliárd eurónyi kölcsön biztosítását is lehetővé teheti a nehézségekkel küzdő államoknak. A tartós mechanizmus megteremtését az elmúlt hónapokban részben magyar EU-elnökség alatt folytatott tárgyalások tették lehetővé.

Kedden találkozót tartanak Brüsszelben az EU mind a 27 tagországának pénzügyminiszterei is.