Tovább harcol Görögországért az eurózóna

2011.07.22. 1:05

Az eurózóna döntéshozói csütörtökön több mint 100 milliárd eurós mentőcsomagot állítottak össze a csődközelben lévő Görögország megsegítésére. A programban a bankok is részt vesznek és a megállapodás szerint alacsony kamatozású kölcsönhöz juthatnak a görögök az eurózóna alapjából. A tizenhét eurózónabeli ország most elfogadott egyezsége szorgalmazza egy európai makrogazdasági felügyelet és európai hitelminősítők létrehozását, valamint rugalmasabbá teszi az eurózóna pénzügyi stabilitását célzó rendszerét.

Megállapodtak az euróövezet tagországainak állam- és kormányfői a Görögországot megsegítő újabb nemzetközi programról. A csütörtökön megszületett megállapodás értelmében Görögország összesen 109 milliárd euró összegű csomagot kap. A csőd közelében lévő ország pénzügyi helyzetének javítását szolgáló programban az Európai Unió intézményei és a Nemzetközi Valutaalap mellett a magánszektor cégei, elsősorban a bankok vesznek részt, utóbbiak 37 milliárd euróval járulnak hozzá a csomaghoz.

Az újabb mentőcsomagra azért van szükség, mert az elmúlt hónapokban kiderült, hogy Görögországnak korábban nyújtott 110 milliárd eurós hitel nem menti meg az országot az államcsődtől. Az új mentőcsomagról már hetek óta egyeztettek az eurózóna döntéshozói, a végleges 109 milliárd eurós mentőcsomag összege pedig valamivel meghaladja a korábi tervekben szereplő 100 milliárd eurós összeget. (A mostani megállapodást megelőző tárgyalásokon az uniós pénzügyminiszterek pedig azt próbálták elérni, hogy ennek az összegnek a harmadát állják a magánhitelezők.)

Hitel, alacsony kamattal

A pénzügyi szektor hozzájárulása a csomaghoz 2011 és 2014 között további 12,6 milliárd euró lehet adósság-visszavásárlás formájában. A megállapodásról szóló nyilatkozat szerint pedig a 2011 és 2019 közötti periódusban összesen 106 milliárd euró értékű lehet a magánszektor, főként a bankok szerepvállalása. Herman Van Rompuy a találkozót követő sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a támogatás a gyakorlatban adósság-visszavásárlást is jelenthet.

A megállapodásról kiadott nyilatkozat alátámasztotta azokat a korábban kiszivárogtatott híreket, amelyek szerint az euróövezet pénzügyi stabilitásának biztosítására létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevű alap forrásaiból 3,5 százalékos kamat mellett nyújt hitelt, a kedvező kamatozású hitel futamideje minimum tizenöt év, de szükség esetén harminc év is lehet és tíz év türelmi idő igénybevételére is lehetőség van. (Ez kedvezőbb az EFSF mostani feltételeinél, mert jelenleg 4,5 százalékos kamat mellett nyújt hitelt az alap)

A tizenhatpontos egyezség szerint az Európai Bizottság létrehoz egy munkacsoportot, amely a görög állami szervezetekkel együttműködve a strukturális alapok forrásait, többek között a versenyképesség javítására, a növekedés elősegítésére és munkahelyteremésre használják fel, a brüsszeli testület pedig októberben jelentést tesz a munkacsoport eredményeiről.

Jöhet a makrofelügyelet 

A zárónyilatkozat szerint szükség van annak a hat jogszabálynak a végső jóváhagyására is, amelyek célja az euróövezeti stabilitást garantáló új intézkedések bevezetése az EU-ban, beleértve a túlzottan nagy adóssággal küzdő országok szankcionálását is. Az egyezség kimondja, hogy legkésőbb 2013-ig minden országnak 3 százalék alá kell vinnie az államháztartási hiányát, kivéve azokat az államokat, amelyek pénzügyi segélyprogramban részesültek. Az eurózóna országainak vezetői megegyeztek abban is, hogy fel kell gyorsítani az európai makrogazdasági felügyelet létrehozását célzó folyamatot.

NGM: Magyarország érdeke az olyan megoldás, amely megerősíti az eurót

"Magyarország számára alapvető fontosságú, hogy rendeződjenek az euróövezet problémái és megnyugtató megoldás szülessen a piacok számára. A jelenlegi problémák megoldása elsősorban az euróövezeti 17 tagállam feladata. Görögország esetében tavaly májusban is az euróövezeti 17 tagállam nyújtott hitelt bilaterális alapon (kétoldalú egyezmények keretében), amelyhez szigorú gazdaságpolitikai feltételek kapcsolódtak. Az akkor kidolgozott program arra a feltételezésre épült, hogy 2012-től Görögország vissza tud térni adósságának piacról való finanszírozására. Ez a feltételezés mostanra megkérdőjeleződött, és szükség lehet a program kibővítésére. Ennek kidolgozása az eredetileg hitelt nyújtó országok feladata" - válaszolta Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az [origo] azon kérdésére, hogy Magyarország próbált-e hatást gyakorolni a mai döntésre. Kármán elmondta azt is, hogy Magyarország érdekelt minden olyan megoldásban, amely megerősíti az eurót és az euróövezet működését mind rövid, mind hosszú távon. "Fontos, hogy a megoldás, bármi is legyen az, a piacok számára hiteles módon javítsa az euróövezeti országok államadósságának és költségvetéseinek fenntarthatóságát" - tette hozzá.



Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozó után azt is elmondta, lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy csökkenjen az eurózóna függősége a nemzetközi  hitelminősítő intézetektől. A megállapodásból kiderül, hogy az Európai Bizottság tesz majd javaslatokat az európai hitelminősítő intézetek létrehozására. Az állam- és kormányfők közölték, hogy mindent megtesznek a pénzügyi stabilitás megőrzéséért az euróövezetben és szerintük az euró továbbra is szilárd gazdasági alapokon áll. A zárónyilatkozatban minden más euróövezeti tagállam vezetője "ünnepélyesen megerősítette hajlíthatatlan eltökéltségét" arra, hogy országa teljes egészében teljesíti a pénzügyi konszolidáció és a szerkezeti reformok terén tett vállalásait.

Jó üzenet a piacoknak

 "Az eurózóna-csúcson megtárgyalt tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy az eddiginél jobb feltételekkel lehet majd hozzájutni az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) forrásaihoz" - mondta az [origo]-nak  Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere csütörtök délután, az EFSF működésére vonatkozó feltételek kiszivárogtatását követően. "A megállapodás jó üzenet a piacoknak, ám azokra a kérdésekre is választ kell adni, hogy honnan lesz az EFSF-nek pénze, amiből majd hitelezni tudja a bajba jutott  országokat. Jobb minél előbb rendezni ezeket a kérdéseket, különben egyre rosszabb lesz a helyzet. A mostani példa is ezt mutatja, az alacsonyabb kamatozású EFSF-hitelekről és a rugalmasabb rendszerről már februárban is szó volt, de akkor az úgynevezett donorországok (gazdag államok) ezt elvetették, de mára, amikor súlyossá vált a helyzet a piacokon, már rábólintottak. Tehát jobb előbb kötelezettséget vállalni annak érdekében, hogy stabil maradjon az eurózóna" - mondta Bebesy.  

Derűlátók voltak a befektetők

A csütörtöki csúcstalálkozóra azért volt szükség, mert a görög csőd és az eurózóna adósságválságának továbbterjedésétől való befektetői aggodalom miatt negatív hangulat alakult ki a piacokon. Az eurózóna döntéshozóinak tárgyalásáról csütörtök délután kiszivárgó hírek megjelenése után viszont az optimizmus lett az úr. Az euró jelentősen erősödött a nemzetközi piacon a dollárral szemben, a befektetők által menekülési célpontként kezelt svájci frank is jelentősen gyengült, ennek eredményeként a délután folyamán a forint is erősödött a fontosabb külföldi devizákkal szemben. A tőzsdék is jól szerepeltek, az európai indexek 08-1,7 százalékkal kerültek feljebb, és a budapesti tőzsde mutatója, a BUX 2 százalékkal erősödött. Csütörtök délután az euróövezeti országok megítélését jelző CDS-árak is csökkentek: a görög CDS-árfolyam 2090 bázispont alá süllyedt a szerdai 2300 bázispontról, illetve a hét eleji 2500 bázispontról. Ez azt jelenti, hogy tízmillió euró görög államadósság visszafizetésére a korábbi évi 2,5 millió euróval szemben kevesebb mint 2,1 millió euróért lehet biztosítást kötni. 



KAPCSOLÓDÓ CIKK