WSJ: Görög vállalatok, ingatlanok fedezhetnék a mentőcsomagot

2011.08.24. 12:07

A saját közvéleményük által szorongatott eurózónatagok arról tárgyalnak, hogy hitelbiztosítékot kérjenek a mesterségesen alacsony kamatú kölcsönökkel életben tartott Görögországtól. Az elképzelés gyenge pontja, hogy a kinézett állami ingatlanok és vállalatok jó részét a görögök már feltették a privatizálandó vagyonelemek listájára, hogy így növeljék a bevételeket.

Az eurózóna tagországai arról egyeztetnek, hogy a nemrég nyilvánosságra került finn példa alapján biztosítékot kérjenek Görögországtól a neki nyújtott mentőcsomagért, de készpénz helyett egyéb eszközök formájában - írja a Wall Street Journal amerikai üzleti lap internetes verziója.

Finnország a múlt héten állapodott meg a görögökkel arról, hogy elhelyeznek egy letéti számlán 500 millió eurót, mely a finn kölcsönösszeg fedezeteként szolgál majd. Ez újszerű megoldás, mert az államok által felvett hitelek mögött hagyományosan nem áll biztosítékként konkrét vagyonelem, csak az adós kezességvállalása. A hitelnyújtónak csak arra van lehetősége, hogy az erre szakosodott szolgáltatókkal hitelbiztosítást kössön a nemfizetés esetére (ez az úgynevezett CDS - credit default swap -, melynek árazása egy adott ország kockázatosságát mutatja).

Az egyezséget hevesen kritizálta több, a görög mentőcsomaghoz hozzájáruló állam, mondván, egyetlen hitelező sem kaphat több biztosítékot a többinél, mert ez veszélyeztetné az utóbbiak pénzének visszafizetését. A Moody's hitelminősítő is negatívan értékelte a kétoldalú megállapodást, arra figyelmeztetve, hogy előidézheti Görögország fizetésképtelenné válását. A hollandok viszont jelezték, nem tartják rossz ötletnek a garanciáról szóló különszerződést.

A hazai közvéleménynek is játszanak

Az elmúlt években erején felül eladósodó Görögországot az euróövezet többi tagjának kell segítenie alacsony kamatú hitelekkel, hogy finanszírozni tudja magát, a piacon ugyanis kockázatossága miatt ma már csak nagyon magas kamatra kaphatna kölcsönt. A hitelnyújtó országok között eddig is nagy vita volt a mentőprogramról, a finn akció egy újabb komoly konfliktusforrás.

Az, hogy az úgynevezett illikvid eszközök (csak lassan eladható eszközök, ingatlanok, vállalatok) fedezetként való felhasználása szóba került, részben belpolitikai okokkal magyarázható. A különböző mentőcsomagokat finanszírozó országok adófizetői egyre elégedetlenebbek azzal, hogy mások felelőtlen gazdálkodásáért nekik kell fizetniük. Ez áll a finn kezdeményezés mögött is: az áprilisi parlamenti választásokon a mentőhiteleket ellenző Igaz Finnek nevű párt 4-ről 19 százalékra növelte támogatottságát.

A potenciális biztosítékokat el akarják adni

Az új elképzelésnek azonban többféle akadálya lehet. A görög állam pénzzé tehető vagyontárgyainak többsége már benne van az elfogadott privatizációs programban, melynek végrehajtása fontos része az állami pénzügyek normalizálásának. Ráadásul a görög jogszabályi környezetben meglehetősen bonyolult jelzálog alapítása állami ingatlanokon. További probléma lehet az ötlet görögországi fogadtatása, hiszen az a görög területi szuverenitás megsértéseként is értelmezhető. A WSJ szerint görög részről még senki sem reagált a felvetésre.

2010 márciusában két német kormányzati politikus vetette fel, hogy Görögországnak komplett szigetek értékesítésével kellene kimásznia az adósságcsapdából, melybe fenntarthatatlan költségvetési politikája révén került. A legnagyobb példányszámú német napilap, a Bild akkor azzal a címmel közölte a két politikus javaslatát, hogy "Adjátok el a szigeteiteket, csődbe ment görögök - és az Akropoliszt is!"

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK