"Félnek az árfolyamrögzítéstől, mint a tűztől"

2011.08.18. 12:11

Banki tapasztalatok alapján a hazai devizaadósok többsége jobban tart az árfolyamvédelem utáni időszaktól, mint a most bivalyerős svájci franktól. Orbán Viktor tájékoztató kampánnyal kívánja népszerűsíteni az árfolyamrögzítést, a kormány pedig rendeletben biztosítja, hogy három év múlva se kelljen senkinek 15 százalékkal többet törlesztenie havonta.

Ráfér az Orbán Viktor kormányfő által beígért kampány a nyár elején elfogadott adósmentő csomagra, az augusztus 12-e óta igényelhető árfolyamvédelmi program iránt ugyanis meglepően alacsony az érdeklődés a hazai devizaadósok körében. Az augusztus eleje óta tartó brutális frankerősödés láttán logikus reakció lett volna, ha a törlesztőrészletek enyhítése érdekében a devizahitellel rendelkezők közül a korábban várt, nagyjából 10-15 százalékos aránynál többen jelzik igényüket az árfolyamrögzítésre, ám ennek épp az ellenkezőjét tapasztalják.

Az [origo] körkérdésére adott banki válaszokból viszonylag egységes kép rajzolódik ki: a nagyobb lakossági bankoknál ugyan folyamatos az érdeklődés, de jóval többen vannak, akik csak információt vagy tanácsot kérnek. A konkrét igénylések száma a kilenc legnagyobb hazai banknál szerdáig épphogy meghaladta a 300-at együttesen, az árfolyamvédelemben részesülők aránya a teljes ügyfélkörhöz képest így egyelőre százalékban ki sem mutatható.

A passzivitásnak az [origo] által megkérdezett bankok kommunikációs osztályai szerint több oka is lehet. Egyrészt ma már szinte minden banknál más adóskönnyítő programok is elérhetőek, és ezek feltételrendszere az állami mentőcsomagénál olykor rugalmasabb. E megoldásokban azok is részt vehetnek, akik az állami programból ki vannak rekesztve, a különböző törlesztési könnyítések futamideje is szabadabban megválasztható, tehát nem kell feltétlenül három évhez kötniük magukat az adósoknak, és bár jellemzően nem az árfolyamot rögzítik a számukra, hanem a havi törlesztőrészletet, a kiszámíthatóság szempontjából hasonló eredménnyel járnak, mint az állami mentőöv.

Az árfolyamrögzítést igénylő vagy az után érdeklődő devizahitelesek száma szerdáig

Bank neve Benyújtott kérelmek száma Érdeklődök száma
OTP Bank "Néhány" "Két tucat"
MKB 200 1200
Erste Bank 10 100
CIB Bank 11 410
Raiffeisen Bank n. a. "Mérsékelt"
Unicredit Bank "Két tucatnyi" 70
K&H Bank "Néhány tucat" n. a.
FHB "Két tucatnyi" 50
Budapest Bank 33 n. a.


Másrészt, az elmúlt időszak árfolyammozgásai ugyan valóban rémisztőek voltak, de időnként mégis az elmúlt hónapokban megszokott árfolyamon mozgott a frank, az ügyfelek egy része ezért még várakozó állásponton van.

Rendelet a 15 százalékról

A legfontosabb akadályt azonban mindezidáig maga a kormány gördítette a saját mentőcsomagjának sikeressége elé. Azzal ugyanis, hogy a kabinet a program indításának idejére nem alkotta meg teljes körűen a szükséges jogszabályokat, az ügyfelek nem lehettek biztosak abban, hogy mi történik velük három év múlva, amikor - 2014. december 31-én - az árfolyamvédelem időszaka lejár. Erre vonatkozóan korábban csak szóbeli ígéretek hangzottak el: Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője augusztus elején, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság pedig augusztus 10-én erősítette meg a június elején már beharangozott kormányzati elképzeléseket, amelyek szerint a hároméves védett periódus utáni első törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal haladhatja meg az árfolyamrögzítés mellett kalkulált havi terhet.

Orbán Viktor bejelentése szerint azonban augusztus 17-i ülésén a kormány minderről rendeletet alkotott, így - ha annak részleteit írásban is megismerhetik az ügyfelek és a bankok - elhárulhat az eddigi legnagyobb bizonytalansági tényező.

Miért indított saját árfolyamrögzítést az OTP?

Az állami árfolyamrögzítéssel párhuzamosan saját árfolyamrögzítő programot indított az OTP Bank. A legnagyobb lakossági bank a kormánnyal ellentétben nem 180, hanem 200 forinton rögzíti a svájci frank árfolyamát, továbbá az eurónál és a japán jennél is a kormányénál valamivel gyengébb forintkurzussal számol. A programba való belépést viszont nem csak az év végéig teszi lehetővé. Az óvatosabb konstrukciónak két oka lehet. Egyfelől az, hogy a bank ügyfeleinek "köztes" megoldást kínáljon az államilag rögzített 180 forint és a jelenlegi piaci 240-es kurzus között. Ezáltal az OTP programját vállalók a védett periódus alatt ugyan az állami árfolyamgát résztvevőinél többet fizetnek havonta, cserébe viszont kisebb összeg halmozódik fel későbbre. Más oldalról a saját program az OTP majdani kockázatát is mérsékli, hiszen ha túl sokan választják az állami védőernyőt, az - tartósan kedvezőtlen árfolyamok mellett - a későbbiekben túlzott pluszrizikót tehet a bankra. Ahogyan a bank egy felsővezetője az [origo] kérdésére név nélkül fogalmazott: "mi rendelkezünk messze a legnagyobb állománnyal, ha az ügyfelek 50 százaléka él az állami árfolyamgáttal, az kezelhetetlen helyzetet teremthetne".



Kérdések persze még ez után is akadnak. Arról ugyanis a miniszterelnök nem beszélt, hogy mi történik akkor, ha a piaci áron kalkulált törlesztőrészlet valójában 15 százalékosnál nagyobb havi ugrást tenne indokolttá 2015 januárja után. Ha a devizaárfolyamok tartósan kedvezőtlenül alakulnak, akkor az árfolyamvédelmet választó szerződők gyűjtőszámláján olyan pluszadósságok halmozódnak fel, amelyeket a 15 százalékos korlát figyelembevételével is valamikor vissza kell fizetni. Ennek a módja a legvalószínűbb forgatókönyv szerint az lehet, hogy a bankok megnyújtják az érintettek hitelszerződésének futamidejét, vagyis kisimítva, lassabban, de végül mindent kamatostul visszafizettetnek.

"Úgy félnek az árfolyamrögzítéstől az adósok, mint a tűztől" - jegyzi meg ennek kapcsán Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke, aki szerint a szerződők tisztában vannak vele, hogy ezzel a megoldással összességében emelkedni fog a tartozásuk, és aki teheti, ezt nem hajlandó bevállalni. Azt ugyanis senki sem tudja előre kiszámolni, hogy a gyűjtőszámlán képződő pluszadósság visszafizetése mekkora terhet, hány további éven keresztüli extra eladósodottságot generál.

Tízezrek kalkulálnak

Tét nélkül azonban igen nagy az érdeklődés az árfolyamrögzítés iránt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által augusztus elején indított internetes árfolyamrögzítő-kalkulátoron például augusztus 16-áig bezárólag 161 850 számítást futtattak le - tudtuk meg Gulácsi Ferenc kommunikációs főosztályvezetőtől. Az egyedi látogatók száma viszont csak 38 019 volt, vagyis valószínű, hogy ennyien fejenként 4-5 különböző számítást végeztek el. (Az is elképzelhető, hogy egy számítógépről több potenciális árfolyamrögzítő is ellátogatott az oldalra.)

A kalkulálók 71 százaléka meglévő lakáskölcsöne miatt számolgatott, a fennmaradó 29 százalék szabad felhasználású hitelben volt érdekelt, és nem meglepő, hogy az összes futtatás 98 százaléka a svájci frank alapú hitel rögzítésére irányult (1-1 százalékot képviseltek az euró és a japán jen alapú konstrukciók). Szintén nem váratlan, hogy a felhasználók átlagos hiteltartozása svájci frankos hitelek esetében a legmagasabb (10 millió forint körüli), az eurós adósok átlagos tőketartozása 8 millió forint körüli, míg a japán jenben eladósodottak közel 5 millió forinttal tartoznak bankjuknak - teljes átlagban még bő 16 éven keresztül.

KAPCSOLÓDÓ CIKK