Offshore-cégek játszótere a magyar labdarúgás

2011.08.08. 10:49

Ciprus, Hollandia, Jersey, Liechtenstein, Seychelles-szigetek, Svájc, USA: közvetlenül vagy áttételeken keresztül ezekben az országokban bejegyzett, offshore vagy offshore-jellegű cégek szerepelnek több magyar első osztályú labdarúgóklubot működtető cég tulajdonosai között. A programjában az átláthatóság fontosságát hangsúlyozó futballszövetség azt állítja, nincsenek eszközei ahhoz, hogy felszámolja a zavaros tulajdoni viszonyokat, melyek között az is előfordul, hogy egy csapat résztulajdonosának nincs tudomása arról, hogy a főtulajdonos cég ellen adóvégrehajtás folyik.

Múlt kedden csalás gyanújával őrizetbe vették az Újpest FC tulajdonosaként ismert Tolnai Sándor vállalkozót és két társát. A klub szóvivője a hír megjelenése után azt mondta az [origo]-nak, hogy az Újpest FC Kft. többségi tulajdonosa a City Budapest Zrt., Tolnainak közvetlen tulajdonrésze nincs a futballcsapatot működtető Újpest FC Kft.-ben, ezért az ügyben "nem tudunk és nem is kívánunk állást foglalni".

És valóban: bár a sportsajtóban rendszeresen tulajdonosként szerepelt, a Magyarországon nyilvánosan elérhető cégadatok alapján nem igazolható, hogy Tolnainak részesedése lenne az Újpest FC Kft.-ben. Annak tulajdonosai ugyanis végső soron kizárólag offshore-jellegű cégek, konkrétan két ciprusi és egy seychelle-i bejegyzésű vállalat. Az egyik ciprusi cég, a Spontefor Ltd. közvetlenül, a seychelle-i BenQ Ltd. egy száz százalékban általa birtokolt magyar kft.-n keresztül tulajdonos. A főtulajdonos City Budapest Zrt. egy magyar társaság (a Taverna Holding) és három kft. közbeiktatásával a Cipruson bejegyzett Sparceas Ltd. tulajdona. A svájci lakcímmel rendelkező Tolnai Sándor a Taverna Holding három cégjegyzésre jogosult tisztségviselőjének egyike.

Megkérdeztük az Újpest szóvivőjét, hogy kik állnak e cégek mögött, Nemes Károly azonban közölte, erről a City Budapest Zrt. vezetőit kell megkérdezni. A saját honlappal nem rendelkező társaság képviselőit a Taverna Holdingon keresztül próbáltuk elérni, cikkünk megjelenéséig sikertelenül.

Öt csapat mögött állnak átláthatatlan külföldi cégek

Átláthatatlan tulajdonosi szerkezetével az Újpest nincs egyedül a magyar labdarúgás élvonalában. Több klub mögött részben vagy egészben offshore-hátteret találni, melynek a kedvező adózáson (erről itt olvashat bővebben) túl az is jellemzője, hogy a gazdálkodás és a tulajdonosi összetétel ily módon a magyar cégnyilvántartásból nem ismerhető meg. A Honvédot, a Vasast, a Győrt és a Diósgyőrt működtető vállalatok közvetlen vagy közvetett tulajdonosai között egyaránt felbukkannak ilyen cégek.

A Budapest Honvéd csapatát működtető Honvéd Futball Club Kft. egyetlen tulajdonosa a Hemingway Franchise Group Limited, melyről legfeljebb sejthető, hogy a tulajdonosként fellépő George F. Hemingwayhez kötődik. A magyar cégnyilvántartásból erre nézve semmi sem tudható meg, mivel a céget az adóparadicsomnak számító Jersey-szigeten jegyezték be. Felvilágostást kértünk a klubtól, szerdán elküldött levelünkre még nem érkezett reakció.

A Vasas Futball Club Kft.-ben kisebbségi tulajdonos a sportegyesület Vasas SC, a többségi tulajdonrészt 2011 februárja óta a Híd Akvizíciós Zrt. birtokolja. A Híd Zrt. honlapján az áll, hogy "hosszú évek során szerzett szakmai tapasztalat" áll a vállalat mögött, de a cégnyilvántartás szerint csak tavaly júniusban alakult - 2010-es mérlegadatai pedig nem szerepelnek a nyilvántartásban. A szekszárdi székhelyű vállalkozás jegyzett tőkéje kétmilliárd forint, alkalmazottainak száma egy fő. 2010 októberében a Tolna Megyei Cégbíróság az APEH jelzése nyomán határozatban hívta fel a tulajdonosokat a törvényes működés helyreállítására, mivel a cég a bejelentett székhelyén nem volt megtalálható. Egy hónappal később, mivel a vezérigazgatót sikerült megtalálni, a megszüntetésre vonatkozó eljárást megszüntették, egyúttal törvényességi felügyeletet kezdeményeztek a cég ellen.

A Híd Zrt.-nek két tulajdonosa van: a két magánszemély által birtokolt, budapesti Premium Bau Kft., valamint a 2010 februárjában egymilliárd forint jegyzett tőkével alapított Executor Capital Zrt. Ez utóbbi vállalat tulajdonosa egy, a New York-i Koreatown egyik irodaházába bejegyzett vállalat, az Executor Capital Llc. A Híd Zrt. önkormányzatoknak, hitelintézeteknek és más vállalatoknak kínál szolgáltatásokat, "legyen szó kintlévőség kezelésről, hatékony költségcsökkentésről, a gazdálkodás racionalizálásától egészen a csőd közeli helyzet menedzselésig". A társaság ellen az APEH Tolna Megyei Adóigazgatóságának Hátralékkezelési Osztálya 2011. június 21-én végrehajtást rendelt el. Markovits László, a Vasas SC elnöke kérdésünkre közölte, erről a tényről az egyesületet még senki sem tájékoztatta. A Vasashoz eljuttattuk az amerikai cég tulajdonosainak kilétét firtató kérdésünket, kerestük a Híd Zrt. vezérigazgatóját, választ egyelőre nem kaptunk.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
A Vasas Fáy utcai sporttelepe

A Győr és a Diósgyőr céghátterében is felbukkannak offshore-jellegű vállalatok, de ezen csapatok esetében az Újpestnél és a Vasasnál átláthatóbb a kép, hiszen a tulajdonosként, finanszírozóként számon tartott üzletember a magyar cégnyilvántartásból megismerhető, nyilvános módon jelen van a vállalkozásokban.

A Siófok FC Kft.-ből 2005-ben létrejött Diósgyőr FC Kft. kisebbségi tulajdonosa a Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Nonprofit Kft. A többségi tulajdonos a 2010 augusztusában alakult Borsodsport Invest Kft., mely az Arago Befektetési Holding Zrt.-n keresztül a Domestore Kft. százszázalékos tulajdonában áll. Az Arago és a Domestore ügyvezetője egyaránt a leggazdagabb magyarok közt számon tartott Leisztinger Tamás, utóbbi cégben ő a két tulajdonos magánszemély egyike is. A Domestore további tulajdonosai: az Arago Holding által birtokolt Arago Ingatlanforgalmazó Zrt., a HH Invest Kft.-n keresztül a Hunguest Hotels Zrt., valamint a svájci Zugban bejegyzett Mittagskogel Invest AG. E két cégről kértünk a Diósgyőr FC Kft.-től tájékoztatást, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett információ.

A Győri ETO FC Kft. tulajdonosa két Quaestor-cég, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. és a Quaestor Invest Befektető Vagyonkezelő és Pénzügyi Tanácsadó Kft. Előbbi kisebbségi tulajdonosa a liechtensteini bejegyzésű Insula Management Establishment, egyik cégjegyzésre jogosult igazgatósági tagja a sportsajtóban a győri futballcsapat tulajdonosaként megjelenő Tarsoly Csaba, aki tagja a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökségének. Bende Gyöngyi, a Quaestor Zrt. kommunikációs igazgatója arról tájékoztatta az [origo]-t, hogy a lichtensteini társaság Tarsoly Csaba tulajdonában áll. A Quaestor Invest Kft. többségi tulajdonosa a Quaestor Zrt., kisebbségi tulajdonosa ugyancsak Tarsoly Csaba.

Sajátos a helyzet a Ferencvárosnál, ahol márciusban Kubatov Gábor, a Ferencvárosi TC sportegyesület elnöke (egyben a Fidesz pártigazgatója) bejelentette, hogy idén július 1-jéig az egyesület megvásárolja az FTC Labdarúgó Zrt.-t a kivonuló brit befektető, Kevin McCabe vállalatától. Az Opten cégadatbázisa szerint azonban továbbra is a csapatot és az ingatlant korábban az államtól megvásárló, holland székhelyű Esplanade Consultants Eastern Europe BV a tulajdonos. Nem arról van szó, hogy a nyilvántartás egyszerűen idejétmúlt lenne: a cég feltüntetett tisztségviselői ugyanis - március 31-e óta - e nyilvántartás szerint is azok, akiket a futballszakosztályt átvevő egyesület kinevezett. Magyarázatot kértünk az FTC Labdarúgó Zrt.-től, az azonban többszöri ígéret ellenére sem érkezett még meg.

Az MLSZ célja az átláthatóság növelése, de nem tesz semmit érte

A Magyar Labdarúgó Szövetségnek (MLSZ) minden információja meg kell, hogy legyen a nyilvánosan nem megismerhető tulajdoni viszonyokról is, klublicenc-szabályzatában ugyanis az áll, hogy a "kérelmező sportszervezet elkészíti és átadja a cégstruktúra leírását", mely "tartalmazza a licenckérelmező leányvállalatait, kapcsolt vállalkozásait és az irányítását végző társaságokat egészen a legvégső irányító személyig". (A kapcsolt vállalkozás fogalmába az adózás rendjéről szóló törvény szerint a többségi tulajdonos is beleértendő.) A szabályzatnak a deklarált célja "a sportszervezetek gazdasági és pénzügyi lehetőségeinek javítása, átláthatóságuk és hitelességük növelése".

Megkerestük az MLSZ-t azzal a kéréssel, hogy megismerhessük a klubok által átadott információkat, de Borbély Zoltán, az MLSZ jogi és sajtóirodájának vezetője közölte, az európai szövetség (UEFA) kifejezetten tiltja, hogy a szövetségek ilyen jellegű adatot bárkivel megosszanak. Az UEFA klublicenc-szabályzatának 11. cikkelye kimondja, hogy a licencadónak - vagyis a nemzeti szövetségnek - bizalmasan kell kezelnie az eljárás során tudomására jutott adatokat.

Megkérdeztük a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) sportért felelős államtitkárságát, hogy létezik-e valamilyen stratégia az átláthatóbb tulajdoni viszonyok megteremtésére, illetve egyáltalán problémásnak tartja-e az államtitkárság a jelenlegi helyzetet. Azt a választ kaptuk, hogy témában nem a Nefmi kompetens, "ezen kérdéskört az MLSZ-nek kell kivizsgálnia".

"A Magyar Labdarúgó Szövetségtől nem várható, hogy felszámolja a zavaros tulajdoni viszonyokat, mert rendkívül behatároltak a jogi eszközei. Korlátozottan tudjuk ellenőrizni a klubok tulajdonosi hátterét" - mondta felvetésünkre Borbély. "Nincs más választásunk, mint hogy bízunk a klubokban, nem tudjuk, és nem akarjuk átvenni a hatóságok szerepét. A licenceket viszont fokozottabban fogjuk ellenőrizni, ez szeptember 1-jétől a szövetség gazdasági igazgatóságának felügyelete alá tartozik majd" - magyarázta az MLSZ munkatársa.

Feltettük az MLSZ-nek azt a kérdést is, nem lenne-e jó megoldás annak előírása, hogy a bajnokság résztvevői nem állhatnak sem közvetlenül, sem közvetetten offshore-jellegű cégek tulajdonában. "A tulajdonosi viszonyokba a szövetségnek nincs beleszólása, egyébként piacgazdasági környezetben egy ilyen kikötésnek nincs létjogosultsága. Ráadásul az UEFA sem engedélyezné a klubok működésébe való ilyen mélységű beavatkozást" - válaszolta Borbély Zoltán.

Forrás: MTI/Beliczay László
Leisztinger Tamás (balra), a Diósgyőr főtulajdonosa

Az MLSZ idén februárban nyilvánosságra hozott, a célokat 2020-ig kijelölő stratégiájában külön fejezet foglalkozik az "átlátható, fenntartható, hatékony" gazdálkodással. A kiemelt célok között említi a futball transzparens működését, kitérve arra is, hogy ez minden szereplőre, így a klubokra is vonatkozik.

"A szövetség, a profi és az amatőr klubok, a sportpályák, szponzorok és a labdarúgásban közreműködő valamennyi személy és szervezet sporttal kapcsolatos pénzügyi, nyilvántartási és adózási fegyelmét szigorítani kell" - egyebek mellett ez áll a szövegben. Másutt az olvasható, hogy "meg kell szüntetni a keresztfinanszírozás, a pénzek összekeverésének a gyakorlatát, az összemosás és pénzmosás jelenségét" - vagyis az MLSZ úgy tudja, hogy pénzmosás is folyik a magyar labdarúgásban. A stratégia arra is emlékeztet, hogy a kormány "szigorúan elvárja a labdarúgás gazdasági megtisztulását".

Csányi Sándor, az MLSZ tavaly megválasztott elnöke az idei tusnádfürdői szabadegyetemen tartott előadásában a Hvg.hu tudósítása szerint azt mondta, teljesen átláthatóvá kell tenni a gazdálkodást, mert a nemzetközi cégek enélkül nem hajlandók pénzt fektetni a magyar futballba, félnek ugyanis a visszaélésektől. Kijelentette, a fejlesztések mellett az átlátható gazdálkodás megteremtése garantálhatja a magyar foci jövőjét.

Felvetésünkre, hogy ha az MLSZ lényegében eszköztelen ebben a kérdésben, milyen módon látja megvalósíthatónak a sokszor emlegetett átláthatóságot, Borbély Zoltán a következőt válaszolta: "A transzparens, átlátható működés, mint követelmény elsősorban ránk, azaz az MLSZ-re vonatkozik és ez törvényi kötelezettség is, mivel kiemelten közhasznú szervezet vagyunk. A licenceljáráson keresztül vannak eszközeink, de ezek nem hatósági jogosítványok, hiszen az MLSZ nem adó- vagy nyomozóhatóság, hanem az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó, kiemelten közhasznú szervezet, melyet az ügyészség felügyel".

Détári: Pénzügyi manőverek miatt jönnek a külföldiek

A magyar profi labdarúgásban uralkodó állapotokról korábban többször kemény szavakkal nyilatkozó Détári Lajos volt válogatott futballista - jelenleg a másodosztályú Vecsés vezetőedzője - érdeklődésünkre azt mondta, a zavaros viszonyok érezhetően rossz hatással vannak a klubok működésére. "Nem akarok senkit gyanúsítani, de a magyar mezőnyből kiemelkedni nem tudó külföldi játékosok elképesztően magas száma például felveti, hogy esetleg valamiféle, az átigazolásukhoz kapcsolódó pénzügyi manőverrel magyarázható a jelenlétük" - mondta Détári.

Az egykori világválogatott játékos azt is elmondta, hogy több klubnál a mai napig úgy alkalmazzák a labdarúgókat, hogy munkabérként csak a minimálbérhez közeli összeget fizetik ki nekik, a maradékot egy cég utalja, "arculatátviteli és reklámtevékenységre" kötött vállalkozási szerződés alapján. Így mindkét félnek sokkal kevesebbet kell adózni, ráadásul a licenckérelem egyes előírásait is ki lehet játszani. A játékosok ugyanakkor kiszolgáltatottak, mert ha valami miatt nem kapják meg a kialkudott pénzüket, nincs kihez fordulniuk (ilyen esetre több példa is volt már az első osztályban). A klubok annak ellenére ragaszkodnak a módszerhez, hogy a sporttörvény tavalyi módosítása óta már az ugyancsak kedvezményes adózást biztosító ekhózást is választhatnák.

Négy évvel ezelőtt az [origo] is foglalkozott a jelenséggel, mint akkor megírtuk, az adókerülést lehetővé tévő modellt a Sport & Média Rent Kft. dolgozta ki, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) ajánlásával, az akkori Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport szakállamtitkárságának támogatásával. A kluboknak e modell szerinti szolgáltatást akkoriban, többek között a Sportlife Média Kft. nyújtott, melynek két közös tulajdonosa - a seychelles-szigeteki Chesterman International Ltd. és a V&A Invest Kft. - is volt a Sport & Média Renttel. A Sportlife Média tavaly a Magyar Nemzet írása szerint a BKV-botrányban is felbukkant egy gyanús tanácsadói szerződéssel. A céget idén a bíróság törvényességi felügyeleti eljárásban törölte a cégnyilvántartásból, miután a székhelyén nem működött.

 

Az angol sportminisztert zavarja a transzparencia hiánya

Átláthatatlan tulajdonosi struktúrák nem csak a magyar futballban fordulnak elő. A brit parlament alsóházának sportügyekkel foglalkozó bizottsága néhány napja tette közzé jelentését a labdarúgás irányításáról, nagy figyelmet szentelve benne a klubtulajdonlásnak. A bizottság ezen a területen "sürgős reformra" szólítja fel az angol szövetséget (FA), mondván, a szervezet az átláthatóság "elfogadhatatlanul alacsony szintjét" tűri el, ami a dokumentum készítői szerint hozzájárult a klubok eladósodottságának növekedéséhez. Hugh Robertson sportminiszter külön figyelmeztette az FA-t, hogy a status quo fenntartása nem elfogadható.

A bizottság jellemző példaként hivatkozik a Leeds United esetére: évekig nem lehetett tudni, kik állnak a nagy múltú, jelenleg másodosztályú klub tulajdoni hányadának nagy részét felvásároló alap mögött. (Egy Magyarországon nem létező szervezeti formáról, úgynevezett discretionary trustról van szó, mely megkönnyíti a tulajdonosok elrejtőzését.) A korábban a Chelsea FC többségét is birtokló Leeds-elnök, Ken Bates végül a sajtó és a politika fokozódó nyomásának hatására bejelentette, megvette a kérdéses részesedést, hogy véget vessen a spekulációknak.

A jelentés egyik konkrét javaslata a már létező "fit and proper" teszt megújítása és szigorú betartatása. Ez az átvilágítási procedúra, melyen elvileg minden klubvezetőnek és 30 százaléknál nagyobb részvényhányadot birtokló tulajdonosnak át kell esnie, azt hivatott biztosítani, hogy távol tartsa a sportágtól a korrupt vagy megbízhatatlan személyeket.



A mezőny további tagjainak tulajdoni hátterről itt, a cikk második oldalán olvashat

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK