Kommunikációs zavar az árfolyamgát 15 százalékos korlátja körül

2011.08.19. 16:32

A devizahiteleseknek kialakított árfolyamrögzítés végén a gyűjtőszámlán felhalmozódó hitel után fizetett törlesztőrészletre vonatkozik a plusz 15 százalékos törlesztési korlát, nem pedig az teljes részletre - derült ki pénteken. Az árfolyamrögzítésről szóló törvény eddig is így szólt, de a kormányzati kommunikációból nem derült ki egyértelműen, hogy pontosan mire vonatkozik majd a korlátozás. A "hamarosan megjelenő" miniszteri rendelet foglalja magában azt is, hogy az átváltásért nem kérhetnek díjat az ügyfelektől a bankok és a közjegyzők.

A kormány döntött az árfolyamrögzítés szabályairól, amelyek szerint a maximum 36 hónapos időszak lejárta után a gyűjtőszámlán felgyülemlett adósság havi törlesztőösszege nem haladhatja meg a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatti utolsó törlesztőrészlet összegének 15 százalékát. Emellett az árfolyamrögzítés után a devizakölcsönök törlesztése a mindenkori árfolyamon - közölte a kormányzati kommunikációs államtitkárság a Kormány.hu oldalon.

Félreérthető volt

A pénteken közölt szabályok a korábbi törvényi rendelkezéssel összhangban vannak, de nem teljesen azt fedik, mint amire a szabályozásról szóló kormányzati kommunikációból eddig következtetni lehetett. A korábbi nyilatkozatok alapján arra is lehetett következtetni, hogy a teljes törlesztés sem ugorhat nagyobbat 15 százaléknál az árfolyamrögzítési időszak lejárta után. (Személtető példánkat keretes írásunkban olvashatja.)

Az árfolyamrögzítésről szóló törvény így fogalmaz: "a pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejét - a hiteladós életkorát is figyelembe véve - úgy határozza meg, hogy annak visszafizetése, a devizakölcsön törlesztőrészletét is figyelembe véve aránytalanul magas havi törlesztési terhet a hiteladós számára ne jelentsen. Az aránytalanul magas havi törlesztési teher  mértékét kormányrendelet határozza meg".

A kormány képviselői azonban nem fogalmaztak ilyen egyértelműen. Szijjártó Péter az MTI szerint augusztus 2-án azt mondta, hogy a szabályozás értelmében az árfolyamgát időszakának 2014. végi lejárta után a törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb, mint az árfolyamgát időszakában.

A Kormány.hu oldalon közzétett augusztus 12-i közleményben ez állt: "A kormánynak az a szándéka, hogy a lakáshitelesek törlesztőrészletei az árfolyam-rögzítési lehetőség lejárta után legfeljebb 15 százalékkal emelkedjenek." A kommunikációs államtitkárság egy másik, szintén augusztus 12-i közleményében pedig az áll, hogy Nátrán Roland "helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az árfolyamgát után sem nőhet 15 százalékos mértéknél jobban a havi törlesztőrészlet".

Döntés a közjegyzői díjról

A közigazgatási és igazságügyi miniszter "hamarosan megjelenő" rendelete előírja, hogy nem terhelhető az ügyfélre közjegyzői díj az árfolyamrögzítéssel járó hitelszerződés-módosításért, illetve az alapján tett, tartozást elismerő nyilatkozatért. A közjegyzői munkadíj és költségtérítés megfizetésére a hitelező pénzügyi intézmény köteles.

A közjegyzők korábban 10-20 ezer forintos díjat szerettek volna, de ezt a kormányzat döntése nem vette figyelembe a bajba jutottak "rendkívül nehéz, minden forint kiadásra érzékeny pénzügyi helyzetére" hivatkozva.

A svájci frankban felvett hitelüket fizetni nem tudók kérhetik, hogy 180 forintos árfolyamon állapítsa meg a bank a törlesztőrészletet. Az euróhitelesek 250 forintos árfolyamon, a jenhitelesek 200 forinton rögzíthetik devizahitelüket 36 hónapig. A rögzítést december 31-ig lehet kérni.

Példa a félreérthető 15 százalékos szabályra

A havi törlesztőrészlet várható alakulását egy teoretikus kalkulációval (kerekített összegekkel) szemléltetjük. A példában az ügyfél devizahitelének jelenlegi havi törlesztőrészlete 265 forintos frankárfolyamon számolva 90 000 forint. Augusztus utolsó hetében igénybe veszi az árfolyamrögzítést, törlesztőjét így 2014. december 31-ig 61 000 forinton fixálják. Tételezzük fel, hogy a védett periódus alatt a svájci frank árfolyama változatlan szinten marad. A gyűjtőszámla várható egyenlege a fixálási periódus végén így 1,5 millió forint lesz, a gyűjtőszámla-hitel várható törlesztőrészlete pedig 16 000 forint.

Az ügyfélnek 2015-től kezdődően piaci kamatozáson kell már visszafizetnie az eredeti devizahitelét, és ezen felül törlesztenie kell a gyűjtőszámla-hitelét is. E kettő együttes várható havi törlesztője a számítás szerint 106 000 forint lenne.

Itt jön be a képbe a kormány által elfogadott 15 százalékos korlát. A félreérhető kormányzati kommunikáció értelmében a 2015-től esedékes törlesztő részlet legfeljebb 15 százalékkal haladhatta volna meg a fixált időszak alatti törlesztést, vagyis a 61 ezer forint helyett maximum 70 150 forintra ugrott volna a havi teher. A fennmaradó hátralékot pedig az ügyfél a futamidő megnyújtásával a későbbiekben törlesztette volna.

A most nyilvánosságra hozott kormányrendelet értelmében azonban más helyzet áll elő. A 15 százalékos korlát ugyanis csak arra vonatkozik, hogy a gyűjtőszámla-hitel törlesztése nem lehet 15 százalékkal több a rögzített havi törlesztőnél, vagyis ami a példában 16 ezer forint, az a korlát miatt csak 9150 lehet (a 61 ezer forint 15 százaléka). Példabeli ügyfelünk tehát 2015-től havonta 99 150 forintot köteles törleszteni, ami a fixált havi teherhez képest 62,5 százalékos törlesztőrészlet-emelkedés.

KAPCSOLÓDÓ CIKK