Az Ab határozattervezete a pénztártagok pártját fogja

2011.08.18. 18:22

Megszületett egy alkotmánybírósági határozattervezet a magánnyugdíjpénztárak államosításáról szóló törvényről. Az [origo] információja szerint a tervezet kimondja, hogy azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. Végleges döntés azonban még nem született. A végső határozat tartalmát nagyban befolyásolhatja, hogy azt a testület jelenlegi összetételében még augusztusban, vagy már az új, kibővített felállásban, szeptemberben fogadja el.

Elkészült az Alkotmánybíróság (Ab) határozattervezete a magánnyugdíjpénztári visszalépés ügyében, a tervezet pedig megsemmisítené a törvény két pontját  - értesült az [origo] több, az ügyhöz közel álló, alkotmánybírósági, államigazgatási és piaci forrásoktól.

Döntés még nem született, forrásaink úgy festették le a helyzetet, hogy nagyobb esélye van annak, hogy a határozatot az Alkotmánybíróság augusztus utolsó hétfőjén, 29-i ülésén hozza meg, de az sem kizárt, hogy megvárják szeptember 1-jét, amikor a parlament által megválasztott öt új alkotmánybíró csatlakozik a testülethez és valamikor szeptemberben döntenek. Információink szerint a határozattervezetet az Ab e héten tárgyalta, és volt róla vita, ezért még dolgoznak rajta. 

A határozattervezetről folytatott egyeztetésen felmerült érvek, az elhangzottak és a megbeszélés hangulata alapján két az Ab munkáját ismerő forrásunk nehezen tudja elképzelni, hogy a testület majdani döntésével ne semmisítse meg a megtámadott törvény két részét. "Annyival nagyobb a többsége a megsemmisítésnek, hogy még a testület szeptemberi felduzzasztása sem igazán változtathat ezen" - érzékeltette a helyzetet egyikük.

Ezzel szemben egy másik forrásunk, szintén az Ab környezetéből úgy látja, hogy ha szeptemberre tolódna a döntés, az a kimenetelt is megváltoztathaja, esetleg tovább lassíthatja a döntéshozatalt. "Az új tagok belépésével teljesen más irányt is vehet a tervezet" - mondta.

Járna az állami nyugdíj a pénztártagoknak is

Az Ab határozattervezete, amelyről viták vannak, kimondaná, hogy semmis a kormány kezdeményezésére a parlament által decemberben elfogadott törvénynek az a része, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól. Ha valóban megszületik ez a döntés, akkor azok is jogosultak lesznek állami nyugdíjra akik magánnyugdíjpénztári tagok maradtak.

Információink szerint az Ab jelenlegeti határozatterve a törvénynek azt a pontját is megsemmisítené, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá. A módosítás után így hiába fizeti be a munkáltató közterhet az alkalmazottja után, az nem lesz jogosult állami nyugdíjra. [Ha valaki  járulékot fizet cserébe később valamilyen szolgáltatásra lesz jogosult, míg a hozzájárulás  formálisan adónak minősül, adóért pedig közvetlenül nem jár ellenszolgáltatás. - a szerk.]. Az Ab kimondaná, hogy az állami teher elnevezése nem írja felül annak tartalmat, vagyis továbbra is nyugdíjogosultságot ad a nyugdíjkasszába folyó közteher megfizetése, bármi is legyen annak a neve.

Ha az Ab ki is mondaná, hogy semmis a szóban forgó törvény két pontja, az sem garantálná, hogy gyakorlati szempontból jelentősen változik a jelenlegi helyzet. Egyik forrásunk, aki a törvény két pontjának megsemmisítését tartja valószínűnek azt magyarázta, hogy az Ab lényegében felszólítaná a döntésében a parlamentet, hogy alkosson az alkotmánynak megfelelő új törvényt, illetve korrigálja a részben hibás hatályos jogszabályt.

A parlament azonban azt is megtehetné, hogy csak lényegtelen módosításokkal fogadja el az új törvényt, esetleg egy újat alkot, de az továbbra is alkotmányellenes lesz; ami újra megtámadható az Alkotmánybíróságon. Másik, szintén a törvény szempontjából negatív döntésre számító forrásunk szerint utóbbi forgatókönyvnek akkor van értelme, ha annyira elhúzza a parlamenti többség az időt, hogy közben néhány alkotmánybíró mandátuma lejár és helyükre annyi, a döntést nem támogató tagot választ a  parlament, hogy így többséget alkotnak a testületen belül, az Ab pedig egy lehetséges új felállásban nem fogja megsemmisíteni az új törvényt.

Volt kapaszkodójuk

A nyugdíjpénztári átlépéseket kikényszerítő törvényt már decemberben is többen megtámadták . Az Alkotmánybíróságnak az tartott sokáig, hogy eldöntse, van-e egyáltalán jogalapja foglalkozni az üggyel. A kormány által kezdeményezett és a parlament által korábban elfogadott alkotmánymódosítás több ponton is szűkítette az Ab jogköreit, hogy korlátozza a testület mozgásterét. Végül a  testület úgy döntött, hogy továbbra is joguk van döntést hozni a kérdésben. "Azóta felgyorsultak a folyamatok" - mondta az ügy egyik ismerője.

Akik jogfenntartó nyilatkozattal léptek vissza, azok most nyeregben vannak

Korábban Paczolay Péter, az Ab elnöke július elején az [origo]-nak adott interjújában elmondta, a testület a nyári szünet előtt elkezdi tárgyalni a magánnyugdíjpénztár ügyében született határozattervezetet. Ahogy az elnök fogalmazott: "A magánnyugdíjpénztár-ügyben voltak már tárgyalásaink, volt előkészítő anyag, amit megvitattunk, volt meghallgatás is, ami viszonylag ritkán fordul elő. Nem árulok el titkot, van tervezet, elkezdjük tárgyalni a jövő héten."

Az Ab honlapján nyár eleje óta fellelhető tájékoztatás szerint a testület a július 11-12-i ülésére tervezte be a társadalombiztosítási nyugellátásáról, illetve a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvények egyes rendelkezéseinek vizsgálatát, július 18-tól kezdődően a nyár végéig azonban ítélkezési szünetet tart.

Amennyiben az Ab a határozattervezetnek megfelelően hozza meg döntését, úgy megszűnhet a magánpénztárakban maradó mintegy 100 ezer tagra pillanatnyilag vonatkozó megkülönböztetés, vagyis az, hogy a pénztártagok által befizetett nyugdíj hozzájárulásért cserébe nem kapnak állami időskori nyugellátást.

Ha azonban ilyen döntés születne, akkor azok is jogi lépéseket fontolgathatnak, akik ugyan visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe, de átlépésükkel párhuzamosan aláírtak egy jogfenntartó nyilatkozatot. Ebben ugyanis azt jelentették ki, hogy csak azért hagyják el a magánpénztári szektort, hogy ne essenek el az állami nyugdíjtól.

KAPCSOLÓDÓ CIKK